\"Porból lettünk, porrá leszünk\"
-
#1928
Jelentős vízkészletek a Marson?
2007. január 31., szerda
A valaha több száz méter mély marsi világóceánból visszamaradt vízkészletek a mélyben elrejtve ma is a Vörös Bolygón lehetnek.
A Mars felszínén megfigyelhető kiszáradt folyómedrek, illetve számos más bizonyíték arra mutat, hogy a bolygón hatalmas mennyiségű víz létezett folyékony formában. Valaha egy vastag, főképpen szén-dioxidból álló légkör tartotta a Vörös Bolygót elég melegen ahhoz, hogy felszínén folyékony víz létezhessen, amely hatalmas, 600 méternél is mélyebb óceánként hullámzott a Marson.
![]()
Fantáziarajz a vízben bővelkedő ősi Marsról (Forrás: NASA/Greg Shirah)
Napjainkban a bolygó azonban rendkívül száraz, légköre pedig igen vékony és ritka. A kutatók ezért úgy vélték, hogy a Mars víz- és szén-dioxid készletének jelentős részét elveszítette, főképpen az intenzív napszél által a légkör tetejéről leszakított és továbbsodort molekulák formájában. Az 1989-es szovjet Fobosz-2 szonda mérései is arra mutattak, hogy az ilyen anyagvesztés valóban gyors ütemben zajlik.
Stas Barabash (Svéd Űrfizikai Intézet, Kiruna) és csoportja azonban nemrégiben az Európai Űrügynökség (ESA) Mars Express nevű szondáján levő ASPERA-3 (Analyzer of Space Plasmas and Energetic Atoms, kb. Űrplazma- és Nagyenergiájú Atom Analizátor) műszere segítségével újabb méréseket végzett, amelyek eredménye szerint az anyagvesztés jóval kisebb ütemben zaljik, mint azt előzőleg gondolták. Az új eredmények szerint az egész bolygó mindössze 20 grammnyi oxigént és szén-dioxidot veszít ily módon másodpercenként, ami alig 1%-a a Fobosz-2 által mért értéknek. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a Mars története során is hasonlóan alacsony volt az anyagvesztés üteme, akkor a valaha létezett óceánból mindössze néhány centiméternyi, a szén-dioxid készletből pedig körülbelül egy ezrelék veszett oda, vagyis egykori vízkészlete ma is létezhet, rejtett formában, valószínűleg a felszín alatt. A ma is létező, folyékony víz jelenlétére utalhat többek között a NASA immár elveszett, Mars Global Surveyor (MGS) nevű szondájának felvételei frissnek látszó, lejtők oldalán megjelent vízfolyásokról, amelyek valószínűleg felszín alatti forrásokból táplálkoznak.
A kutatók rámutatnak arra is, hogy létezhettek más hatások is, amelyek viszonylag gyorsan eltüntethették a bolygóról a vizet és a szén-dioxidot. Ilyen esemény lehet egy kisbolygó- vagy üstökösbecsapódás. Lehetséges, hogy mágneses viharok járultak hozzá a gyorsabb anyagvesztéshez, avagy a rendkívül erőteljes napszél hatása, amely atomok, atomcsoportok helyett az atmoszféra nagy csomóit szakíthatta le a bolygóról - ilyen napviharok tudásunk szerint gyakoribbak és erőteljesebbek voltak a korai Naprendszer idejében.
Mindazonáltal a kutatók nagy része egyetért abban, az eredeti víz- és szén-dioxid készlet jelentős része rejtett formában ma is megtalálható a Vörös Bolygón. Amennyiben ez így van, ez a tervezett Mars-expedíciókra is jelentős hatással van. A készletek nemcsak az űrhajósok vízellátásában használhatók fel, hanem a vízből nyerhető hidrogén és oxigén révén rakéták hajtóanyagának előállítására is alkalmazható.
