10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!


[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • [NST]Cifu
    #92604
    2019 augusztásban a 62 aktív B-1B bombázóból mindössze 6 volt bevethető státuszban. A B-1B rossz hadrafoghatósági statisztikái régóta adnak puskaport az USAF-on csámcsogók számára, de tény, hogy a B-1A program eredetileg nagy magasságban repülő szuperszonikus bombázógépről szólt, a B-1B pedig kifejezetten alacsonyan repülő platformmá alakította át azt. A tervezők megtettek, ami tőlük telt, de ők arra készültek, hogy B-1B alapvetően egy nukleáris elrettentő feladatkörű eszköz lesz, a méretezést is ennek megfelelően végezték el. A Rockwell mérnökei aztán az 1990-es években negatívan nyilatkoztak arról, hogy az USAF pilótái touch-and-go manővereket gyakoroltak rendszeresen. A hatalmas és nehéz gép számára minden egyes ilyen egy előre nem kívánt extra terhelést okozott.

    Ha ez még nem lett volna elég, a B-1B bombázó flottát átalakították hagyományos fegyverekkel hosszú ideig a levegőben köröző csapásmérő géppé. Ami aztán folyamatos járőrözéseket jelentett. A BOne flotta amúgy is komoly igénybevételnek kitett gépei még gyorsabban kezdtek el elhasználódni. A megoldás az lett, hogy 5 évente mindegy bombázó átesik egy kvázi nagyjavításon, Program Depot Maintenance-en (PDM). Ezek után a 2018-as eset hatalmas blama volt, egy Texas felett kiképző repülést végző, Hawk 91 hívójelű bombázó egyik hajtóműve kigyulladt, mire a parancsnok utasítást adott a katapultálásra. Ami sikertelen volt, egyszerűen nem működtek a katapultülések. A gép személyzete ezek után végül sikeresen letette a Midlandi reptéren a bombázót, ám három hétre a földre parancsolták az összes bombázót ezért.



    A menet közben talált problémák miatt a PDM eredeti, 5000 munkaórás programját átdolgozták, és 14 000 órásra bővítették, tényleg teljesen szétszerelve és összeszerelve a gépeket. A Tinker légibázis karbantartó személyzetét emiatt másfélszeresére kell bővíteni. A cél azonban az, hogy valahogy repképes állapotban tartsák a B-1B flottát legalább a 2040-ig.

    De ehhez további megszorítások kellenek. Többek között 2020-tól kezdve minden sárkány legfeljebb évi 300 órát repülhet, ha csak szükséghelyzet nem lép életbe. Ezen kívül javaslatot tettek arra, hogy a gépek innentől kezdve hagyják abba az alacsony magasságú gyakorlórepüléseket. A B-1B eredeti feladata pont ez lett volna, ám katonai bevetéseken sose használták ezt a küldetésprofilt. Mivel stratégiai feladatköre jelenleg nincs a bombázónak, így egyetlen értelmezhető oka maradt a nagy sebességű mélyrepülés gyakorlásának: élvezetes a pilótáknak (meg a spoterreknek)...



    Ez azt jelenti, hogy a B-1B-k esetében egy 5000 lábas (1500 méteres) "padlószintet" jelöltek meg, ez alá nem mehetnek a gépek, a le- és felszállást leszámítva természetesen. A TheDrive (TheWarZone) több mérnököt és katonatisztet is megkérdezett, és alapvetően mind egyetértettek abban, hogy a B-1 flotta már most is túlteljesítette azt, amire eredetileg szánták, és alapvetően az alulfinanszírozott és túlzottan sokat követelő elvárásokhoz képest ez a minimum, amit meg kell hozni. Mint egy mellékesen, az USAF a törvényhozásnak benyújtott költségvetési igénylistájában további 17 B-1B-t ki szeretne vonni az aktív szolgálatban, 45-re csökkentve az aktív Bone állományt...
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2020.02.17. 09:50:58