-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#91891
Érdekes történet egy tavalyi Szaud-Arábiai baleset kapcsán.
![]()
AH-6i
Tömören: Szaud-Arábia vásárolt egy csomó Boeing AH-6i (a jól ismert Little Bird legújabb változata) helikoptert, és az ilyenkor szokott módon a kiképzés is a csomag része volt. Viszont Szaud-Arábia több pilótát akart kiképezni és nagyobb ütemben, mint a Boeing-al aláírt szerződésben szerepelt, ráadásul a kiképzés (mivel az AH-6i-ket már leszállították) Szaud-Arábiában zajlott teljes egészében. A Szaudiak ekkor az Egyesült Államok hadseregéhez fordultak, hogy biztosítsanak egy tapasztalt oktatópilótát. Ő volt CW4 Paul J. Reidy (a CW4 a Chief Warrant officer four, vagyis nagyjából Főtörzszászlósnak felel meg). Reidy cirka 4000 repült órával rendelkezett, ennek oroszlánrészét AH-64 Apache helikopterekkel. Egyhajtóműves helikopterrel szinte csak a kiképzésekor repült, így nem volt ideális jelölt, ráadásul az AH-6i nem volt az US ARMY-nál rendszeresítve, így Reidy is csak Szaud-Arábiában kapott rá átképzést. Amely meglehetősen kapkodós volt, és maga is tisztában volt vele, hogy vannak gondok, például jelezte, hogy az AH-6i irányítása több téren ellentétes azzal, ahogy ösztönösen reagálna a pilóta. Már volt komolyabb problémája is, mikor egy nap kétszer is hagyta, hogy egy tanulója túl magas fordulatszámon pörgesse a főrotort - ennek vizsgálatánál megjegyezte két pilóta, hogy könnyű az AH-6i esetében ezt elérni, és idő kell ahhoz, amíg valaki ráérez hol vannak a határok. Ahhoz, hogy Reidy kiképzőként dolgozhasson, minimum 250 repült órával kellett volna rendelkeznie az adott típussal. 2018 szeptember 6-án mindössze 75 órája volt...
![]()
Reidy és Apache helije
Ezen a napon egy újonc pilótával, aki mindössze 10 repült órával bírt, éppen az autorotációs (hajtómű nélküli) leszállást gyakorolták, először Reidy mutatta be a műveletett, majd a tanuló, akinek az első két alkalommal ez nagyszerűen ment, ám a harmadik gyakorlatnál a tolóerő-szabályzót (a helyes művelettől eltérően) nem állította 400 láb magasságnál IDLE (üresjárat)-ból FLY (repülés) üzemmódba, az oktató pedig későn vette észre ezt a hibát, és csak közvetlenül a földet érés előtt állította vissza, miközben a tanuló teljes fordulatszámra pörgette a hajtóművet. Ez csak súlyosabbá tette helyzetet: a faroktartót elérte a főrotor, gyakorlatilag levágva azt, értelemszerűen levágva a farokrotort is, a teljes fordulatszámra felpörgő főrotor reakcióereje pedig vad pörgésbe hozta a gép testét. Reidy meghalt, tanulója súlyos sérülésekkel, de túlélte a balesetet.
A baleset vizsgálatának után Reidy felesége végül közvéleményhez fordult, kikelve azon, hogy az US ARMY gyakorlatilag a Boeing (és az Egyesült Államok) katonai eladásainak áttételes áldozata, ahol a körülmények miatt egy olyan emberrel végeztették el a munkát, aki évi 90 000 $-t keres, amiatt, mert egy szerződéses civil pilóta ugyanezért évi 250 000 $-t kért volna (ebből azt lehet leszűrni, hogy a távozó szerződéses pilóta ennyit kért volna a szolgálataiért, amit feltehetően a Boeing sokallt, a Szaudiak meg valamiért nem akarták kifizetni, vagy a fene tudja). Az US ARMY az eset után szűkszavúan csak annyit mondott, hogy jelenleg nem oktat egy pilótájuk sem Szaud-Arábiában.
