10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!


[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • molnibalage83
    #89995
    Pontosan erről beszélek. Nem kell INS a rakétába, ha a rávezető állomás követi a rakétát és a célt is. Erre képes volt a összes nem ESA radaros SAM, csak cserébe vagy kurva szűken láttak bármit is (SA-2/3) vagy iszonyat bonyás antenna rendszere volt, lásd Krug és Osza.

    Aztán jött az ESA és problem solved.

    Csakhogy az AWG-9 mecha legyezésű volt ('60-as évek...) és az első ESA radar 2000-ben került jenki vadászgépre. Viszont előtte is volt ARH. ---> INS a rakétába, ami tudta, hogy merre jár indításhoz képest, így a vadászgép tojt rá, hogy merre jár a rakéta. Az magát vitte a cél közelébe úgy, hogy vagy kapott elfogási pont számításhoz updatet vagy nem. A vadászgép küldte az MCG-vel, hogy az célpont hol van az indításhoz képest. Ebből a rakéta számolja az elfogási pontot.

    Tehát az, hogy mecha legyezésű a vadászgép radar még drágábbá tette a rakétát, viszont anélkül is eszméletlen lőtáv érhető el, hogy követnéd a rakétát is.

    Tudnék erre egy tök jó szembekötős analógiát mondani. :)

    Nekem ez jön le. Itt írt INS-ről. Meg itt is.

    Azt sem baj, ha 1 perc után 0,5 km-et téved, ez bőven elég ahhoz, hogy a rakéta jó irányba repüljön és megfelelő irányban legyezzen majd a radarjával.

    Ez is beleférhetett volna a HTÖ-be, de majd updatelem egyszer. Az angolba benne lesz már. Látható, hogy ez igen fontos filozófiaibeli difi, hogy hova teszi az ember az "intelligenciát".

    Nem kell befogni indítás előtt a célt. Ha képes lenne rá az AIM-54 200 km-ről, akkor nem kéne sem TWS mód, sem MCG...
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.02.19. 12:35:27