-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
F1End #89518 Igen, eredetileg én is így gondoltam, de van néhány jó érv a másik állítás mellett is.
1. Ilyen repteljesítményű géppel már a megjelenésekor sem volt éppen életbiztosítás egy szovjet páncéloscsoportot megtámadni, elsősorban a csapatlégvédelem miatt, de vadászgépekkel szemben sincs esélye, ha a helyzet úgy hozza, még a meneküléshez sem elég gyors.
2. Hiába erősen páncélozott és strapabíró kialakítású egy repülőgéphez képest, gépágyúkkal és irányított rakétákkal szemben ez sem segít sokat.
3. Molni szerint az elsődleges pct fegyvere az AGM-65 lett volna. Ebben az esetben viszont (ha jól ítélem meg) nem szükséges ilyen repteljesítmény, egy gyors vadászgép (pl: F-16, F-4), ugyan ilyen jól megfelel a feladatra.
Persze elképzelhetőnek tartom, hogy az AGM-65 csak később (főleg a 80 -as években) vált elsődleges fegyverré, 1970 körül a precíziós fegyverek túl drágák lettek volna ahhoz, hogy elsődleges páncéltörő eszközök legyenek az A-10 -hez. Amennyiben a gépágyú az elsődleges páncéltörő eszköz, tényleg célszerűbb lehet az alacsony sebesség a pontosabb célzás elősegítésére. Ebben a szépséghiba egyrészt az, hogy a 70 -es években a kazettás bombák sokkal hatékonyabb olcsó páncéltörő lőszerek voltak, mint a gépágyúk, másrészt ha az alacsony repteljesítmény miatt nem tudott volna érdemben tevékenykedni a szovjet csapatok ellen, az erősen negálja a feladatvégrehajtási képességét.
Hajlok azt feltételezni, hogy az A-10 alapvetően egy jobb túlélőképességű A-1 Skyraider lett volna, majd fejlesztés közben kitalálták, hogy legyen páncélelhárítő feladatkörű (is), s így hozzácsapták a GAU-8 -at, ahelyett, hogy jobban áttervezték/kukázták volna a gépet (á la Bradley sztory a Pentagon Warsban).
(persze lehet, hogy csak túlgondolom az egészet)