-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
JYeti #87332 "A Typhoon AESA radarral történő felszerelése csigalassúsággal halad, a szériagépek közül még egyetlenegy sem rendelkezik a ma már egyre inkább elengedhetetlenül szükséges eszközzel,"
link
Alapvetően vannak igazságok a cikkben, de több helyen azért ferdít, meg elég savazósra sikerült. Pár észrevétel.
Tiger
A Tiger egy további komoly problémájára derült fény, amikor 2017 nyarán Maliban lezuhant a német Bundeswehr egyik harci helikoptere. A gép vízszintes repülés közben elvesztette a rotorlapátjait. Ennek az volt az oka, hogy az egyik nagy méretű szerelőnyílás-panel leszakadt, és az örvénylés a rotorkörbe sodorta.
A jelenlegi hírek szerint az autópilóta hibás beállítása okozhatta a tragédiát. A rossz beállítás (magassági kormány?) miatt az autópilóta egyszer csak zuhanórepülésbe vezette a gépet, aztán kikapcsolt, így a masina 500 méteres magasságból teljes sebességgel a földnek csapódott, a túlterhelés miatt pedig leszakadtak a rotorlapátok (ugye kérdés volt, hogy miért váltak le a levegőben a rotorlapátok még a becsapódás előtt).
Azért durva lehetett a pilóták szemszögéből.
Ezek a szoftveres dolgok elég komolyak, korábban az egyik átadás előtt álló A400M is azért zuhant le, mert nem jól telepítették fel a repülésvezérlési szoftvert, és felszállás közben a program kikapcsolt négyből három hajtóművet.
EF
A gyártókon és az említett Ausztrián kívül csupán olyan megrendelőt sikerült meggyőzni a Typhoon beszerzésének előnyeiről, ahol másodlagos szempont a költség, vagyis az öböl menti dúsgazdag olajmonarchiákat.
Ennyi erővel minden gép szar, amit az öböl menti országok vesznek? :)
A Typhoon nem csak a beszerzéskor drága, irreálisan magasak az üzemeltetési költségei is, amiről nemrégiben Ausztriában merültek fel komoly panaszok. Szomszédunkban még olyan vélemények is elhangzottak, amelyek szerint meg kell szabadulni a Typhoonoktól, és egy olcsóbbat kell inkább helyette venni. Ha valahol ideális lett volna a Gripen beszerzése, az éppen Ausztria, hiszen kizárólag légi rendészeti feladatkör ellátására van szükség, amelynek jól megfelel a kis svéd gép.
Az üzemeltetési költségeket nem ismerem, gondolom teljesen megbízható, objektív adatokat nem is nagyon lehet találni. Biztos nem olcsó az EF üzemeltetése, de egyrészt nem lehet tudni, hogy más típusokkal összehasonlítva (ugyanúgy osztrák üzemeltetésben) drágább lenne-e, vagy mennyivel lenne drágább, másrészt, hogy ez mennyire a gép műszaki adottságaiból származik, és mennyire hibás politikai döntésből (pl. rosszul kötötték meg a szerződést aztán most isszák a levét).
Persze, az osztrák beszerzésnél felmerült a korrupció is, de az ebből fakadó hátrányokat ne a gép terhére írjuk már. Aki majmot vesz, annak legyen pénze banánra is, vagy vegyenek használt F-16-osokat, és csodálkozzanak rá, hogy azok se ingyen mennek.
Nagy létszámú kiszolgáló személyzetet és rendkívül kiterjedt földi eszközállományt szükséges a kívánt helyre szállítani. Ez már a régi Tornado esetében is így volt, anno amikor az USA-ba repültek át a Red Flag gyakorlatokra, akkor a többi résztvevő számára furcsa volt a több teherszállító gépnyi kiszolgáló eszköz és a műszakiak magas létszáma.
A hibából nem tanultak, így a következő közös európai típus hasonló problémával küszködik. Pedig közel a jobb példa. Emlékezetes, amikor két francia Rafale-M települt át Kecskemétre közös gyakorlat céljából. Más nem. Két gép, két pilóta. Slussz. Sem tehergép hozta felszerelés, sem műszaki állomány. A pilóták tankoltak, ők végezték a repülés előtti és utáni ellenőrzéseket, a földi biztosítékok ki- és behelyezését s még a számlák kifizetését is. De ha csak egy repülőnapi részvételről és nem huzamos üzemről van szó, erre az amerikai harci gépek is képesek.
Ennek a hátterét is érdemes lenne ismerni. Mennyi időre települtek ki? Mit kellett csinálni? Más gépeknél nincs ilyen? Milyen infrastruktúrával rendelkezett a fogadó reptér?
A400M
Az Airbus egyik katonai csúcsterméke az A400M Atlas teherszállító. Kitűnő repülési jellemzőit előszeretettel demonstrálják a légi bemutatókon, de a 90 fokosnál is nagyobb bedöntési szögnek vajmi kevés az előnye, és ezt amúgy is csak üres tehertérrel lehet bemutatni. Ennél is tetten érhető, hogy ahány üzemeltető, annyi változat. Amíg a brit gépek megkapták a korszerű DIRCM önvédelmi rendszert, addig a többi ország csupán az alapvető infracsapda szóró kazettákkal szerelte fel az Atlasait.
Azért ez nem így van, a németek és spanyolok és megkezdték a DIRCM rendszeresítését (esetleg abban lehet igazai, hogy most perpillanat még csak a brit gépeken van DIRCM).
Y