Haditechnikai Topic

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

#85422
Érdekes, a szlovákok szerződtek a finnekel Patria AMV járművekre, elvileg a szolvák kormány 1,2 milliárd eurót biztosít a hadseregnek, amiből 404db 4x4-es és 81db 8x8-as járművet kell beszerezni 2018 és 2029 között. Ami miatt érdekes, hogy korábban tervezték lengyel Rosomak "Scorpion"-ok beszerzését, de úgy rémlik sokallták az árat és elálltak tőle, úgy tűnik, vagy változott valami, vagy a finn Patria cég jobb feltételeket ajánlott. Kíváncsi vagyok 4x4-esek terén maradnak e az Iveco LMV-nél.
A másik nagyobb beszerzési dolog, hogy a litvánok meg 200db L-ATV-t akarnak venni az amiktől.
Hpasp
#85421
Nem is nagyon hallani hogy a lelkes vevők ostromolnák az Almaz-t érte, annál inkább az Sz-400-ért.

Egyetlen különbséget látok csak a MEADS és az Sz-350 piaci lehetőségei között, és az pedig a meglévő uszkve 30 Orosz Sz-300PSz osztályok leváltása, azok elöregedése miatt. Azért manapság az sem rossz deal...
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.11.12. 15:49:25
#85420
Especiell , az egyik esetben éppenhogy egy-egy konténer ára _ már csak nem szárnyalná túl egy tetszőleges másik új járművét (vagylegalábbis elvi döntés kérdése). Feltételtve hogy rendelkezésre egy minimális bázisjármű állomány.
Úgytudom (lehet rosszul) a tüzérség esetében viszont nem annyira egyszerű a csere-bere Boxer esetében - de még mindig előnyösebb megoldásnak tetszik hosszútávra, mert amit mostanába beújítanak az jóideig megmaradhat -

A kmw modult meg jól hangzik hogy bármi elviszi ami bírja, de emlékszek Leo mbt alvázas képekre /példának okáér/ és kissé furán hatott, pedig az a méretesebbek közé tartozik. Vagy az "osztrák" lánctalpas Ascod-on jóhogy nem hányt bukfencet ha oldalirányba célzott..

Egyébként szubjektiVe nekem is az aranyközéputas megoldások szimpatikusak (közepes súlykategória , minimum 8x8 design ,etc)
Amúgyis mindennel egyet lehet érteni amit itt leírtak, kivéve talán annyi hogy én a legolcsóbb teherautós megoldásoknál azt látom hogy olyan haderöknél divatosak, ahol az összfegyvernemi harcászat nem csupán szófordulat ; de nyilván a hatásfok a lényeg .

Szent Haba-kukk

molnibalage83
#85419
Nono, akkor a Vityaz is szépen elhasal az áron, mert csak aktív rakéta lesz hozzá. Bár a tűzíve meg 360 fokos...

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/

#85418

"Az élet egy nagy szarosszendvics és minden nap egy újabb harapás..." -ismeretlen gerilla feljegyzése-

[NST]Cifu
#85417
A németek nem azért fizetik a programot, hogy ez váltsa le a Patriotot náluk, és nem ezért téma, hogy az IRIS-T / IRIS-T SLS integrálva lesz a MEADS-ba?

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

Hpasp
#85416
Egy kis MEADS...



... érdekes cucc, amolyan Sz-350 Vityáz szerűség...
... persze számomra legalábbis kérdéses hogy közepes távolságokon érkező légi célokra tényleg a TVM vezérléses rakétánál 3x annyiba kerülő aktívnak van-e értelme.

A piac szerint úgy tűnik, hogy nincs.

Mindenki a Patriotot veszi ahol vegyesen tölthetőek az indítók, és légi célokra megy a TVM rakéta 1m$/db-ért, és csak TBM-ekre puffogtatnak a 3m$-os aktív radaros rakétával.
#85415
Amit leírtál az mind szép és jó.
Főleg a családelvvel értek egyet. Remek lenne egy alvázzal megoldani szinte mindent. IFV-től vegyi felderítésen át műszaki mentőig bezárólag.
Egyetlen problémát látok: szinte soha nem vásároltak nagyjaink teljes komplex rendszert. Valamit mindig kihagytak spórolás vagy majd mi megoldjuk olcsóbban felkiáltással.
Főleg a rendszer támogató járműveit sarabolnák meg szerintem.
Azok nélkül pedig egyetlen dologra lesznek nagyon hatékonyan alkalmazhatók: az okos politikusok, majd kijárhatnak tapsikolhatni és fotózkodni a lőtérre.
Utoljára szerkesztette: pbsb4, 2017.11.12. 07:37:27
ximix
#85414
- az ágyú legyen jó, hatótáv és pontosság terén
- elektronikailag legyen stabil, gyors
- legyen könnyen beállítható, korrekciós menü, szóráskép . . .ect
- legyen távirányítható, fülkéből, közeli parancsnoki szekérről...ect. , így télen, rossz időben sem kell a naked gun mellett ácsorogni fölöslegesen
- legyen táras kb 5-6, a 2-3 emberes lövésenkénti a töltögetést elkel felejteni, az fölösleges rizikó és lassú,

Az, hogy milyen alvázon van szerintem másodlagos
A teherautó alvázzal sincs gond, Svéd Archer vagy a Francia Ceasar se rossz.

A lényeg, megérkezik az adott pontra, gyorsan és automatikusan feltalpal, már be van tárazva, koordinátákat megkapja, elküldi a malacokat, de mikor az utolsó elhagyta a csövet már csukja is össze magát és léc, tovább áll, aztán majd vagy menet közben újratöltik, vagy a kövi pozíció előtt.

Utoljára szerkesztette: ximix, 2017.11.12. 01:27:42
[NST]Cifu
#85413
Brrr.... A Donar és a Boxer AGM ugyanazt azt az AGM modult használja, a különbség az alváz (Ascod ill. Boxer). A 3. javaslatod ugyan ez, csak egy teherautó alvázon?

A kérdés eleve azért ezer kérdőjeles, mert végül is mi a kérdés? Hogy melyik önjáró ágyútarack megoldás mellett tennénk le a voksot? Ez általában nézve ott kezdődik, hogy milyen alvázat használ az adott ország, amire rá lehet szerelni - az AGM például ugye mehet szinte bármelyik lövészpáncélos és APC alvázra, ami képes a tömeget elvinni. A Boxer / Ascod megoldás akkor lenne jó, ha mondjuk lenne Boxer vagy ASCOD beszerzés amúgy lövészpáncélos / APC feladatkörre, és akkor a közös alváz eleve egyszerűbb logisztikát nyújtana.

Vannak persze célspecifikus megoldások lásd a brit AS-90 torony, amit különféle alvázakra lehet rápakolni, a lengyelek ezt használják a "saját" AHS Krab megoldásuknál. Aztán ott vannak a saját alvázas megoldások, a Dél-Koreai K-9 Thunder, amit nemrég a Finnek vettek meg, vagy a német Pzh2000. De ott van a Tatra alvázas Zuzana 2 is példának.

Hogy melyiket érné meg? Alapvetően szép lenne, ha a hazai honvédség is egyszer egy logikus lépést követne el, és meghatározna EGY komplex fejlesztési irányt, egy adott alvázra épülve, és arra húzná fel a lehető legtöbb feladatkört. Adott feltételek mellett én egy 8x8-as alvázat látnék szívesen. A Boxer is nagyon jó, én szívesen látnám magyar felségjelzéssel, AGM tornyos verzióval is - csak hát drága.

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

#85412
Nyilván azért ezek a platformok kerültek felsorolásra mivel többé -vagy kevésbé-, de univerzálisak, nehéztüzérségi képességgel /értsd; késöbb is bővíthetők , fejleszthetők, így vagy úgy
a KMW pedig a modul tüzérségi egysége miatt,illeszkedne koncepcionálisan.

Végülis ilyen tételbe már a Krab is játszhatna, - de nálam az már presztizsberuházás kategóriába esne

Szent Haba-kukk

#85411
Kíváncsiságból kérdezném hogy az alábbi rendszerek közül ki melyikre voksolna (önjáró tüzérség):

1. Donar (general dynamics/ascod"+ kmw)
2. Boxer 155 (..kmw)
3. Rába pld.half-track alvázon AGM (kmw szintén, de "elvileg" létezik szlovák modul is)
4. UAE-s 8*8 Enigmán m777 (kb.Usa esetleg ellentételezős vonal) egyéb proto nem ismert
5. Tudtok jobbat

(a szimpla teherautós megoldásoktól pedig úgy általába nincsenek elragadtatva)

Szent Haba-kukk

Hpasp
#85410
Ha jól tudom hasonló az összefüggés a hullámhosszal is,

Nem hasonló, hanem jelentősen különböző...

PR = PT + 2G - 103 - 40 log(D) - 20 log(F) + 10 log(o)

D = the distance to the target (km)
F = frequency (MHz)
o = the target's radar cross-section (m2)

Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.11.10. 16:05:09
Hpasp
#85409
radar range equation



ERP = PT + G
ERP is the effective radiated power.
PT is the radar's transmitter power into its antenna (dBm).
G is the main beam gain of the radar antenna (d😎.

P1 = ERP - 32 - 20 log(D) - 20 log(F)
P1 is the signal power arriving at the target (dBm).

P1 = PT + G - 32 - 20 log(D) - 20 log(F)
where D = the distance to the target (km) and F = frequency (MHz).

P2 = P1 - 39 + 10 log(o) + 20 log(F)
P2 is the signal power reflected from the target back toward the radar (dBm).
where o = the target's radar cross-section (m2).

PA = P2 - 32 - 20 log(D) - 20 log(F)
PA is the signal power arriving at the radar's antenna (dBm).

PR=PA+G
PR is the received power (into the radar receiver) (dBm).

so:
PR = PT + 2G - 103 - 40 log(D) - 20 log(F) + 10 log(o)
#85408
Ha jól tudom hasonló az összefüggés a hullámhosszal is, pl. nagy hullámhossz azonos teljesítményel nagyobb felderítési hatótávolságot tud?

http://www.kurfurst.org - Kurfürst - The Messerschmitt Bf 109 performance resource site MA970-UD3, AMD FX-8350, 16 GB DDR3, GB nvidia 960 4 GB

[NST]Cifu
#85407
Közben egy árat találtam, 2010-ben Hollandia 20 milliót (euró?) fizetett 62 darabért, ez ~322 581 euró per darab.

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

[NST]Cifu
#85406
Jó lenne tudni az árát. Mondjuk 10-15km-re egymástól kellene 4-5 ilyen a körkörös lefedettségéért, és kis magasságban és a földön kb. senki sem tud meglepni...
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2017.11.10. 13:27:04

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

Hpasp
#85405
Bizony, az adóteljesítmény a felderítés effektív hatótávolsághoz viszonyított negyedik hatványával való viszonyulásának van pár érdekes következménye.

- nagy felderítési távolságokon (pár száz km) a radaroknak MW nagyságrendű teljesítmény kell (vagy szűk tűnyaláb) ahhoz hogy növeljék a hatásos felderítési távolságot.
- kis felderítési távolságokon (pár tíz km) viszont a radarok meglepően kis teljesítménnyel (pár W) is hatékonyak.

Ebből következik, hogy a...
- pár wattos mobil simán kommunikál a pár tíz kilométerre lévő mobil állomással. (zsebedben)
- átlag akárhány kW-os radar biztosan felderít bármilyen lopakodót 20~30km távolságban.


Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.11.10. 13:26:10
[NST]Cifu
#85404
Én most amúgy ezen a Thales Squire radaron vagyok ledöbbenve. Tök jó kis cuccnak néz ki...

Spoiler (katt a megjelenítéshez)





A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

[NST]Cifu
#85403
A TRML, a Sentinel, a Firefinder és a Squire radarok, illetve a HDC-MS érzékelői az Army Ground Based Air Defence System (AGBADS) részére küldik az adatokat, ez összegzi azokat, és minden FDC / NASAMS és Stinger tűzvezető rendszernek továbbítja az élő képet. A rendszerbe valamiért nem került integrálásra a Patriot. Nem tudom miért....

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

[NST]Cifu
#85402
Nincs rendszerben már a Gepard, a Fennek / Stinger rendszer váltotta.

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

#85401
Lengyeleket és más olcsó tengerészeket szerződtettek általában ezekre az utakra.
Hpasp
#85400
Hollandusok harci munkája.

Spoiler (katt a megjelenítéshez)
Hpasp
#85399
Kemény, különösen ha NASAMS védi a Patriot osztályt, és hálózatban működnek.

Hollandia 3. országként (USA és Németország után) rendszeresítette a Patriotot.
1983-ban 333m$-ért 4 osztályt vásároltak, 20 indítóállvánnyal, és 160db MIM-104A STD rakétával.

A kiképző osztályon kívül, három harci osztály állt rendszerbe (csak 1988-ban), mindhárman I-HAWK-ról váltottak.
No. 327 Squadron - Schwelentrup
No. 502 Squadron - Hoysinghausen
No. 503 Squadron - Reinsdorf

2004-ben 99m$-ért 32db MIM-104F PAC-3 ballisztikus rakéta elhárító rakétát vettek.
#85398
Úgy emlékszem nekik Gepardjuk is volt. Ezek szerint a csöves légvédelmet ott is kivonták?
molnibalage83
#85397
A TRML-3D/32 radart a NASAMS-hoz használják vagy az ICC-FDC renszerben csak egy radar úgymond sok közül?

Nekem tetszik, megfelelően rétegelt légvédelem.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/

[NST]Cifu
#85396
Holland légvédelem bemutatózik:



Hátsó sor, balról jobbra: MIM-104 Patriot PAC-2, MIM-104 Patriot AN/MPQ-53 radar, TRML-3D/32 radar, NASAMS 2 AN/MPQ-64F1 Sentinel radar, AN/TPQ-36 Firefinder tüzérségi radar, NASAMS 2 AMRAAM indító

Alsó sor: Thales Squire felderítő radar (ebből négy is látható), Fennek felderítő jármű Stinger Weapon Platform verzióban, Stinger MANPADS, FLIR Ranger HDC-MS hőképalkotó rendszer

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

molnibalage83
#85395
Bevetés típsuok már ebben a régi változatban is benne vannak.

A GAU-8-as az kinetic penetrator. Kemény a lőszer és van sebessége. A kazettás bombák meg HEAT töltetekkel bírnak és felültről esnek rá a célpontra, nem 3-6 fokos szögben szemből. Nem faktor azok sebessége ellenben tetőpáncélt támadják.

A VSz légvédelmét bemutatja majd az írás. Pontosabban a szovjet mintát és azt, hogy ahhoz képest melyik VSz ország mennyire csóró volt, bár ezt asszem már elspoilereztem részben a HTKA.hu-n, de ha nem ismered a szervezeti felépítést, akkor sokat nem értesz a spolierből.

Az A-10A valóban nem volt egy komplex, robotpilóta sem volt benne, de emiatt egyáltalán nem volt egyszerű azért a szerkezet. Nagyon manuális volt minden rajta. A MiG-21-hez képest nagyon nem volt tömegcucc azért.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/

#85394
Kíváncsi lennék, hogy kaptak-e veszélyességi pótlékot.
A II. világháborúban úgy tudom járt a tankerek legénységének.
[NST]Cifu
#85393
Ez az adott hajótól / hajózási társaságtól függ, de minden hajón vannak tűzoltó tömlők és berendezések, minden hajón vannak vízhatlanul zárható szekciók, és a szekciókból lehetséges (általában központi) szivattyúzás. Tehát a kárelhárítás a tankereknél is működik és működhet.
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2017.11.10. 10:00:27

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

[NST]Cifu
#85392
Az 1985-ös elsüllyedést az okozta, hogy a gépházba csapódott be, tüzet okozott, így a kármentés (szivattyúzás) nem volt megoldható önerőből..

Nincs propagálva a top-attack képesség az Exocet esetében, de "end-phase high G maneuver" igen, ebből nekem az jön le, hogy képes rá.

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

#85391
Egy 10-20 fos legenyseg nem nagyon fog karelharitani. Szvsz az elso fustnel ugrottak a mentocsonakba. Egy tanker nagyon tud egni, es ha ures akkor meg robban is.
#85390
Köszönöm a választ!
Talán, ha a felépítményt találta el és kiütötte a kormányzást és a kárelhárítás irányítását meg okozott némi tűzet az lehetett a legveszélyesebb opció.
Bár ez csak szigorúan találgatás a részemről.
Tényleg az exocet új változatának van olyan képessége, hogy felugrik a végfázisban és felülről csapódik be?
Utoljára szerkesztette: pbsb4, 2017.11.10. 08:48:28
[NST]Cifu
#85389
Én sem találtam megbízható forrást a témáról. Amennyire meg lehet ítélni, sok forrás a CTL (Constructive Total Loss - gyakorlatilag javíthatatlan / gazdasági totálkár) vagy DBR (Damaged Beyond Repair - javíthatatlan) alkalmazza az elveszett hajókra, és sokszor összevonják a CTL-t az elsüllyesztéssel. Noha 239 olajtankert ért valamilyen találat a "Tanker War" idején, ebből csak 55 (vagyis 23%) lett CTL vagy süllyedt el. Másik érdekesség, hogy 1982 május 30-án történt az első olajtanker elleni támadás iraki részről, de csak 1985 február 15-én történt az első olyan találat, ami után valóban el is süllyedt egy tanker három nap múlva (ez amúgy pont egy iraki exocet-találat volt).

Szvsz ez esetben a 25 a CTL / elsüllyesztett hajók száma lehet. Nekem ez is soknak tűnik (csaknem a fele az összes tanker veszteségnek, mindkét oldalon?), lehet, hogy nem csak a tankeret vették számba, hanem az összes teherhajót (itt megint példás probléma van a források között, mert akad, ahol egy kalap alá veszik az összes teherhajót).

A szám azért is nagyon magas, mert az Exocet ugyan igen jó találati aránnyal rendelkezett (kb. 90-93%-ban eltalálta a célpontot, és csak 2-3%-nál fordult elő, hogy nem robbant fel a robbanófej), de a nagy teherhajók és olajtankerek közül tudomásom szerint nem sok végzetét okozta - ahhoz túl kicsi volt a robbanófeje...
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2017.11.10. 08:14:19

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

#85388
Sziasztok!

A novemberi Aranysast olvasgatva a Super Frelon cikkben említik, hogy az iraki példányok exocet rakétákkal felszerelve 25 tartályhajót süllyesztettek el.
Ez valós szám lenne? Lehet, hogy a megrongáltakat is beleszámították? Még azt is elképzelhetőnek tartom, hogy az angolban esetleg találat volt írva és a magyarra ferdítéskor lett rosszul fordítva. <#fejvakaras>
Azért abban az időben se voltak már kicsik a tartályhajók. Kételkedem benne, hogy ennyi elsüllyedt volna.
Forrás nem volt írva az adatra.
Csak egy odavetett fél mondat volt.
Hpasp
#85387
Bizony, Igla-1 a külvárosban...


Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.11.09. 21:01:54
#85386
Nem azt mondom, hogy anno kevesebb MANPAD volt, hanem hogy mostanra bárhol lehet. Bármelyik elmaradt helyére viszik a demokráciát, jöhet szembe egy rakéta, míg egy csapatlégvédelmi cuccra kevesebb az esély (szerintem).
Anno akkora heti veszteségek voltak tervezve, amit most számomra fel sem fogható. Ma már az is hír, ha lezuhan egy vadászgép miközben szállítja a demokráciát. (Líbia, Jugoszlávia). Mondjuk jónak mesélek róla. :-)
#85385
A kazettás bomba hogy nyírja ki azt amire a a 30 milis kevés szerinted? Mert teherautóra oké, de arra bármi jó.
Miért gáz az út vonala? II. VH-s felvételeken látni ilyet.
Mi a töka interdiction/BAI? :-)
Akartam kérdezni, de leírtad, elég soványan állt a keleti oldal csapat légvédelemmel. A korai A-10-es nem is tűnik egy bonyolult gépnek, gondolom nem volt bonyolultabb kiképezni rá valakit, mint egy MIG-21-re, értsd tömeg cucc volt.
Hpasp
#85384
Ma szerintem inkább az a necces, hogy bármelyik bokorban lehet egy MANPAD-os csóka.

1977-től a Magyar Néphadsereg 100km-es támadó sávjában 128db Sztrela-2M csóka (akarom mondani elftárs) volt tervezve.
1986-tól az élcsapat már Igla-1M -el szerelve.

Most nem részletezve a Sztrela-1/10 egységeket.
molnibalage83
#85383
Az A-10A önvédelmi képessége az Igla-1/Igla megjelenéséig az IR/EO ellen elégséges volt. Tonnányi flare és kis IR km. A Sztrela-1/10 fotokontraszt is kajálta a flare-t.

Mi lett volna a gond? Ha Kub van a közelben, mert az radaros és kinematikailag az A-10 kevés ellen, de hála istennek az HARM érzékeny és hadosztályonként max. 5 db célcsatorna kevés. A gond az Osza lett volna. Minden támadó zl. 2 db. 25G-s max túlterhelés és 10-12 km-es HMZ. Sok rakétával. Szerintem az az igazi A-10 mészáros. Csak a VSz államok ezen a téren igen soványak voltak, meg más téren is.

Lásd majd a nagy műben. 😉

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/

molnibalage83
#85382
Járműoszolpot nem gépágyúval támad az ember, hanem kazettás bombával.

A végighúzás fizikailag alig lehetséges, mert az úttal egy irányban kell repülni, ami szintént nem túl bölcs dolog.

Az A-10 elsősorban CAS bevetésre készült, az interdiction/BAI más feleadata lett volna.

A GAU-8-nál pontosan cél kellett, hogy legyen a pontosság, mert mozgó pontcélokat kell vele kilőni. A szórása a célnak megfelel kb. 1,2 km-ig, afelett kezdődnek a gondok. Ott már tényleg nagyon hosszú tűzcsapások kellennek. Okkal van a gépen 1300 db feletti lőszerkészlet. Az, hogy a teszten összesen 174 db lőszert lőttek el mutatja, hogy teljes irrealitás az egész. Ma is CAS-on 1-3 másodperces sorozatokat lőnek. 1,5 km-es tűzmegnyitásnál is ezt tették volna. Ez már garantálta volna a találatok számát, de ekkora távolságból legfeljebb IFV-k ellen vagy hátulról és oldalról mehetett neki hk-nak.

Ha nem volt légvédelem, akkor persze a pilóta mehetet közel és hentelhetett.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/

#85381
Ma szerintem inkább az a necces, hogy bármelyik bokorban lehet egy MANPAD-os csóka.
#85380
A 80-as években a harcképtelenné tevés is bőven elég lett volna. Asszem harckocsizó vicc volt, hogy lehet hogy már csak a T-34-ekkel, de beletolják a nyugatot az óceánba. A GAU-nál tudtommal nem volt cél a pontosság, végighúzni egy járműoszlopon bőven elég.
Ne mostani fejjel gondolkozz, akkor nem adatot volna meg hogy HMZ-n kívülről puttyogjanak, szerintem ott II. VH-s húsdaráló lett volna. Abban egyet értek, hogy a GAU mítosza elszaladt, de ez az autós kártya szakértők szintje.
A magyar T-72-es teszt nincs meg valakinek? Amikor átvitte a BTR-80A 30 mm-ese oldalról, az milyen távolságból volt?
molnibalage83
#85379
Ja, ha egy optika tudta a célparamétert, akkor az alapján minden toronynak számolható volt, ha tűzíven belül volt, hogy hova kell lőni. Ha jól értem.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/

#85378
Nekem ugy jott le, hogy voltak kombinaciok, hogy melyik lovesz milyen tornyokat iranyitott. Kezdve azzal, hogy egy lovesz iranyitotta mindet, addig hogy csak egyet, de ilyen esetben a tobbiek is tudtak hasznalni a tobbit.
molnibalage83
#85377
Ez is igaz, de egy mai hk. oldalpáncélja üti egy őrségi T-55/62 oldalpáncélját tudtommal. A légvédelmeről meg nem is szólva. 😊
(A GAU-8 használat 25 éves orosz légvédelem ellen is öngyilkosság kategória.)

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/

#85376
Oldalról/felülről támadva azért van esélye modernebb cuccok ellen is. Mindehova nem jut elég páncél.

http://www.kurfurst.org - Kurfürst - The Messerschmitt Bf 109 performance resource site MA970-UD3, AMD FX-8350, 16 GB DDR3, GB nvidia 960 4 GB

molnibalage83
#85375
Lásd előző komment.

Pont erről van szó. Hogy a teszt hurráoptimista, mert a kis lőtáv iszonyatosan torz találati arányt és felhasznált lőszermennyiséget hoz ki, és a pct átütés rohadt magas.

1,5-2 km-ről még ezeket az ósdi hk-kat sem igen lőné ki az GAU-8.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.11.09. 17:19:28

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/

molnibalage83
#85374
A baj nem csak az átütéssel van. A 750 méter képtelen alacsony tüzelési távolság. Még a Silka HMZ-be is vastagon belerepülsz...

A GAU-8 papíron 5 milrad pontosságú 80%-os érték mellett. Tehát 5 milrad körön belül esik 80%-a a lövedékeknek.

750 méteren ez 3,6 méteres kör
1000 méteren 4,8 méteres kör
1500 méteren 7,6 méteres kör
2000 méteren 9,6 méteres kör.

Látható, hogy 1,2-1,5 km felett bortalmasan kevés becsapódási pont lesz, ha a célzási pontosságot azonosnak feltételezed fel. A bibi az, hogy a távolsággal a pc. átütés is csökken.

A realitás az, hogy a harcképtelenné tudsz tenni korszerű hk-t, (30 éve korszerűt), de kilőni nemigen lehet nemhogy 1 km felett, de még 750 méteről sem.

A fentiek azt is jelentik, hogy a mesében lesz (és ezt a valóság is bizonyítja), hogy te 0,5 sec-es sorozatokat adsz le. 1 km felett, 2-3 másodperces burst-ök mennek és lehe reménykedni, hogy el is találd a pontcélt.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/

#85373
Azért az 1,2-2 km-es lőtávról lőni elég erős kijelentés.

30 milis pct. lőszerről beszélünk, cc. 1000 m/sec-el van a csőből kilőve, csodát ne nagyon várjunk tőle, ez a külballisztika kb. a második világháborús német MK 103 ballisztikája, az 100 méterről tudott olyan 100 milis páncélt átütni wolframmagos lőszerrel. A GAU 8 persze sokkal magasabb tűzgyorsaság, de 1, pláne 2 kilóméterről már szinte semmilyen picit is komolyabb páncélt nem fog tudni átvinni, max. PSZH-t de talán még az is necces. A szórásból eredő kevesebb találatról nem is szólva.

http://www.kurfurst.org - Kurfürst - The Messerschmitt Bf 109 performance resource site MA970-UD3, AMD FX-8350, 16 GB DDR3, GB nvidia 960 4 GB