-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
JYeti #86770 Az amerikai Quick Kill APS-el az volt a probléma, hogy eleve egyetlen, könnyű rendszert képzeltek el, elhárító-rakéta alapon, de úgy, hogy akár az APFSDS gránátok ellen is tudjon védeni, és olyan tömeggel, hogy a HMMWV-re is rá lehessen szerelni. Magyarul sokat akart, jót és könnyűt. Persze nem sikerült megugrani a szintet, aztán most ott vannak e téren is, ahol a part szakad.
Na igen, a Raytheon féle Quick Kill tipikus esete a túlbonyolításnak. A rendszer úgy nézett ki, hogy a torony oldalán ilyen mini VLS vertikális kilövők lettek volna. A bejövő fenyegetésnél függőlegesen indítják a mini rakétákat, amik a levegőben ráfordulnak a célra, és megsemmisítik azt.
Terveztek irányított és nem irányított rakétákat is a rendszerhez. Az irányított rakétákat a nagyobb átütőerejű ATGM és HEAT lövedékek ellen alkalmazták volna. Az irányított rakéta a nem irányított töltettel szemben a bejövő fenyegetést a harcjárműtől nagyobb távolságban tudja leküzdeni, így az ATGM és a HEAT megmaradt átütőkapacítása még jobban amortizálódik a megtett út alatt, amíg a harcjárműbe be nem csapódik.
A nem irányított rakétákat egyszerűbb célok ellen alkalmazták volna (pl. RPG), amiket elegendő közvetlenül a harcjármű mellett megsemmisíteni.
2006-2007 környékén már tesztelték a rendszert, amely alapvetően működött, de számos kérdőjel merült fel vele kapcsolatban (át kellett tervezni a fő komponenseket, radart, a tölteteket stb.), emellett más konkurens rendszerek (pl. Trophy) sokkal meggyőzőbbek voltak. 2011-ben már az FCS járműveken is tesztelték, 2012-ben megint voltak sikeres tesztek.
Aztán most úgy tűnik, hogy megy a kukába az egész :D
Előnyök:
a) 360 fokos (felülről jövő támadás elleni is?) lefedettség a vertikális indítók miatt;
b) Nagy tár kapacitás (8-16 töltet az indítókban);
c) Az oldalt elhelyezett VLS indítók miatt nem vesz el helyet a jármű tetejéről a rendszer;
d) Könnyű (140 kg, összehasonlítva az Iron Fisttel, ami 250 kg).
Hátrányok:
a) Komplikált, sok a meghibásodási lehetőség, magas fejlesztési és integrációs kockázat;
b) Drágák a töltetek;
c) Egy időben nem tud két célt leküzdeni;
d) Könnyű járművekre nem lehet felszerelni, mivel a kis rakéták HE töltete szétroncsolja a védendő járművet, ha túl közel robban fel;
e) A működésből fakadóan (felmegy a rakéta, célra áll, rárepül a rakéta a célra) lassú reakció idő (350-400 ms, a hasonló működési elvű Iron Fistnek a reakció ideje 300-350 ms, a Rheinmetall ADS-é pedig csak 0,56 ms);
f) A VLS indítók miatt a harcjármű tetejére csak korlátozottan lehetett eszközöket szerelni, hogy ne legyenek a rakéták útjában.
![]()
A Quick Kill működési elve
![]()
A Quick Kill VLS indítói
Y
Utoljára szerkesztette: JYeti, 2018.01.31. 15:44:15
