-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#86378
Pesze hogy lehet. A félaktív módszer előnye, hogy tetszőleges számú rakéta indítható egy célra hiszen a rakéta saját magát vezeti célra, csak éppen minden célt meg kell világítani. Ezért nincs vele valódi szimulátán célleküzdés egy antennával mechanikus legyezéssel...
Csak 2-3 db-nál többnek nincs értelme. Ha az elektronikai zavarás jó, akkor úgyis mind mellémegy. A cél az, hogy adott időközönként a kinematiaki kétérést megnezítsed a célnak. A Kub ezért volt sokkal, de sokkal veszélyesebb, mint a Nyeva vagy a Dvina 1973-ban. Sokkal jobb kinematikai paraméterekkel bírt és kurvasok rakéktája volt indításra készen.
A PESA Zalszlon + R-33 valódi szimultánt tud, az AIM-7M + F-15C kváziszimultánt tudott, mert a rakétában volt ahhoz szükséges emezamaz + a natív visszverődésre ment rá a rakéta. Az AIM-7F + F-15 vagy a MiG-23 + R-23 az CW megvilágítást használt. A CW megvilágítás az imp-dopll. radar alapján ment.
A MiG-23-nál a síkantanne és a CW sugárzó párhuzamosítva volt az F-15A CW tölcsérsugárzója fix, ezért AIM-7F-fel nem ment az F-pole.
De ez mind ott van a HT összefoglalóban... ;)
... és az F-15 írásban is.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.01.11. 11:06:20