-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
kiskorúbézoltán #84723 A kumulatív töltettel való játéknak van néhány szabálya.
Kell neki átmérő, hossz befelé a töltetbe a kúp kialakításához és van egy ideális távolság a páncéltól ahol robbannia kell.
A klasszikus megoldásnál egyik sem volt probléma karéták esetében. Meg kellett neki adni az átmérőt, hosszában volt hely, a rakéta orrával meg finoman be tudták lőni az optimális távolságot. Továbbá a rakéta hossztengelye/repülési iránya egybe esett a kumulatív sugáréval.
A fentről támadó rakéták egy része felemelkedik és magasból repül rá a célra. Itt semmi probléma nincs, ugyanúgy megy a dolog csak a vékonyabb tető ellen (Javelin az amiknál pl), én részemről semmi olyan páncélról nem tudok ami ennek ellenállna. (Mert ugye most csak a páncélról beszélünk, nem úgy általában az aktív vagy passzív védelemről).
A rakéták másik része viszont olyan 0.7-1m-rel az irányzóvonal fölött repül és a töltet olyan 70-90 fokban lefelé néz. Itt már problémás a töltetnek átmérőt és különösen hosszt adni. Egy hengerben ha egy másik hengert akarunk elhelyezni ennyire elfordítva az mindenképpen problémás lesz. Leginkább hosszt nem tudsz neki adni. Az pedig kell, de nagyon. A másik probléma, hogy a rakéta mozgása keresztirányú lesz a kumulatív sugárra ami szintén nem tesz neki jót. Harmadrészt meg ott a pontos távolság problémája. Egyszerűen nem lehet belőni pontosan az ideálist. Amikor a raketta a célhoz ér már nincs idő mérni és korrigálni. Ezen okok miatt a fentről támadók közt van ami nem is kumulatív hanem úgynevezett robbanás által formált lövedék(?) - EFP ha rákeresnél - megoldású, ilyen pl a zameriaki TOW-2B. Persze a kumulatív is működik, pl a svéd BILL(-2) ilyen.