-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
millerius #82690
"... namost meddig kell emelkednie, hogy megállítsa a föld felmelegedését?"
Szerintem ez elsősorban attól függ, hogy a Föld mekkora felületét borítja a sztratoszférában az atomrobbanásokból keletkező lebegő porréteg. Minél nagyobb a Föld porral leárnyékolt felülete, annál több napsugárzás verődik róla vissza és megy veszendőbe a földfelület "központi fűtésének" szempontjából. Sajnos a sztratoszférában erős vízszintes szelek uralkodnak, amelyek az oda feljutó port, szennyeződést gyorsan és nagy területen képesek szétteríteni. Ezt a porréteget a levegőből elsősorban (és megfelelő gyorsasággal) csak az eső tudja "lemosni", leverni. A probléma ott kezdődik, hogy nagy kiterjedésű (országokat beborító) esőfelhők 7-8 km-nél magasabban nincsenek, az időjárási jelenségek gyakorlatilag a sztratoszféra alsó szintje alatt játszódnak le. A zivatarfelhők is csak a sztratoszférába legalsó rétegeibe nyúlnak fel, és a Föld hatalmas felületéhez képest ezek csak pici, pontszerű felületet jelentenek, a sztratoszféra gyors "kimosásához" nem alkalmasak. Hpasp adatai megmutatják, hogy csak egy 100kt-ás töltet is már 13km fölé dobja fel a porréteget ahol a szél gyorsan képes elteríteni, de itt már nincs esőfelhő ami gyorsan "kimosná" a port a sztratoszférából. Szóval lehet kombinálni, hogy mi történne tömeges atomcsapások után a Föld légkörében. Azt se hagyjuk ki a számításból, hogy EGYETLEN izlandi vulkánkitörés kb. 8-10 napra képes volt leállítani Európa északnyugati részén a légiközlekedést, és további 10-15 napra komoly korlátozásokat okozni. Szóval ha kérhetném, atomfegyverekkel inkább ne tessenek lövöldözni az urak....