-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
kiskorúbézoltán #79005 Ha megnézed a Hpasp féle linkelt lőtáblát ott is látod, hogy a röppályamagasságból veszi ki az adott célmagasságokra a pásztázott lőtávot.
Persze mindez csak elmélet, ami működik egy vontatott páncéltörő ágyúnál, ahol létfontosságú az első lövés magas találati valószínűsége. Egy harckocsi ami támad, mindenképpen észreveszik, ott simán lehet fontosabb a gyorsaság vállalva az alacsonyabb találati valószínűséget.
A T-55 korabeli harckocsiknál egyrészt macera volt a távmérés, különösen egy mozgó járműből, másrészt meg a tankosok nem a matekzsenik közül kerültek ki, a tankhoz más képesség kellett akkor is meg most is. Olyan módszereket kellett nekik tanítani ami egy traktoros vagy gyári melós részére is érthető, és a szűkös keretek közt kiképezhető rá. Na, valószínűleg ezért használták ezt a pásztázott lőtávolságos dolgot.
És ugye ott van még egy apróság, a röppálya cső felöli vége eleve kb 1,8-2m magasan indul harckocsi esetében, onnan már nem sokat kell emelkedni, hogy a cél fölé emelkedjen a tetőponton, mert a cél nem lebeg odafent. Ezért céloztak az aljára, hogy egy kicsit lefelé tudják szorítani a röppályát.
Az előbb tárgyalt esetben például ha a 2kmre lövök úgynevezett pásztázottat akkor 2,9m-re emelkedik a tetőponton a lövedék a csőtorkolat fölé ami amúgy is olyan jó 1,80m magasan van. a kettő együtt már jó 4,7m... ha a cél közepébe irányoznak, egy kicsit kevesebb ha az aljára. Mondjuk úgy 1m-t vissza lehet hozni.
Szóval csalóka ez a pásztázott dolog, de van/volt benne ráció, hogy miért úgy csinálták a tankosok ahogy.
Utoljára szerkesztette: kiskorúbézoltán, 2016.12.10. 20:55:47