94-95 műszaki sofőr
Nálunk 6db emeletes ágy volt egy "szobában", bár a fűtés és a meleg víz központi volt, de nem állandó,pl: meleg víz csak napi egyszer, este, 1 óra, a fűtés se volt sokkal több, de elvoltunk.

Az első fürdést alapkik-ben azt akár mondhatni le is tudnám festeni, ahogy tudatlan kis bakaként megérkeztünk gyakorlatról majd, utasítanak ,hogy menjünk fürdeni, egy szál türcsi, csodaszép zöld papucs, majd benyitsz a zuhanyzóba, ahol alig lehet látni a "gőztől" és megpillantod az öregeket amit stokin ülnek a zuhany alatt és beszélgetnek, legszívesebben, már mennél is vissza , de olyanok vagytok mint a vonat szerelvény, hogy a hátulja még most érkezik és már bent is állsz a zuhanyzó középen. A "Nézel, mint kezdő buzi a gőzfürdőben" filing, az öregek egy része kizavarna minket és várjuk meg míg végeztek, másik része mondja hogy maradhatunk, persze nem zuhanyozni csak mégse egy türcsibe ácsorogjunk kint a zuhanyzó előtt. Persze az öregek tudták meddig van meleg víz és azelőtt párperccel távoztak, mi meg a gyorsan hűlő vízben zuhanyozunk, Vetésforgót alkalmazva, beáll nedvesít kiugrik,jön a kövi nedvesíteni, te addig kint szappanozol majd gyors vissza öblít ... és így tovább. Az mondjuk érdekes, hogy a mi kopaszainkat mi már nem szívattuk ilyennel, inkább olyan rend alakult ki, hogy akik csak tisztálkodni akartak azok gyors letudták az elején, akik meg relaxálni azok később mentek a stokival ücsörögni.

Alpkik-ben, mint sofőrök a felderítőknél kaptunk ágyat (annak ellenére, hogy a műszakiaknál vagy 4-5 szoba is üres volt, mint utóbb kiderült), hát nem volt túl rózsás a kapcsolatunk, nem alakult ki az a bajtársias hangulat, rajtunk élték ki a sérelmeiket, és egy-egy nehezebb kúszik-csúszik nap és eltáv után ált a a bál a körletben. Itt már nem rugós ágyak voltak, mert valszeg elfáradtak az évek alatt, hanem egy pozdorja lap volt beszabva a matrac alá, kopterként felső ágy volt a miénk, így tapasztaltam meg milyen az éjszaka közepén ~30cm-el az ágy felett ébredni, amikor a visszatérő részeg felderítők alárúgtak az ágynak, hirtelen az se tudja az ember hol van, de már peregtek is a parancsok. Ekkor ismerkedtünk meg a habpartyval, és a vonatozással, a kettő vegyítése volt az igazi "élvezet".

A habparty a fiatalok kedvéért abból állt, hogy vödörrel hordtuk a vizet a körletbe majd a mikor olyan 2 centi víz összejött az öregek bomba felkiáltással, zacskós ultrát dobtak be, és a biztonság kedvéért szét tiportak pár tubusost is, majd nekünk seprűkkel felkellet habosítani, volt hogy az öregek versenyeztek melyik körletben van nagyobb hab, az eltakarítás volt a nehezebb móka, plusza mosdó irányába a két folyosót, mosdót is felmosni utána. Az érdekessége az volt, hogy ezek a felmosó rongyok úgy mentek tönkre, hogy mind végig ilyen fehérek maradtak, a kórházak megirigyelték volna azt a tisztaságot szerintem, bacilusoknak esélye nem volt. A vonatozás az ágyak alatt kellet kúszni utánozva egy vonat hangját, majd minden ágy alatt bemondani egy állomás nevét.