Informatika és tudomány

10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!

[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • [NST]Cifu
    #78326
    Noha 2016-os szemmel, CATOBAR CVN-ekhez hasonlítva valóban roncs, azért a koncepcióban ott volt a logika.

    Oké, hogy kinevetjük a szovjet haditengerészetet, amikor a Szovremennij és Uljanovszk osztályt összehozta, de alapvetően a maguk módján nagyon is logikusan építették fel a fejlesztéseiket. A II.Vh után körülnéztek, és azt látták, hogy a náci németek alapvetően logikusan látták a helyzetüket: ha az ellenfél sokkal erősebb hadiflottával rendelkezik, akkor a tengeralattjárókra kell helyezni a hangsúlyt, az olyan mamutok, mint a Bismarck / Tirpitz vagy a Graff Zeppelin felesleges erőforrás-pazarlás. Így a szovjet haditengerészet gőzerővel a tengeralattjáró-építésre rendezkedett be. Olyannyira, hogy a nukleáris csapásméréshez is ezeket tekintették elsődlegesnek. A November-osztály (Projekt 627) eredetileg egy 1550mm-es és két 533mm-es torpedóvető-csövet kapott volna, a másfél méteres vetőcsőre azért volt szükség, mert az 1940-es évek végén, 50-es évek elején ekkora átmérőjű fissziós, illetve korai fúziós robbanófejeket tudtak csak gyártani - az 533mm-es torpedókba beleférőt nem. A terv tehát az volt, hogy a 627-es osztály egy 30-50km hatótávolságú, nukleáris meghajtású, 100 megatonna körüli robbanófejjel felszerelt giga-torpedóval, a T-15-el támadja majd meg a partmenti amerikai / NATO kikötőket.


    Az eredeti 627 osztály a 1550mm-es torpedóvetőcsővel középen


    Végül a T-15 túl agresszív és rizikós megoldásnak tűnt, ezért a 627-es osztályt 8db 533mm-es vetőcsővel szerelték fel, a fegyverzetébe pedig 1958-ban integrálták a T-5 nukleáris robbanófejű 533mm-es torpedót.

    A szovjetek mindig párhuzamosan dolgoztak. Építették a Yankee (667A/AU) SSBN-eket 1974-ig, miközben a Delta-osztály (667B/BD/BDR/BDRM) már 1972-ben jött. A Delta-III (667BDR) még építés alatt volt, a Delta-IV (BDRM) már építés alatt volt, mikor az első Typhoon osztályú (941) első egysége elkészült 1981-ben.

    Ha így nézzük, a Kuznyecov is tökéletesen illik a sorba. A szovjet haditengerészet az 1960-as évek végére rájött, hogy hiába a tengeralattjáró-flotta, komoly "blue-water" flotta nélkül nem tud valódi erőfitogtatást végezni. A tengeralattjárók erre egyszerűen nem alkalmasak, míg az amerikaiak büszkén alkalmazták az eljárást, amit a britek egy évszázaddal korábban kezdtek el alkalmazni. A szovjetek szerettek volna egy hordozót, amely a Kitty Hawk osztályhoz hasonló képességekkel bír (megj.: meg sem próbáltak egyből az Enterprise-ra ugrani). A program viszont rövid úton találkozott azzal a problémával, hogy nincs meg a know-how, és nagyon sok idő és pénz kell, amíg a kívánt célt elérik. Ekkor jött a Kijev-osztály ötlete. Teljes értékű cirkáló ASW, ASuW és SAM képességgel, mellesleg némi légijármű-képességgel. A célnak megfelelő volt, és bevált, az Kitty Hawk-ot imitáló Orel-program elsikkadt. A Kijev-osztály után tovább kell lépni, ez volt a Kuznyecov-osztály, nagyobb méretekkel, több repülőgéppel, hangsúlyosabb repülőmennyiséggel. Párhuzamosan kezdtek neki az Uljanovszk-osztálynak, ami már CATOBAR hordozó lett volna. De ott volt mellette biztonsági tartaléknak a Kuznyecov...