-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#74414
Juj, ez nagyon erős túlzás volt.
Egy hadtest az hadosztály méret felett van, itthon ez 5 db dandár és azok támogató csapatait jelenti. Egy hadosztály (ez hadtestnél kisebb) támadott volna kb. 20-30 km-es szélességben és néhány km-es mélysében, a hadsereg és front szintű támogató tüzérség leválasztott és szétküldött elemei meg 10-20+ km-es távolságban voltak a fronttól adott esetben. (BM-21/24/27/30 rakéta sorozatvetők és 2S7 Pion lövegek.) Első látásra is nyilvánvaló, hogy egy 100-200 kt-át atomfegyver ennek töredékét sem képes elusztítani.
Egy rakéta még egy szétbontakozott dandárt sem semmisített meg volna, nemhogy egy egész hadtestet. Le is vezetem, hogy miért.
Hiroshimában az akkori japán beton vagy vasbeton épületek állva maradtak 600 méteres távolságon túl az epicentrumtól sőt, az híres atomdóm acélszerkezete az epicentrum alatt mai napig áll 10-12 kt hatóerő melett. A bomba hatóerejenék függvényében kb. 3-dik hatvánnyal arányos a pusztítás. Tehát, ha az akarod, hogy a vasbeton épület már 1200 méteren belül pusztuljon, akkor cirka 8-szor (!) nagyobb hatóerő kell. Egy 200 kt hatóerejeű fegyver kb, 2,7-3-szor nagyobb távolságban pusztít, mint a egy 10 kt-ás.
Ahol egy vasbeton épület állva marad, ott szerintem egy MBT is, különösen nem a '60-as évek szintű hk-i, hanem a T-64BV, T-80U meg társai a '80-as években. Egy harckocsi simán képes túlélni egy ekkora fegyver detonációját 4-5 km és sugárvédelme is van, hogy el is távolodhasson ettől a ponttól. Tehát egy ilyen harci rész legfeljebb 1-2 egymáshoz közel levő ezredet vagy 1 dandárt aprít le keményen, de ott is csak a APC/IFV-t, a harckocsikat nem teljesen, de a magasabb szintű támogató erőkhöz meg egy ujjal sem ér.
A bibi az, hogy minden támadó zl. mögött volt tartalék is + a ho. tartalék alakulatai, amiket biztosan nem ér el a lökéshullám. Tehát, ha a klasszikus VSZ rendszert nézzük, akkor a támadó ezredek tartalékai bizony megmaradnak, nem beszélve a hadosztály hátrébb levő hk. ezredétől illetve a hadsereg tartalék hk. hadosztályáról.
Ha megnézed a katonai reptereket itthon, akkor nagyon távoló gurulóhelyek voltak két irányban ~3 km-re a reptér közepétől. Ha a reptér közepét célozta meg valaki és a szórás nem votl túl nagy, akkor a távolabb várakozó gépek képesek lettek volna a tervek szerint túlélni egy harcászati atomcsapást. Legalábbis ez volt az elképzelés. A Magyarországra irányzott és szánt bevethető harcászati atomfegyverek menyisége Hpasp számolása alapján valahol 160-200 táján volt, de ezek elég nagy része gravitációs bomba volt - itthon meg volt 2 db MiG-29 ezred és a radar lefedettség elég jó volt - illetve olyan BM, amit a Krug is képes volt elvben elfogni.
Szerintem nem véletlen az, hogy a VSz tagországok nagy része elbliccelte az ezred szintű légvédelmet, de a hadsereg szintű Krug mindenhol megvolt legalább 2/3-ad mennyiségbe, de a cseheknél a teljes mennyiség megvolt a '80-as években, lásd Hpaps összfoglaló táblázatát.
Ebben van angolul a táblázat a csapatlégvédelem beszerzésről.
Azt nem tudom, hogy NSZK-NDK részen milyen atomfegyver koncentráció volt, de az ütésváltástokat, veszteségeket számítva ennyi atomfegyverrel is képtelenség volt egy csapással megsemmisíteni a Magyarországon levő Vsz szárazföldi és légierőt.
A bevetett atomfegyverek hosszútávú hatása lett volna olyan, ami az egész háborút értelmetlenné tette, de a II. vh-s szovjet veszteségeket nézve egy harcászati atomfegyverkkel vívott háború első csapása lehet, hogy kevésbé lett volna pusztító, mint egyes II. vh-s csaták, ahol szovjet ezredek és hadosztályok 80-90% vagy afeletti veszteségeket könyveltek el...