-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
ambasa #70599 Balázs, attól mert nem vettek elő papírt és ceruzát, és a lövedék nem emelkedett mondjuk 5 méterrel a talaj fölé, attól még amikor az egyik harckocsiból lőtték a 2 km-re lévő harckocsit, a lövedék még ballisztikus pályán mozgott, mivel hatott rá a föld gravitációja. A ballisztikus pálya teljesen független attól, hogy mekkora távolságra és mekkora csőemelkedéssel lősz. Jó lenne ha a ballisztika fogalmát megfelelő értelemben és nem egy általad kitalált jelentés szerint alkalmaznád. Mellesleg a ballisztikus pálya miatt más csőemelkedéssel lőttek 1 km-re, mint mondjuk 2-re, csak ezt nem számolták az általad leírt módon, hanem az irányzékkal tudtak távolságot is mérni és ezáltal meg tudták határozni a megfelelő csőemelkedést.
Mellesleg egyszerű puskánál is a távolság függvényében állítod az irányzékot és ezáltal a nem ugyan úgy lősz 500 méterre, mint 800-ra, ezt egyszerűsítve éred el de ettől még a lövedék más csőállás mellett fogja elhagyni a lövedéket és úgyan úgy ballisztikus pályát ír le.
Az a gond, hogy ahogy látom Te két össze nem illő dolgot akarsz mindenáron összemosni, az irányzásmódját és a lövedék röppályáját, de ezek egymástól független fogalmak.
Jütlandnál 18km-es lőtáv, a 30°-os csőemelkedés, az 5-6 km-es röppálya magasság ellenére is közvetlen irányzású lövéseket adtak le, mert látták a célt, látták a becsapódás helyét, és ezek alapján helyesbítették a tüzet.
Megint mellesleg egy tábori löveg közvetlen irányzásánál nem csak azért "számolgatnak", mert a lövedék más sűrűségű légrétegekben halad, hanem, pl figyelembe kell venni a csőkopást, de még azt is, hogy milyen sorozatba tartozik a lőszer. Egyébként ezt sem számolgatják, mert erre nincs idő, hanem előveszik a megfelelő lőtáblát, ahol ezeket a változókat mind figyelembe vettek. De pl a csőkopást a páncéltörő lövegnél is figyelembe kell venni, még akkor is ha csak 1 km-re lő. persze itt sokkal kisebb lesz az eltérés, mint 20 km-en de lesz. Magas szögcsoportban, azaz 45°felet már a középkorban is lőttek pl ostrommozsarakkal, amikor még nem számoltak pl a széllel, akkor ők közvetlen irányzással lőttek, de ha ma ezt egy hiper-szuper, meteorológiai szondával, tűzvezető (általad ballisztikai) számítógéppel ellátott önjáró löveg teszi, akkor az meg közvetett irányzású lesz, mert van egy új paraméter amit a célzásnál figyelembe veszenek a pontosabb találat érdekében?
Szerintem az hogy melyikünk kever dolgokat, arról ne nyissunk vitát, a kérdés válaszokra vagy kíváncsi, vagy arra hogy igazat adjon valaki az elméleteidhez?
ballisztika
És idézek most a Hadtudományi lexikon irányzás címszavából (I kötet 601 oldal):
"A módszert, amikor a kezelőszemélyzet a rendszerint nyílt tüzelőállásból ía leküzdendő célt, és a műveleteket mind függőleges, mind vízszintes síkban a rálátás feltételeivel hajtja végre KÖZVETLEN IRÁNYZÁSNAK nevezik. Azt az eljárást, amikor a cél többnyire (ellenség felől) fedett tüzelőállásból nem látható és a műveleteket vízszintes síkban a lövegtávcső egy kisegítő pontra (célra) való állításával, függőleges síkban pedig a szintező segítségével valósítják meg MEGOSZTOTT (KÖZVETETT) IRÁNYZÁSNAK nevezik."
Bocs a nagybetűért ,de máshogy nem tudtam kiemelni a lényeget!
Mint a szövegből látható szó sincs benne a lövedék röppályájáról csak arról, hogy milyen módon veszik azt célba, úgy hogy rálátnak, vagy úgy hogy nem és ekkor kisegítő célt alkalmaznak. Az meg hogy most számolsz vagy a négyjegyű függvénytáblázathoz hasonló lőtáblázatokat használsz, vagy mindezt egy számítógépbe viszed be, mint az is, hogy mennyi új változóval számolsz nem több mint technikai kérdés
TG