95104
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#70614
Az orosz bemutató videóknál néha előkerülnek ilyen alkalmazások, hogy ez pontosan mi akar lenni nem tudom.
link, és van még egy ilyen próbálkozás is Richag AV . -
SZUsszan #70613 Nem a piezó kristályra értettem a hatást, azt tudom, hogy térfogat változásra "süt ki" elektromosságot.
Hanem maga a robbanóanyag gyújtása elektromos szikrával történik. Most az elektromosságot a piezo kristály szolgáltatja a becsapódáskor.
Én erre gondoltam, hogy egy elektromosan töltött légtéren átrepülve a piezó kristálytól függetlenül lehetne adni a gyújtáshoz elegendő feszültséget, nem?
Ha egy rakétára célra tudunk tartani lézerrel, akkor ez sem lehet leküzdhetetlen feladat, nem olvastam utána a vezeték nélküli elektromosság határainak, körülményeinek, csak felmerült bennem, mint egy jövőbeni lehetőség. -
gyalogstuka #70612 Szia,az RPG elháritás igy nem tud müködni,mivel a piezoelektromosság olyan elektromos jelenség, melynek során bizonyos anyagokon (kristály, kerámia) összenyomás hatására elektromos feszültség keletkezik.
Az RPG gyújtószerkezete csapódó gyújtó amiben a piezokristály biztositja,hogy a detonáció,a páncéltól optimális távolságban következzen be.
A kristály mechanikai behatásra reagál,elektromos eröterekre nem.
Marad a jó öreg,matracrugó,és tyúkketrec,amivel körbeveszed a jármüvedet. -
SZUsszan #70611 9:40-től érdekes dolgot hallottam.
A robbanást kiváltó szikra a becsapódáskor egy piezo kristállyal kiváltott feszültség okozza?
Nem lehet valami olyan aktív rendszert fejleszteni, ami elektromos részecskékkel töltött mezőt hoz létre, amin átrepülve az rpg robbanófej aktivizálódik még a levegőben?
Ma már vezeték nélküli áram is van. Legalább is kis japán tudósok 50 mről egy háztartási gépet üzemeltettek vezetéknélküli árammal. Ehhez meg annyi nem kell.
Utoljára szerkesztette: SZUsszan, 2015.09.20. 20:14:31 -
#70610
alapismeretek
(ballisztikai fogalmak 12.perctől)
RPG-7 kézi páncélelhárító gránátvető
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2015.09.20. 19:07:28 -
CV90 MK III
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához! -
Hitler atyuska se aprózta el a dolgokat ha arról volt szó :)
Aztán még van ez is V-3 cannon csak 130 méter cső hossz
165 km max lőtáv
-
#70607
2A3 Kondensator-avagy Sztáliné még nagyobb -
#70606
A pásztázott lőtávolságot (2m magas cél esetén) meg is szokták adni a Szovjet lövegekre.
-
ambasa #70605 Hú, ne zavard össze, hogy behozol egy új fogalmat, ami alapján igazoltnak véli a mondandóját.Mind a pásztázott lőtávolság felett, mind alatta közvetlen az irányzás, ha látják a célt, ez ettől független, maximum kevesebb lőelemet vesznek figyelembe a célzásnál. De azért pásztázott lótávolság esetén is ismerjük a cél viszonylagos távolságát, hiszen tudjuk, hogy benne van vagy sincs (meghatároztuk), illetve maga a lövegtávcső belső jelzései (a görbe vonal amit harckocsi magasságához illesztve meghatározom annak távolságát) is eleve megmutatják a cél távolságát, amint rávittem a célra.
TG -
ambasa #70604 Balázs, nem erről beszéltél, Te mindenáron a közvetlen és a közvetett irányzás közötti megkülönböztetéshez be akarod vonni a távolság és a röppálya adatot, ami nem számít. Egy számít van-e rálátás a célra a lövegtől, vagy nincs, ettől, és csak ettől függ a különbség, lásd a lexikonból vett idézetet.
De menjünk vissza és tegyük fel, hogy igazad van (amúgy nincs és továbbra sem érted a különbséget) Légy szíves válaszolj nekem három kérdésre:
1. Mekkora az a lőtávolság km-ben, amely szerint még ha a lövő látja a célt már nem közvetlen irányzásról beszélünk (konkrét adatot kérek)?
2. Mekkora az a röppálya magasság méterben, amely szerint még ha a lövő látja a célt már nem közvetlen irányzásról beszélünk (konkrét adatot kérek)?
3: A fenti két eset közül mindkettőnek, kell teljesülnie, vagy elég az egyiknek, hogy a célra való közvetlen rálátás esetén se legyen szerinted közvetlen az irányzás?
Hangsúlyozom konkrét adatokat kérek és mellesleg hivatkozást is, amire alapozod ezt az állításodat!
TG -
#70603
lehet a tiéd nagyobb, de az enyém nagyobbat szól :D tisztára beteg belegondolni a mai világban hogy akkor ilyet terveztek:
-
A pásztázott lőtávolság egy osztott lőszeres tüzérségi lövegnél is igen könnyen összejön főleg ha maximális töltet használja ami nem tudom, hogy erősebb e, mint az egyesített, de valószínűnek tartom.
Azaz bizonyos távolságon belül nem kell számolni csak a "közepére" gyors rávinni a célkeresztet és bumm .
"Van egy olyan fogalom, hogy pásztázó lövés. A célpont alsó, középső részére lövök, és a röppálya sehol nem megy magasabbra, mint maga a célpont. Ha látom a közepét és az alsó szélét, valahol biztos eltalálom, lézer nélkül, és számolni sem kell. Hatalmas fegyver. Ez a T-55-nél
1200 m, a T-72-nél űrméret alatti gránáttal 2400 m."
http://katpol.blog.hu/2015/09/05/olajbuvar_iii_harman_pancelban
Utoljára szerkesztette: ximix, 2015.09.18. 23:32:13 -
#70601
Közvetlen irányzás alatt azt értem, amikor rálátnak ÉS nem kell a lövedék ballisztikájával törődni. Ezt saccra is megmondom a kezdősebességből, hogy kb. 2 km. Afelett már a szél és más játszik. Ha nagyon szarul lőnek, akkor a második már jó helyre fog menni helyesbítés után.
Ez a pásztázott lőtávolság lesz, ahol adott lőtávolságon a lövedék esése még belefér a cél magasságába.
T-72 harckocsi lövegnél a
- a Mach6 BM-12 szárny-stabilizált nyíllövedék (APFSDS) esése 1,7m 2km távolságon, 4km-en már 8,6m
(vagyis 2km-ig nem feltétlen szükséges a távolságmérés)
- a Mach3 BK-14 kumulatív gránát (HEAT) esése 10m 2km távolságon, 4km-en már 90m
(vagyis ezzel csak 1km-ig nem szükséges a távolságmérés, ahol 1,9m az esés)
-
#70600
Erről beszélek irányzék. Ez a közvetlen irányzás. A sniper meg néha úgy számolgat, mint a tüzér, amikor 20 km-re lő... -
ambasa #70599 Balázs, attól mert nem vettek elő papírt és ceruzát, és a lövedék nem emelkedett mondjuk 5 méterrel a talaj fölé, attól még amikor az egyik harckocsiból lőtték a 2 km-re lévő harckocsit, a lövedék még ballisztikus pályán mozgott, mivel hatott rá a föld gravitációja. A ballisztikus pálya teljesen független attól, hogy mekkora távolságra és mekkora csőemelkedéssel lősz. Jó lenne ha a ballisztika fogalmát megfelelő értelemben és nem egy általad kitalált jelentés szerint alkalmaznád. Mellesleg a ballisztikus pálya miatt más csőemelkedéssel lőttek 1 km-re, mint mondjuk 2-re, csak ezt nem számolták az általad leírt módon, hanem az irányzékkal tudtak távolságot is mérni és ezáltal meg tudták határozni a megfelelő csőemelkedést.
Mellesleg egyszerű puskánál is a távolság függvényében állítod az irányzékot és ezáltal a nem ugyan úgy lősz 500 méterre, mint 800-ra, ezt egyszerűsítve éred el de ettől még a lövedék más csőállás mellett fogja elhagyni a lövedéket és úgyan úgy ballisztikus pályát ír le.
Az a gond, hogy ahogy látom Te két össze nem illő dolgot akarsz mindenáron összemosni, az irányzásmódját és a lövedék röppályáját, de ezek egymástól független fogalmak.
Jütlandnál 18km-es lőtáv, a 30°-os csőemelkedés, az 5-6 km-es röppálya magasság ellenére is közvetlen irányzású lövéseket adtak le, mert látták a célt, látták a becsapódás helyét, és ezek alapján helyesbítették a tüzet.
Megint mellesleg egy tábori löveg közvetlen irányzásánál nem csak azért "számolgatnak", mert a lövedék más sűrűségű légrétegekben halad, hanem, pl figyelembe kell venni a csőkopást, de még azt is, hogy milyen sorozatba tartozik a lőszer. Egyébként ezt sem számolgatják, mert erre nincs idő, hanem előveszik a megfelelő lőtáblát, ahol ezeket a változókat mind figyelembe vettek. De pl a csőkopást a páncéltörő lövegnél is figyelembe kell venni, még akkor is ha csak 1 km-re lő. persze itt sokkal kisebb lesz az eltérés, mint 20 km-en de lesz. Magas szögcsoportban, azaz 45°felet már a középkorban is lőttek pl ostrommozsarakkal, amikor még nem számoltak pl a széllel, akkor ők közvetlen irányzással lőttek, de ha ma ezt egy hiper-szuper, meteorológiai szondával, tűzvezető (általad ballisztikai) számítógéppel ellátott önjáró löveg teszi, akkor az meg közvetett irányzású lesz, mert van egy új paraméter amit a célzásnál figyelembe veszenek a pontosabb találat érdekében?
Szerintem az hogy melyikünk kever dolgokat, arról ne nyissunk vitát, a kérdés válaszokra vagy kíváncsi, vagy arra hogy igazat adjon valaki az elméleteidhez?
ballisztika
És idézek most a Hadtudományi lexikon irányzás címszavából (I kötet 601 oldal):
"A módszert, amikor a kezelőszemélyzet a rendszerint nyílt tüzelőállásból ía leküzdendő célt, és a műveleteket mind függőleges, mind vízszintes síkban a rálátás feltételeivel hajtja végre KÖZVETLEN IRÁNYZÁSNAK nevezik. Azt az eljárást, amikor a cél többnyire (ellenség felől) fedett tüzelőállásból nem látható és a műveleteket vízszintes síkban a lövegtávcső egy kisegítő pontra (célra) való állításával, függőleges síkban pedig a szintező segítségével valósítják meg MEGOSZTOTT (KÖZVETETT) IRÁNYZÁSNAK nevezik."
Bocs a nagybetűért ,de máshogy nem tudtam kiemelni a lényeget!
Mint a szövegből látható szó sincs benne a lövedék röppályájáról csak arról, hogy milyen módon veszik azt célba, úgy hogy rálátnak, vagy úgy hogy nem és ekkor kisegítő célt alkalmaznak. Az meg hogy most számolsz vagy a négyjegyű függvénytáblázathoz hasonló lőtáblázatokat használsz, vagy mindezt egy számítógépbe viszed be, mint az is, hogy mennyi új változóval számolsz nem több mint technikai kérdés
TG -
aksurv2 #70598 Én nem 10 métert írtam hanem 3-6 m, 10 mről még rosszabb a helyzet. Elég megnézni a tegnapi német fegyverhasználatot. -
#70597
Akkor viszont úgy érzem, hogy te keverszt valamit. A közvetlen irányzás az, amit pl. a II. Vh-s pct. lövegek csináltak. Nem számolgattak, hanem közvetlen irányzással lőttek. Ránéztek a célra, távolságot becsültek és minimális alá/fölé tartással durr. Nem ezt jelenti a közvetlen irányzás...?
Az, amikor pusztán számolgatva tüzelsz az a nem követlen irányzás. Szóval mindegy, hogy te 50 km-ről rálátsz a célra, attól te nem közvetlen irányzással fogsz lőni, hanem számolgatsz, mert a lövedéknek nem lapos röppályája van, hanem baromi nagy íve és eltérő sűrűségű légrétegeken és szélsebességeken megy át.
Az, hogy mi a közvetlen irányzás nem a LOS határozza meg, hanem a lövedék ballisztikája. Csak mivel a terep az eset 99%-ban sík, ezért a LOS gyakorlatilag összekapcsolódik a közvetlen irányzással. A harckocsik lövegével pusztán ballisztikailag el lehet lőni akár 8-10 km-re is, csak éppen a tűzvezető rendszere és ballisztikai számítógépe ilyen célokora alkalmatlanná teszik, mert az közvetlen irányzással lő, csak nem II. vh-s tech szinten.
Vagy akkor most én nem értek valamit?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.09.18. 21:17:43 -
ambasa #70596 Balázs, már ne haragudj, de pont Te szoktál kiakadni azon, ha valaki saját értelmezéssel él szakkifejezésekkel kapcsolatban. Teljesen mindegy, hogy Te mit értesz rajta, az attól még nem lesz az. Mindig kell a lövedék ballisztikájával törődni, most pont neked magyarázzam el a pl. ferde hajítást? Ha látod a célt 50 km-ről bizony az közvetlen irányzás lesz, még akkor is a lövedéked a röppálya csúcsán akár 10 km magasságban is lesz, és közvetett irányzás lesz akár két km-re is ha az aknavető egy erdő mögötti célt lő, úgy hogy mincs rálátása és a lőelemeket nem maga, hanem más határozza meg.
Könyörgöm, legalább pont Te ne találj ki maghatározott fogalmakra más jelentéstartalmat, mint amiről szól!
Nem teljesen ide tartozik, de van többféle ballisztika, van pl. belballisztika, amely azt a mozgást írja le, amikor a lövedék a csőben halad (egyenesen), van külballisztika, amikor azt a mozgást írják le amikor a lövedék a levegőben halad, és még létezik a ballisztikának egy olyan része is amikor a lövedék mozgását a célban, pl emberi szövetekben, vagy egy páncéllemezen való áthatolás közben írja le, és mindegyikhez létezi töménytelen mennyiségű képlet.
TG -
#70595
Ez beteg :DD abba a csőbe aludni tudnék -
#70594
Közvetlen irányzás alatt azt értem, amikor rálátnak ÉS nem kell a lövedék ballisztikájával törődni. Ezt saccra is megmondom a kezdősebességből, hogy kb. 2 km. Afelett már a szél és más játszik. Ha nagyon szarul lőnek, akkor a második már jó helyre fog menni helyesbítés után.
Tudom, hogy a DLOS és a távolság nem minden esetben szétválaszható a LOS miatt ezért nagyrészt együtt kezelik a kettőt. Egy hegytetőről 50 km-re is ellátni és ellőni, de attól az még nem közvetlen irányzás. Viszont mivel az esetek 99%-ban a LOS és maga a tűzvezetés hiánya összefügg... -
ambasa #70593 Picit itt érzésem szerint keversz fogalmakat. Van olyan közvetlen irányzás (direkt) amikor rálátsz a célra, és van olyan, hogy közvetett (indirekt) amikor meg nem.Ez csak annyiban távolságfüggő, hogy a terep és a föld görbülete mennyire zavar be. Lehet közvetlen irányzású tüzet leadni, akár öt kilométerre is, az megint más kérdés, hogy ilyenkor a lövedék pályagörbéjének a csúcsa, milyen magasan lesz, de ez is ballisztikus pálya. Magához az kétféle irányzáshoz használhatnak két külön irányzótávcsövet, de ez lehet egyesített is, A követett irányzástűzhöz használt irányzótávcsövet Görtz lövegtávcsőnek legalább is nálunk, de persze lehet, hogy máshol is.
Olyan nincs, hogy ballisztikai számítógép, minden tüzérségi lövedék ballisztikai pályán mozog. Olyan van, hogy tűzvezető számítógép, de az szerintem az esetekben mindkét tüzelési mód esetén kiszámolja a lőelemeket.
Mellesleg a szovjet tábori tüzérség majd minden eleme bezárólag a 152 mm-ig fel volt készítve közvetlen páncélelhárításra (nem véletlen volt lövegpajzsa mind az M-46-nak, vagy a D-20-nak. A nagyobb űrméret esetén pedig, mint azt amerikai helységharc példák is mutatják, simán használták pl, a155 mm-es Long-Tomot, vagy a szovjetek a 203 mm-es M1931 B-4-es tarackot közvetlen irányzással házakon olyan rések ütésére, amelyen keresztül aztán a rohamgyalogság behatolhatott, illetve egy-egy ilyen találat akár az egész homlokzatot lebonthatta, ami után a ház tarthatatlanná vált.
TG -
#70592
Köszi. -
#70591
Gvozidka, M109, Akáciának még HEAT páncéltörő lövedéke is van önvédelemre.
![]()
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2015.09.18. 15:31:03 -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#70590
Szvsz ez a távolság max. 1-2km lehet, nem több.
A 203mm-esek, legalábbis az M110 képes erre, de szigorúan csak előre, letalpalva.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.09.18. 15:05:46 -
#70589
Másképpen kérdezve, mikor állnak át követlen irányzásról ballisztikai számítógép használatára? Az M109 képességéből extrapolálva, akkor sanszosan minden SP Arty képes erre? A 203 milisekkel mi a helyzet?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.09.18. 14:27:10 -
#70588
Simán lehet használni őket. Az izraeliek 1982-ben, Libanonban direkt erre is használták a saját M109-eseiket, mivel a Merkava-k 105mm-es lövegeinek HE gránátjai elégtelenek voltak a betonépületek ellen, ezért "második vonalba" elkezdték az M109-eseket vinni magukkal, és közvetlen irányzással lőni az ilyen épületeket.
Az M109 egy 4x nagyítású irányzékkal rendelkezett erre a célra. Tűzvezető számítógépe nincs ilyen feladatra, tehát mozgó célt eléggé nehézkesen találnának csak el. A minimális, maximális lőtáv pedig viszonylagos, hiszen minimális lőtáv a lövedék biztosítója (dunno, talán 150 méter?), a maximális meg nincs.
-
#70587
A 105 mm-es önjáró tüzérségi eszközöktől felfele jellemzően mennyire bírnak a követlen irányzással bíró tüzelés képességével egészen a 203 milis lövegekig bezárólag? Tehát az Abbot, Gvozidka, M109, Akácia, Msta és a 2S7 Pionra és társaira gondolok. Kíbíra az alváz, ha nagyon alacsony csőemelkedéssel lőnek? Mi a jellemző min/max lőtáv aránya? -
JanáJ #70586 Bomba hír. (Muhaha) -
SZUsszan #70585 Jobb az, ha mozgó helikopteren gyakorolnak:
-
Csipa puttyogttat heliről
Animáció a Richag AV -ról
-----------------------------------------------------------------------------
Master91
Itt egy jóféle gyorsan telepíthető, mobilis . . .
Utoljára szerkesztette: ximix, 2015.09.17. 22:21:45 -
#70583
Koncepció szintjén már az APA is eljátszott vele 7 éve. Másfelől viszont a CUDA esetében is ott volt (van) az asztalon a két fokozatú megoldás. -
#70582
Mondjuk ez tény. Ha direct impactes lenne az AIM-120 elférne még benne hajtóanyag, akár cellára bonva. Vagy mikor gondolkoznak el kétfokozatú légiharc rakétán? Az első fokozat szinte csak hajtómű lenne és a második megvégfázisban működhetne? Vagy túl macerás? Vagy túl kicsi a nyereség? -
#70581
De, valóban volt Akácia, arról meg is feledkeztem... -
#70580
Azonos mértek mellett csak kisebb robbanófej / irányítórendszer árán lehet növelni. A méretet pedig a belső fegyvertér meghatározza... -
#70579
Kis mennyiségben Akácia nem volt? Valamit 18-20 darab, ha volt talán és 15 évet sem húztak le. 1980 táján jöttek és 2000-ben már meg sem voltak. -
#70578
Hír.
Vajh ezt hogyan képzelik el? Valahol elképesztő, hogy ey olyan AAM lesz élvonalban 2025 táján is, aminek alapjai már 1980-as évek elején megvoltak. Az F-35 számára oké, hogy CUDA, de a kinematikát hogyan kívánják feljebb gyúrni? A specifikus impulzus a hajtóműveknél, mintha 30 éve egyhelyben állna... -
#70577
Itthon önjáró csak a 2Sz1 Gvozdgyika volt, amíg ki nem vonták, mert hát "csörömpös", azóta csak vontatott 152mm-es D-20-asok vannak, amiknél a másik típusjelzés még többet mond: M1955. -
#70576
Lennék a tüzéreknél ! Persze, biztos 2-3 hét kemény szolgálat után mást mondanék, de na. Van aki pilóta lenne gyerek kora óta, én tüzérségnél lennék :D
Ő a kedvenc:
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
De szívesen kipróbálnám kis ideig a lentebb linkelt videón lévő szolgálatot is
Utoljára szerkesztette: Master91, 2015.09.17. 17:41:13 -
Kurfürst #70575 MIT MONDTÁÁL???
