-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
Kurfürst #70211 Az orosz harckocsigyártásnál egész egyszerűen az volt a helyzet, hogy a háború előtt amerikai segítséggel építettek egy csomó, kifejezetten tömegtermelésre kialakított gyártósort (lehet hogy hülyeség de emlékeim az ukrán éhínséget az is okozta, hogy az oroszok ezért a tőlük elvont mezőgazdasági terményekkel fizettek).
A politikának ehhez semmi köze volt. Az oroszoknak voltak nehézgépek tömegtermelésére alkalmas gyáraik, a németeknek nem. A Tigrist pl. főleg a Henschel építette, ők a háború előtt kisszériás mozdonygyártással foglalkoztak, erre voltak felkészülve. Rengeteg német harckocsitípus gyártását az határozta meg, hogy az adott, régóta meglévő gyár pl. milyen tömegű alvázakat tudott egyátalán kezelni. A Pz 38 alváz is (egyéb érdemei mellett) is azért épült tovább, mert a Skoda gyár nagyobb járművet nem tudott volna gyártani. A StuG IV a Pz IV alvázon azért épült, mert a III-as alvázakat építő gyárat időközben lebombázták stb.
Egy harceszköz gyártásánál nem csak az a szempont, hogy mi lenne az ideális, hanem hogy melyik honi gyár képes azt majd egyátalán legyártani és milyen kapacitással, milyen a nyersanyagbázis stb. Lásd miért készült rengeteg orosz harci repülő fából - amire a válasz egyszerűen az, hogy a faipar és fa nyersanyag sokkal fejlettebb volt, mint az alumínium gyártás, megmunkálás. Vagy miért mentek a német harckocsik inkább benzines motorokkal - igen korlátolt ásványi olaj készletek, kutak hiányában a szintetikus gyáraik ugyanis inkább csak benzint tudtak előállítani, gázolajat csak kevésbé hatékonyan vagy egyáltalán nem, és a tengeralattjáróiknak is az kellett.