Informatika és tudomány

10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!

[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • [NST]Cifu
    #70018
    Világverők voltak. Az 1980-as években nagyon előrehaladott állapotú szilárdtest lézer és gáz-gerjesztéses lézerfegyver fejlesztéseik voltak. Azonban az 1980-as évek végére, 1990-es évek legelejére ezek a programok a pénzhiány miatt leálltak. A 2000-es évek második felében egynémely programot lassacskán elkezdtek feltámasztani, de a programok pontos állása nem ismert. A két véglet között minden lehetséges, tehát akár az is, hogy ezek alig több, mint látványos kudarcot, és az is, hogy fél lépésre vannak a harctéren bevethető fegyverektől.

    Ezzel együtt a nyugati lézerprogramok jó lenyomatot adnak a problémákról. A szovjet/orosz lézerfegyvereknél nagyon ügyelnek arra, hogy a teljesítményről ne beszéljenek. Az Omega-2 képessége 20-30kW közé tehető, ami szilárdtest lézertől nem rossz, kémiai lézertől viszont szerény. Az amerikaiak az 1980-as években arra jutottak, hogy a szilárdtest- és gáz-gerjesztéses lézerek (mint az Airborne Laser Lab program) fejlesztése rövid távon zsákutca, a nagy teljesítményű lézerekhez a kémiai gerjesztés az út. Ez volt ugye az ABL program csapásiránya. Ekkoriban (1990-es évek vége, 2000-es évek eleje-közepe) az USAF olyan elképzeléssel élt, hogy a vadászgépek a szárnyaik alatt póttartály-szerűen viszik majd a lézereket (az egyikban az üzemanyag, a másikban maga a lézer), és 6-7 lövés után a levegőben újra tankolják a lézer üzemanyagát, majd megint mehetnek lövöldözni.

    A 2000-es évek második felétől kezdve egyre inkább áttolódott a katonai lézerek fejlesztése is a 'fiber lézerek' felé, amely a civil ipar sikereinek köszönhető, akik a 2000-es évek elején a fiber-lézerekkel forradalmasították a lézer-vágást. Ezek a fiber lézerek ritkaföldfémek (helló Kína!*) gerjesztésével nyernek lézernyalábot, egyszerű szerkezetűek, megbízhatóak, és jól skálázhatóak. Az US NAVY ezért állt át rájuk a 2010-es évek elején az addig favorizált szabadelektron-lézerről. Ma a legtöbb nyugati katonai kísérleti lézer fiber-lézer alapú.

    Szóval az oroszok világverő képessége ma annyira nem igaz, bár tény, hogy hajdan elég jók voltak.

    *A világ ritkaföldfém bányászata elég érdekes vargabetüket ír le. Kína az 1980-as években lépett a piacra, majd hamar felfuttatta a kitermelést, és tette mindezt alacsony árakon, így leverte a piacot, 2000 körülre szinte egyeduralkodó lett. Csakhogy 2007-8 körül Kína elkezdte kihasználni a csaknem teljes monópóliumát, egyfelől felhajtva az árakat, másfelől megmondani, hogy kinek mennyit szállít. Ez odáig fajult, hogy az USA és Ausztrália (függetlenül egymástól) újra elkezdte a ritkaföldfémek kibányászását. A stratégiai okok mögött viszont civil cégekre maradt a kitermelés, és ez picikét balul sült el, ugyanis piaci szinten egyszerűen nem tudnak versenyképesek lenni Kínával (még a megemelkedett árak ellenére sem - szóval az igazság feltehetően az, hogy Kína nem extra profitot zsebelt be, csak a 90-es években dömpingárakon, önköltséggel vagy az alatt adott túl a ritkaföldfémeken, és ezen a gyakorlaton változtatott a 2000-es években, ráadásul a kereslett ekkor kezdett el drasztikusan megemelkedni, szóval ez is kihathatott az árakra). Vagyis mind az amerikai, mind az ausztrál ritkafém-kitermelő cégek konkrétan csődben vagy csődközeli helyzetben vannak..

    Sok elemző felhívja a figyelmet a Kínai ritkaföldfém-kitermelés politikai problémáira (ie.: a mikroelektronikától kezdve ugyebár a lézerekig mindenhova kellenek a modern iparban), de a szomorú igazság az, hogy még így is nehéz nyereségesen kitermelni ezeket a fémeket Kínán kívül...
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.08.23. 13:49:34