-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#69461
A szovjet légvédelmi rendszereknél a mai napig a felállás az, hogy van EW radar és ez osztja a célt a tűzvezetőnek, még az Sz-300/400-nál is, még ha kaphat mástól is adatot a rendszer.
Az SzTU-68-ig volt EW, magasságmérő és tűzvezető radar. Az első kettő vagy csak az első alapján a tűvezető állt rá és dolgozott a célra. Az EW radar az SA-4 Long Track radarjáig még magasságot sem becsült tudtommal, annak volt négy nyalábja és az alapján volt egy jó becslés. Ha az EW radar talált célt, akkor átdobta a tűzvezetőnek, az irányban ráállt és idővel elkapta a cél magasságban is és onnan mehetett a móka. Az SzTU-68 3D radar volt, mért magasságot is egyből.
(Az EW radarok hullámhossza m/dm, míg a tűvezetőek dm alja vagy cm-esek)
Az Sz-300P/Psz-nél így már nem volt magasság mérő radar csak SzTU-68,, viszont később alacsonyan jövő célok miatt opcionális volt a Clam Shell CW felderítő radar.
Tehát a P-18 radar képes volt cirka 25-30 km-ről észlelni egy akkor gépet, mint az F-4 Phantom, amit normál eseben 250-280 km-ről. Ez alapján dolgozhatott az SzNR-125.
Daniék mozogtak és éppen jó helyen voltak, de ez nem szándékos volt, hogy alátelepültek, mert mindig ugyanarra mentek. Ezt még sokáig én is rosszul tudtam.
A régi SAM rendszerek esetén tényleg nagyon kevés idő volt, mert automatizáltság szinte nem létezett, ezen felül a Nyeva HMZ-je is elég érdekesen néz ki. Az eset részletesen be lesz mutatva, mert a HT összefoglalóban, ami több ilyen nevezetes városi legendát cáfoló fejezetet kap illetve fog kapni.
Hpasp oktatása óta tudom ezt. :)