Informatika és tudomány

10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!

[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • [NST]Cifu
    #67831
    Sokváltozós kérdés.

    1.: Pilótalobby. Nem vicc. A légierő és a haditengerészet sokcsillagos tábornokai és soksávos admirálisai között sok pilóta van, számukra idegen az ember nélküli gép, és nem támogatják agyon őket.

    2.: Harcászati elmélet és gyakorlat. Ez olyasmi, amit most még nehéz előre meglátni, senki sem tudja, hogy is fog kinézni a jövő légifölénye, és miként valósítható meg. Intő jel a Vietnami tapasztalat, még ha egy teljesen más időben és fejletségi fokon jelentették ki akkor, hogy a rakéták korszakába léptünk. Aztán mégis kiderült, hogy a manőverező légiharc nem a múlt szép emléke. Ha teljes mellszélességgel a pilóta nélküli gépek felé fordulnak, és kiderül, hogy valami miatt nem válik be, akkor az súlyos csapást, akár katonai vereséget is hozhat. Ezért is marad "arany középútnak" mind a légierő (Next Generation Bomber), mind a haditengerészet (F/A-XX) esetében az 'opcionálisan pilóta vezette' megoldás. Tehát mindkét lehetőségre biztosítanak megoldást, aztán ha élesben vetik be őket, akkor sincs tragédia, ha kiderül, hogy a pilóta nélküli megoldás mégse a szent grál. Viszont ehhez is fel kell építeni a harceljárásokat, beépíteni a robotokat a légifölény doktrínájába...

    3.: Zavaró körülmények... A legtöbb (szinte mindegyik) mostani UCAV (Felfegyverzett pilóta nélküli gép) távirányított, ebből fakadóan a hathatós működésükhöz szükséges egy jól működő rádiós adatkapcsolat. Ha a rádiótechnikai ellentevékenység képes lenne ezt kiütni, akkor a távirányított gépek harcképtelenek lesznek (amúgy elviekben a jelek megszünésekor általában automatikusan elindulnának a felszállási hely felé, ahol rövid távú adatkapcsolattal már leszállíthatnák őket). Éppen ezért a hatásos robot-harci gépeknek önállóknak kell legalább részben lenniük, és fel kell készíteni őket arra, hogy ilyenkor is megőrizzék a harcképességüket. Ez viszont hozza magával a következő problémát:

    4.: Skynet-para. Még az "autonóm" (önálló) programok esetében is kulcsfontosságú, hogy a robot csak reagál a körülményekre (pl. egy váratlan támadásra), de azt mindenhol hangsúlyozzák, hogy az irányításnak, végső döntésnek mindig emberi beavatkozásúnak kell lennie. Ezt egyes elemzésekben 'Skynet-para' néven jellemzik, félnek attól, hogy egy gép (amúgy emberi programozásnak megfelelve) olyan "döntést" hoz, ami saját vagy civil áldozatokat követel. Ez nagyon komoly problémának van kinevezve, pedig hát a baráti tűz fogalma évezredek óta megvan. Valahogy mégis "elfogadhatóbb" egy ember részéről, mint egy gép részéről. Amiben az a szép, hogy azt a gépet ember programozta, tehát valójában ismét emberi hibáról beszélünk...

    5.: Képes-e felvenni a versenyt az emberrel? Ez a kérdés pedig megint nem egyszerű. Technikai szempontból egy pilóta nélküli gép komolyabb manővereket hajthat végre, könnyebb lehet és nem kell a pilóta életét félteni a manőverek, harceljárások közben. Ugyanakkor viszont ott a másik véglet, hogy egy robot rendelkezik-e azokkal a kvalitásokkal, amelyek egy vadászpilóta fordulóharcokban bizonyít. Ez ismét ember vs. gép téma, és noha elviekben egyértelmű a gép fölénye, sok szakértő megkérdőjelezi ezt, és pont fordítva látja...

    Hogy meddig lesz szükség pilóta vezette gépre? Amíg a fenti kérdésekre nincsenek megnyugtató válaszok. Az F/A-XX program várhatóan 2025 körül állhatna rendszerbe, tehát ha minden jól megy, és úgy, ahogy most gondolják, akkor jelenhet meg az első pilóta nélküli teljes értékű vadászgép.