Informatika és tudomány

10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!

[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • [NST]Cifu
    #66336
    Amiről te beszélsz, az a vadászrepülőgépeknél használatos adatkapcsolat. Ott meg kell jegyezni, hogy a Link 4(A) már az 1950-es évek legvégén megjelent, és az 1960-as évekre el is terjedt, első sorban az USN/USMC, majd az USAF gépeinél is. A svéd adatkapcsolat, amire te gondolsz, a STRIL 60, ami a 60-as évek közepén jelent meg a J35B Draken verzión (később egyébként a J32 Lansen is megkapta a J35A-val együtt). A STRIL 60 legkomolyabb újítása az erősen zavarvédett, és titkosított digitális adatkapcsolat volt, a NATO szinten ezt csak a Link 16 tudta, jó 25 évvel később. A másik, hogy ez egy digitális rendszer volt, ami könnyen értelmezhetően és pontosan vezette rá a pilótát a célra, megadva a cél összes fontosabb adatát, ami a viszonylag alacsony sebességű Link 4A/C rendszerhez képest hatalmas előrelépés volt.

    A szárazföldi adatkapcsolat az Amerikai Hadseregnél az 1990-es évek legvégén kezdte meg elterjedését az FBCB2 (Force XXI Battle Command Brigade and Below) programmal. Ezt amerikai harckocsi először 2001-ben kapta meg az M1A2 SEP-el. A svédek valóban mindenki előtt jártak ebben, az 1997-ben rendszerbe állt Strv.122-esen már ott figyelt a TCCS (Tactical Command Control System). Ehhez képest az, hogy a németek 2014-ben kapták meg az első adatkapcsolatos harckocsijukat... hát...

    @Kiskorúbézoltán: Egen, lehet, hogy a németeknél mindenki ott van, ahol lennie kell, de azért a sima rádiózásnál egy kicsit hatékonyabb, ha adatkapcsolat segítségével látják a térképen, hogy ki hol van - ahogy azt is, hogy a megjelölt ellenfelek merre sertepertélnek éppen. :)