-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#66064
A közeledő aspektust leszámítva esély nincs szinte sikeres indításra, mert indítási távolság akkor is jó, ja 15-20 km, ha a gép magasan repül.
Nem nagyobb az AMRAAM hatótávolsága? Pláne a most érkező AIM-120D-é?
Lényegében továbbra is arra hajazok, hogy az E-2D jelentős területet tud lefedni, és már a felállás az, hogy a rakéták hatótávolsága nagyobb, mint az indító gép észlelési távolsága, így érdemes építeni az E-2D rávezetésre. Ahogy pedig említettem, az UCLASS esetén felmerült, az F/A-XX esetén pedig eleve szeretnének külső adatforrásokra támaszkodni.
Ez értem, csak az okot nem. Az F-35 légiharc képessége összességében felülmúlja az SH-ét aboszlút értékben, az ár/érték aránnyal van a baj. Legalábbis szerintem.
Az USN koncepciójába nem fér bele, folyamatosan ütközik azokkal a programokkal, amelyeket támogatnának. Az UCLASS (és az azt megelőző különböző UCAS programok) üti a lopakodó képességre építő felderítő és csapásmérő feladatkört, az F/A-XX pedig üti a légifölény feladatkört. Az UCAS / UCAV programok még 2000-ben indultak, és a Navy-n belül azóta is erős támogatottságot élvez (hiába lőtték le a közös haderőnemi J-UCAS programot a kongresszusban 2006-ban, egy évre rá elindította a Navy a saját UCAS-D programját, 2010-ben pedig már komplett koncepciókat építettek rá, megrendelték az X-47B-t, majd létrehozták az UCLASS programot). Az F/A-XX (és megelőző) programok pedig szintén a 2000-es évek közepétől (gyakorlatilag az utolsó F/A-18E/F leszállítással egyidőben) kezdtek el ébredezni.
Ha végiggondolja az ember, azért ebben van ráció. Per pillanat az SH flotta bőven megüti a mércét, ahogy lent is írtam, az F-35C annyival nem nyújt többet, mint amennyivel többe kerül a Navy-nek. A Navy-nek pedig a fenti két programmal meglenne az ideális összeállítása (az F/A-XX a légifölényre, az UCLASS a csapásmérésre/felderítésre). Egyébként az UCLASS-al kapcsolatban a mai napig komoly belső harcok is vannak, van egy hangos csoport, amely nagy és sokmindenre képes UCLASS-t vizionál, akár 32+ tonnás felszálló tömeggel, legalább 3 tonnányi fegyverzettel, opcionális levegő-levegő fegyverzettel (amit más gépek vezetnek rá, az UCLASS csak viszi), 12+ órás repülési idővel rendelkezik, sőt, akár légi utántöltő platformnak is használható, és 9,1 tonna üzemanyagot adhatna át 7 órás repülési idő mellett.
Ezt az álláspontot az F/A-XX támogató belső kör azonban támadja, két okból is. Egyfelől egy ilyen UCAV valószínűleg méregdrága lenne (egy 32-36 tonnás UCAV-nak egyetlen opciója lenne a meglévő hajtóművek közül repülni, 2db F135-össel - azt eleve elvetették egyébként, hogy az UCLASS-hoz új hajtóművet fejlesszenek ki), ami rontja az esélyeket arra, hogy az F/A-XX-re maradna pénz. Másfelől pedig ha a levegő-levegő opció benne marad, akkor az F/A-XX fő feladatköre megkérdőjelezhető lenne, hiszen pont ugyanezt csinálná...
Ezért elérte (feltehetően legalábbis) az F/A-XX lobby, hogy az UCLASS RFI-jében a belsőleg hordozott hasznos tömeget lecsökkentsék ~1800kg-ra (ez azonos amúgy az F-35C-jével), és az UCLASS első sorban mint extrém nagy hatótávolságú felderítő jármű legyen, kis belső fegyverterheléssel.
Akkor félreértettél. Én azt akartam mondani, hogy az F-35 emelkedőképessége jobb és nem a t/w aránya.
Így már érthető.
Az első külső konfignál aztán az F-35 is elkezd megcsúszni, csak akkor a többi gép MÁR megzakkant a tiszta repteljesíményhez képest...
Így elmagyarázva már ez is tisztul, de az első reakciódat nem tudtam értelmezni. :)
Eredetileg úgy tervezték, hogy a gép utánégetés nélkül folyamatosan szupercirkál. Ehhez képest rohadtul nem erről van szó ma...
Erről van valami link? Tény, hogy nem figyeltem részleteiben az F-22A-t, de az F-35 cikk írásakor brutális részletességgel írtak arról az USAF elemzésében, hogy az F-22A képes a szurpercirkálásra, és ez milyen jó, meg hú, meg ha. Az F-35 meg milyen lesajnált kis gép a légifölény feladatkörben, mert a hagyományos gépekhez hasonlóan maximum transzszonikus sebességgel repkedhet AB nélkül, és hogy összevetve a kettőt, mennyivel gazdaságosabb az F-22A repülési profilja a nagyobb sebesség ellenére.
30+ éves az alacsony észlelhetőség és azóta kb. a szájkarate megy, meg a marketing bullshit azoknál akik nem képesek erre, hogy nem is kell. Csodák nincsenek...
Lehet, hogy marketing (lobby) bullshit, de azért az US Navy-n és az USAF-on belül is akadnak hangok, akik inkább az EW-re helyeznék a hangsúlyt a lopakodás helyett. (Gyors google találat erre)
Ha ennyire nem tud semmit, akkor mi a frászkarika került a hajón annyiba...?
A fejlesztésénél egy rakat pénz elment világmegváltó dolgokra, amelyek vagy egyáltalán nem váltak be (pl.: PMM/AIM motor, vagy a Vertical Gun System), vagy nem egészen úgy, ahogy tervezték (pl. Tumblehome orrkialakítás, amit azóta se nagyon követ senki), avagy a technikai és pénzügyi nehézségek miatt kellett megváltoztatni őket (az AN/SPY-4 radar kivétele a hajóból, ami után az AN/SPY-3-at kellett felvértezni a horizontális keresés képességével, ami lévén X-Band (vagyis magas frekvenciás) messze nem optimális). Számtalan téren pedig a költségeket rosszul becsülték meg, a felépítmény a két első egységnél kompozit műanyag, de ezek elkészítése olyan drágának bizonyult, hogy a DDG-1002-nél felvetették, hogy áttérnek a hagyományos acél felépítményre, és máshol próbálják az így megnövekedett tömeget megspórolni (a margóra: lévén a legfelső struktúráról beszélünk, érdekes lesz, hogy hol spórolhatják meg úgy, hogy a hajó stabilitását ne rontsák el - pláne úgy, hogy a 2003-ben még ~12.000 tonnás, majd 2007-ben már 14.650 tonnás hajók 2014-re 15.612 tonnásra híztak).
Ahogy az F-35-ös is, a Zumwalt is egy olyan egység lett volna, amibe szinte mindent a nulláról kellett kifejleszteni, az előtt csak tervezőasztalon (vagy még ott sem) voltak meg. Az egyre jobban elszaladó fejlesztési költségeket be kellett építeni az egységek árába (unit cost), ez pedig A magas rizikó pedig megbosszulta magát... (a két első egység egyébként 8,5 milliárd dollárba került, a harmadik már "csak", 3.56 milliárdba, a számítások szerint egyébként ha az utolsó előtti, 7 egységes flottához térnének vissza, az egységár valahol 2,5 milliárd körülre lenne csökkenthető az utolsó 4 egységnél).
Ez így már a kabaré. Ha valami 4 km-re van a Zumwalttól az már régen rossz...
A hivatalos indok ugyebár az, hogy ezeknek az ágyúknak a kis felszíni egységek ellen kell(ene) védelmet nyújtani. Az indokkal az a baj, hogy hajdan az Mk.110-esek egyben CIWS-ként is szolgáltak. A Zumwalton nincs RAM, részben amiatt, mert az Mk.110 megfelelő lőtávval rendelkezett ahhoz, hogy ne legyen szükség rá. Az Mk.46 viszont már nem üti meg a szintet, szóval a hajó CIWS képessége brutális csökkenésen esett át (az Mk.46 eredetileg egyébként nem minősül CIWS-nek, lásd például az LCS ASuW moduljára került 2db, kifejezetten a könnyű "swarmer" csónakok ellen, lásd USS Cole elleni támadás...), effektíve egyedül az ESSM maradt a hajó elleni rakéták és gránátok elleni védelemre.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2014.11.25. 11:15:26