-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#65290
Wampa Reloaded: Akár backupnak, akár közvetlen résztvevőként ott lesznek egy csomó olyan dologban, ami SOCOM feladat lenne. Vietnamban is igy volt, a CIA jó sokszor kiemelt katonákat és nyiltan
vagy fedetten használta őket nem konkrét katonai feladatokra (lásd Phoenix) de ugyanugy beemelt (akkor még) zsoldosokat, akik konkrét sf feladatokat csináltak, meg, sokszor ugyancsak valahogy bújtatott hivatásosokkal, Laoszban meg Kambodzsában.
A CIA sok esetben kormányzati felhatalmazás nélkül alkalmazott zsoldosokat, PMC-ket Vietnamban, Afganisztánban, stb. Ezért ez egy kicsit más tészta. Itt valóban nem állt fent valódi kontrol a PMC-k felett, de azért, mert egy állami szerv (ami a PMC-ket felügyelte)
felett volt gyenge a felügyelet.
Nem kell mindig egetverő dolgokra gondolni Irakban ilyen volt a törzsi vezetők lefizetése, de VIP személyek külföldi védelménél, kiemelt objektumok őrzésének megszervezésénél együtt dolgoznak titkosszolgálatok, különleges alakulatok
Afganisztánban és Irakban a VIP biztosítás azért került PMC-k kezébe, mert a Secret Service nem vállalta, a katonaság nem rendelkezett kellően kiképzet és felszerelt emberekkel a feladatra (SOCOM egységeket ilyen célra alkalmazni pazarlás), a külügy detto nem. Így jött az „ötlet”, hogy hát akkor külsős cégekre kell bízni a
feladatot...
különleges alakulat-titkosszolgálatok-pmc-k között igencsak élénk mozgás van, amit egy másik háromszög, a személyes kapcsolat-érdek-elkötelezettség irányit.
A PMC-k többsége hivatalos állami megbízást kap, és noha a legismertebb kapcsolatrendszerek katonai / titkosszolgálati alapúak, nagyon sok a politikai (Halliburton / KBR) eset is, ahol pont, hogy semmi Spec. egység / titkosszolgálati kapcsolat nincs (volt olyan elmélet, amely szerint a Halliburtont pont a spec. egységekből érkezett PMC-k, első sorban az akkori Blackwaters szúrta hátba).
Seaweed:-Nem tul idejemult tipus ez?! Gondolok itt arra hogy a mai kor harcaszati lehetosegei, lehetseges konfliktusok (megnovekedett CQB) tekinteteben nem tul nagy? nem tul nehez? stb.
Kicsi a 20-as tar, nehez a fegyver, nehez a loszer, hosszu a fegyver..
Alapvetően nem feltétlen, a német haderő is számtalan G3-ast (különféle típusjelekkel) vett vissza aktív rendszerbe, optikai irányzékkal az Afganisztáni küldetésekhez. A nagyobb effektív lőtáv, nagyobb torkolati energia és a laposabb röppálya meghálálja magát ilyen körülmények között.
Az USA katonai erői szintén jelentős mennyiségben használtak és -nak M14/M21, illetve 7.62x51mm-es AR-18 klónokat Irakban és Afganisztánban, részben M4-esek helyett.
-Nyilvanvalo hogy most valamilyen AK-t hasznalnak a kurdok. Harcteri korulmenyek, utanpotlas /loszer, bar torokoknek van G3 ha onnan kapnak akkor meg ok..de torok-kurd viszony ingatag...ha igaz a megallapodas hogy torokok tamogatjak a kurd allam letrehozasat csak nem torok teruleten....de kanyarodjunk vissza/...szoval harcteri korulmenyek, tapasztalatok, es minden egyeb tekinteteteb a jol bevallt igenytelen AK es klonjai nem jobb?!
Egyáltalán nem nyílvánvaló. A közel-keleten a HK G3 és az MP5 iszonyatos mennyiségben megtalálható, köszönhetően a török és iráni licenc-gyártásnak. A Kurdok pedig olyan fegyverekkel rendelkeznek, amilyeneket be tudnak szerezni. Érthetően az iraki kurdok főleg iraki (orosz eredetű) fegyverekhez férhetnek inkább hozzá, míg az iráni kurdok főleg iráni (leginkább német és amerikai eredetű) fegyverekhez.
Persze gondolom orulnek ennek is a kurdok, epp csak bekerul a sok AK koze egy uj tipus, szerintem limitalt loszer utanpotlassal (hopp vagy epp ez a cel?!), nem tul szerencses helyzet?!?
A dolog ott kezdődik, hogy a németek nem ajánhatnak fel mondjuk kínai fegyvereket – már csak azért sem, mert nincs ilyenjük raktáron. Nekik G3-asaik vannak töménytelen mennyiségben. A lőszere a közel-keleten is elterjedt, így ez aligha hiszem, hogy problémát okozna, még akkor sem, ha esetleg később a németek megszakítanák az utánpótlást (hovatovább szinte minden közepesen komolyabb ország képes gyártani 7.62x51mm-es NATO lőszert, itthon is gyárt (vagy gyártott) az FMS).
A kurdok szempontjából alapvetően nem rossz felajánlás a G3 a fentiek miatt: ismerik és népszerű fegyver. Katonai szempontból talán nem a legideálisabb, de hát az AKM-47 klónok sem azok, vannak már annál modernebb, ergonómikusabb és hatékonyabb kézifegyverek.
pro:
-rendelkezesre all belole valoszinuleg nagyon sok
-pontos
-nagy ereju loszer (bar kerdes ennel is hogy milyet kapnak, milyen kopeny stb. gyengebb tipusok semmivel se jobbak a 7.62x39mm-nel. de teny letezik 7.62x51mm-ben olyan ami jobb mint x39-esek)
Ballisztika tekintetében a 7.62x51 minden téren jobb, mint a 7.62x39, legalábbis tudomásom szerint, nagyobb torkolati energia, nagyobb torkolati sebesség, laposabb röppálya, nehezebb lövedék, stb..
kontra:
-nehez
-nehez loszer (ergo kevesebbet tud magaval vinni a katona), 20-as standard tar (nem hiszem hogy dobtarral rohangalnanak majd kurdok)
-nagy (hosszu, ergo CQB/epuletharc/varosi hadviseles eseten hatranyt jelenthet)
-kerdes menyik verziot kapjak, szerelekek kerdese igy ugyancsak kerdeses
-loszer utanpotlas 4000fegyver/1M loszer 2x. ez elobb utobb ha komoly harcok folynak akkor gyorsan elfogy. ha kapnak utanpotlast akkor nem gond ha nem akkor nagy gond hogy van fegyver, de nincs hozza loszer.
Ahogy fent írtam a lőszer utánpótlás talán nem lesz gond, főleg, hogy feltehetően nem két marék lőszert is kapnak a G3-asok mellé. A hosszabb és nehezebb fegyver nyílt terepen előny (könnyebb vele célozni, stabilabb). Zárt térben nem leányállom, az tény...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2014.09.03. 22:12:01