Informatika és tudomány

10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!

[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • [NST]Cifu
    #63486
    A németek nem lőnek egymásra. Akkor mi itt a gond?

    Egyfelől a gond az, hogy nem lehet kizárni, hogy egymásra lőjenek. Lehetőség van zsákmányolt harcjárművek bevetésére, arra, hogy a löveget egy kilőtt harckocsiból kiszedik, és egykori társai ellen fordítják, lehetőség van a technológiai visszafejtésre, de arra is volt példa ugyebár, hogy két ország azonos típusú fegyverekkel essen egymásnak.

    Másfelől viszont az igazi probléma, hogy egy ilyen lépéssel rákényszeríted az ellenfelet arra, hogy lépjen (az idézet szövegben úgy fogalmaztam, hogy: ...egyenrangú pct. lövedéket). A lényeg pedig ez. Hogy ha neked sokkal erősebb pct. löveged van, akkor az ellenfél is lépni fog.

    A hidegháborúban is ment ez az adok-kapok, noha a 120mm amerikai (M103) és a szovjet 122 és 130mm-es (JSz- széria és T-10) lövegek az 1960-as évek után eltüntek a frontvonalból, és inkább a 100/105mm-es lövegre tértek át, az amerikaiak megpróbálkoztak a 152mm-es löveggel és a lézer-rávezetésű pct. rakétával. A szovjeteknek is megvolt a saját rakéta-fegyverzetű "harckocsijuk" (IT-1), de annyira körülményes volt a használata, annyira kicsi volt a rakétafegyverzet mennyisége (12+3 rakéta) és annyira hiányzott a másodlagos használat (ie.: nem páncéltörő fegyverzet, vagyis a HE lőszer), hogy a T-62 alvázára épült jármű rövid úton ki is lett vonva.


    Az IT-1 harckocsi, vagy inkább páncélvadász


    Hozzá kell tenni, hogy párhuzamosan ezzel a szovjetek áttértek a 115, majd 125mm-es simacsövű löveggel szerelt harckocsikra, erre pedig a NATO tagországok is megoldást kellett keresniük. Az egyik megoldás a DU lőszerrel szerelt 105mm-es löveg volt (az amerikaiak ugye erre tértek át a 152mm-es M60A2 fiaskó után), a britek számára a 120mm-es huzagolt, a németek részére pedig a 120mm-es simacsövű löveg. Viszont az új lövegek új páncélzatot is követeltek, ezért nem volt opció az M60 széria további használata, esetleges átfegyverzése. A németeknél is csak opcióként merült fel a meglévő Leo1-esek harcérték-növelésére a 120mm-es löveg beépítése - de a fő ütőerő a Leo2 lett volna. Ugyanez a szovjeteknél is megvolt, a DU lövedékek és a 120mm-es lövegek térnyerése miatt a T-64B, kései T-72 és a T-80 esetében bevetették ők is a kompozit páncélzatot, majd a Kontakt-5 ERA-t.

    Ha a hidegháború hirtelen halála nem következik be, akkor jött volna a szovjet 'Molot' vagy a 'T-95', rá az amerikai válasz a Block III., míg a németek részéről hirtelen egy teljesen új harckocsi kifejlesztése nem igazán volt opció, így ők a Leo2 átfegyverzésén gondolkodtak. Érdemes a Svédekre is ránézni, ugyanis az Strv-2000 programjukkal ők is egy új, hatékonyabb harckocsit akartak. Az, hogy végül az sem valósult meg, szintén első sorban financiális okokra vezethető vissza - és arra, hogy hirtelen úgy tűnt, nincs olyan veszedelem a látóhatáron (mint a 'Molot' vagy a 'T-95', amire egy teljesen új harckocsira lenne szükség, a meglévő veszélyforrások ellen pedig a Leo2 vagy az Abrams is bőven elég lesz...


    Az US ARMY 1980-as évek közepétől az 1990-es évek elejéig tartó ASM programja, bal oldalt felül a személyzet nélküli toronnyal ellátott Block III harckocsi