95104
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
Kurfürst #63523 ![]()
-
Kurfürst #63522 Olajhűtő és radiátor.
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#63521
Hát sajnos a Gripen fejlesztési költsége elvitte a pénzt, így e helyett jött ugye a Leopard-2S... -
#63520
tetszik :o
![]()
-
Drubowski #63519 Igen, számomra a klasszikus páncélvadász/rohamlöveg kialakítás ugrik be a torony nélkülire, a személyzet-nélküli torony hiába hogy páncélozatlan, és a lőszer sincs mindig a toronyban(de a FALCON II-nél 10db a revolver tárban pl.), de mégiscsak torony, többnyire 360°-ban forgatható. -
#63518
Emmm, jogos, értelmezés kérdése.
Én személyzet nélküli toronynak nevezném azt, ahol egy teljes toronyról beszélhetünk, de a személyzet nem a toronyban, hanem alatta, vagy a testben van. Torony nélkülinek én azt hívom, ahol csak a fegyverzet (és az érzékelők) vannak a test vagy a forgó toronyalap felett. Ahogy az adott oldal képein is látni, itt erről van szó. Igazából toronyról (szerintem) nem beszélhetünk, hiszen a fegyverzeten túl semmi sincs ott, még a lőszert is a testben tárolják, az automata töltő onnan tölti a 140mm-es löveget (bár felteszem a 40mm-eshez azért legalább részben ott tárolják mellette a tűzkész lőszerkészletet).
Itt ilyet láthatunk. A löveg nincs komolyan páncélozva, így minimalizálják a méretét. Hogy most ezt így toronynak nevezzük-e... Nos, az én értelmezésem szerint nem.
![]()
Az O140/40 oldalmetszete, látható, amiről fent írtam, nincs torony, csak a löveg, külső elhelyezéssel
Szerintem nem volt tervben olyan torony-nélküli amiben 40mm-es lett volna a másodlagos fegyverzet...
Emm, akkor te a "rohamlöveg" tipusú megoldást tekinted torony nélkülinek.
Végül is ez tényleg értelmezés kérdése. Most végiggondolva logikával, egyet kell értsek, torony nélküli -> nincs semmiféle torony, a löveg a testben van... -
Drubowski #63517 Tudtommal az O140/40 nem torony nélküli(oldal közepe), hanem személyzet nélküli. Szerintem nem volt tervben olyan torony-nélküli amiben 40mm-es lett volna a másodlagos fegyverzet...bár a CT40-el nem feltétlenül elvetendő. -
MuldR #63516 Ahh, akkor ezek a megoldasok csak nekem nem tuntek fol. Lehet, mert a P51e a leglatvanyosabb. Koszi. :) -
#63515
Szerinted a Messzer 109-esnél mi az a gép orra alatt? :)
![]()
A legtöbb gépnél van valami ilyesmi, hol a szárnyak tövében, hol a has alatt, hol az orrnál. Típusfüggő, melyiknél hogy oldották meg. -
MuldR #63514 ???? Az meg minek ilyen nagy? Mas gepeken nincs ilyen. Furcsa megoldas. De koszonom a valaszt. -
fonak #63513 Olajhűtő. -
MuldR #63512 Tudja valaki, hogy a P-51D aljan az a levego beomlo/kiomlo micsoda? Nem talaltam meg neten. Nem lehet a motor hutese, mert az elol van. Total ertetlenul nezem azt a "lyukat". :P -
#63511
Ha nincs elég modern légierőd, akkor a földön mindegy mid van.
Nem állítottam olyat, hogy a légierő kárára kellene fejleszteni a szárazföldi haderőt. Azt mondom, hogy első sorban költségvetési és másod sorban megfelelő "ingerhiány" (kellően erős ellenfél) miatt nem fejleszt az USA, Németország, Franciaország ill. Anglia egy új generációs harckocsit. Oroszország esetében az Armata kérdéses, mert a pontos képességeit még nem ismerjük. De ha valóban új harckocsigenerációt képvisel, akkor a harctéren a meglévő nyugati harckocsik úgy viszonyulhatnak hozzá, mint ahogy az iraki Type-69-esek, T-62-esek és T-72-esek viszonyultak az M1 Abramsokhoz és Chally 2-esekhez. Magyarul nem fognak egy ligában játszani...
Ellenben nem látom értelmét egy új hk.-nak, mert de jó könnyen kilövi a jelenlegi hk-kat a nagyobb löveggel szemből, de pl egy azonos technikai szinten lévő Leo jó eséllyel ugyan úgy kidurrantja oldalról.
Ahogy egy Leo2-őt is kidurrant oldalról egy ma már elavultnak tekinthető T-55-ös vagy T-62-es...
Nem mellesleg a kifejlesztés árához képest szerintem viszonylag kis összegből fejleszthető a gyalogsági elhárítók.
Visszacseng füleimben a 90-es évek végi, 2000-es évek eleji magyar doktrína, mely szerint nem harckocsikra van szükség, hanem pct. rakétákra. Azok majd megállítják az ellenséges harckocsikat. Hogy a harckocsi nem csak páncélosok ellen használatos, az mellékes...
Ismét tisztázni kell akkor, hogy a harckocsi egy harckocsi. A mozgékonyság, páncélvédelem és tűzerő párosítását hozza össze egyetlen járműben. A feladatait nem veheti át egy pct. rakétával felszerelt terepjáró, mert ahhoz az nem rendelkezik elegendő páncélvédelemmel, és a tűzereje sem ér fel egy harckocsiéval.
Ezen kívül a harckocsi is "viszonylag" kis összeg, ha azt nézzük, hogy milyen általános célú eszköz. Alant volt hír a P-8 Poseidon-ról, egy tengerészeti járőr repülőgépről, ahol a program költsége ~34 milliárd dollár. Az F-35 program költségvetése 1450 milliárd dollár (teljes élettartam alatt). Az US ARMY saját csúcsprogramja az FCS, mai áron összesen mintegy 500 milliárd dollár lett volna hasonló időtartamra számolva, vagyis nagyságrendileg harmad annyiba került volna. Az FCS pedig nem csak egy saját (könnyű/közepes, max. 35 tonnás) harckocsit, az MCS-t tartalmazott, hanem lecserélte volna az összes páncélozott járművet, a teljes harctéri logisztikát és kommunikációt, továbbá rengeteg új elemet hozott volna be (különféle szintű UAV-k, továbbfejlesztett Land Warrior, stb.). Tehát akárhogy is nézzük, árak terén egy harckocsi fejlesztés (noha tényleg nem olcsó mulatság), nem ugrik ki a többi harcjárműfejlesztési program közül...
Másfelől szerintem a közeljövőben a nagyhatalmak nem nagyon használnák ki a z új nehéz MBT-t.
Ha az Armata 125mm-es löveggel jön, akkor nyílván így lenne. Ha viszont 140-152mm-es löveggel, akkor korántsem biztos. Érdekes kérdés, hogy mi lesz ebből, mert az oroszok nagy előnyhöz juthatnak ezzel. Sokan készpénznek veszik az Armata 125mm-es fő löveg, 57mm-es másodlagos gépágyú és 12,7mm-es harmadlagos fegyverzet párosítását. Engem ebben a másodlagos fegyverzet zavar, ugyanis egy 125mm-es lövegnél nincs igazán létszükséglet egy ilyen fegyverre. A Svédek hasonló párosításban gondolkodtak, de 140mm-es fő fegyverzet, és 40mm-es másodlagos fegyverzet mellett. Mivel a fő fegyverzethez korlátozott lőszerkészlet áll rendelkezésre, és overkill ezzel lőni az APC-kre (páncélozott szállító járművek), IFV-kre (lövészpáncélosok), viszont ezek ellen elégséges lenne egy 40mm-es gépágyú, ezért döntöttek ezen megoldás mellett.
A lőszermennyiség összevetése:
L140 (~35 tonnás, 140mm-es fő fegyverzet, torony): 40x140mm lőszer
T120B (~58 tonnás, 120mm-es fő fegyverzet, torony): 49x140mm lőszer
T140 (~59 tonnás, 140mm-es fő fegyverzet, torony): 40x140 lőszer
T140/40 (~60 tonnás, 140mm-es fő fegyverzet, 40mm-es másodlagos fegyverzet, torony): 29x 140mm, 148x 40mm lőszer
O140/40 (~52 tonnás, 140mm-es fő fegyverzet, 40mm-es másodlagos fegyverzet, torony nélküli): 34x 140mm, 148x 40mm lőszer
Én ebből azt szűröm le, hogy az oroszoknak akkor van értelme helyet és tömeget áldozni egy másodlagos fegyverzethez, ha az megtérül, ehhez pedig a 125mm-esnél nagyobb fő fegyverzetet párosítanék... -
JanáJ #63510 Nem értelek. Ha nincs elég modern légierőd, akkor a földön mindegy mid van. Ha van légierő, akkor még sokat dobhat a hk-ik fejlesztése. Ellenben nem látom értelmét egy új hk.-nak, mert de jó könnyen kilövi a jelenlegi hk-kat a nagyobb löveggel szemből, de pl egy azonos technikai szinten lévő Leo jó eséllyel ugyan úgy kidurrantja oldalról. Nem mellesleg a kifejlesztés árához képest szerintem viszonylag kis összegből fejleszthető a gyalogsági elhárítók.
Másfelől szerintem a közeljövőben a nagyhatalmak nem nagyon használnák ki a z új nehéz MBT-t. -
fade2black #63509 http://htka.hu/2014/01/29/tovabbfejlesztett-raketainditasra-figyelmezteto-rendszer-vedi-az-amerikai-katonakat/
Most 300db kávédaráló kap DIRCmet ami elég jó IR ellen. F-35, PakFara 99% dettó lesz, persze nem manpad miatt, ezeknél nagyon pici az ablak. -
#63508
A Blowpipe már nincs rendszerben. A másik kettő tényleg nem IR, csak elterjedtségük marginális a kérdés meg általános természetű volt. -
fonak #63507 Blowpipe, Starburst, Starstreak - ezeket egy ember is tudja vinni (bár kissé bumszlik), szóval van azért kivétel. -
#63506
Valódi MANPAD csak IR vezérléssel van. A IR SACLOS (beam riding) már akkora, hogy valójában nem tekinthető annak, ahogy a Mistral sem, mert egy szem ember már nem képes cipelni, állvány kell neki stb. A klasszikus MANPAD csak infravörös. -
#63505
A kérdésedre diagramok tucatjaival lehetne csak átlagolt választ adni és akkor is úgy, hogy tengerszinti indítással számolsz és az szenzor érzékenység és időjárásfüggéssel nem foglalkozol...
Nem, így is. Bármelyiket le lehet lőni, nincs lelőhetetlen gép. Ha a MANPADS-ből akkor lőnek, amikor az indítási feltételek megfelelnek, akkor lelövik az AH-64E-t, F-16C Block 50-et vagy az F-35 Lightning II-ot, stb is. Csak kíváncsi voltam, van-e már olyan védelme egy gépnek, amivel minden támadást kikerül, kivéd.
Valamint ha a feltételek alkalmasak az indításra, akkor mindegy hogy tengerszinten felelnek meg, vagy 1000 méteren felelnek meg, vagy 5000 méteren felelnek meg.
Annyit hozzátennék, hogy nem szűkítettem le a MANPADS-okat a csak IR rakétát használókra. Ezen kívül, megmagyarázom, mit értek azon, hogy indítási feltételek megfelelnek, mert nem tudom a pontos kifejezést. Azt értem rajta, hogy ha olyanok a feltételek, mikor ha egy civil gép repül ugyanúgy, ugyanott, amin nincs riasztó és elhárító rendszer, védelem, és az indítási feltételek megfelelnek akkor a rakétának csak akkor nem sikerül eltalálni a gépet ha hibás. Vagy ha CLOS, laser guided rakétáról van szó, akkor a földi technika romlik el vagy a kezelő ügyetlen. Ha a célpont megmenekül, akkor azt nem magának köszönheti. -
#63504
A K2 tudtommal kb a mai szintet hozza, semmi nagy dur. Nincs 140+ löveg, nincs aktív védelem és csodafegyver az ellen 140-e ellen.
De a K2-őt én a vele egy szinten lévő F-15K-val vetettem össze, nem pedig F-35-el... :)
Persze hogy nem szabad semmit elhanyagolni, de ki ellen használnád az új harckocsi "generációt"? Mert azok ellen nem ez döntene. Szerintem vannak más helyek ahol ezt a pénzmagot okosabban elköltheted.
A kérdés az, hogy az új harckocsi generáció képességeitől függ. De ha egy megfelelő lépcsőben gondolkodunk, akkor:
*Nagyobb pusztító hatás (akár nagy, akár kis távolságból), vagyis a korábbi generációkat gond nélkül, bárhonnan képes kilőni.
*Ezzel együtt jobb védelemmel / kisebb frontális felülettel jelentkezik, vagyis nehezebb eltalálni, nehezebb leküzdeni.
*Jobb "top-attack" elleni védelem (ez az, ami a jelenlegi szériáknál probléma.
A többi dolog (adatkapcsolat, rádió, érzékelők, aktív védelem) megjelenhet a meglévő harckocsikon is, így ott nincs nagy különbség.
Szóval nagyobb harcérték, harcban egyértelműen felette van a meglévőknél...
A grúz balhénál mit számított volna ha nem T-72-vel hanem Armatával vagy halálcsillaggal mennek az oroszok?
Chinvali-ban nem vész oda egy orosz harckocsi sem? -
fonak #63503 Ja, olvastam olyan amcsi véleményt, hogy akkor is lenyomták volna Irakot, ha nekik kell szovjet technikával harcolniuk (ugyanezt az arab-izraeli háborúkról is). Azért ezt túlzásnak tartom (nem mérnök hanem hadtörténész specializációjú illetőtől származott, talán nem véletlenül), de tény, hogy az emberi tényező is fontos (a 48-as, 56-os, 67-es, de még a 73-as izraeli-arab háborúkban is pl. tényleg nem a technika szintje döntött elsősorban, mivel az sokszor kb. egyenlő volt, vagy éppen az arabok javára billent elvileg (bár ritkán, de amikor a T-62-es 115 mm-es lövege és (ugyan primitív) éjjellátója előny volt az izraeli tankok max. 105 mm-es lövege és akkor semmilyen éjjellátója ellen, azt sem tudták kihasználni - viszont páncélvédettségben tényleg akkor is az M48/60, meg a Centurion is talán jobb volt, a 105-ös is gyakorlatban jobbnak bizonyult mint a ruszki 115-ös stb...), az izraeliek sokkal jobb motiváltsága, vezetése, hírszerzése volt a fő előnyük). -
JanáJ #63502 A K2 tudtommal kb a mai szintet hozza, semmi nagy dur. Nincs 140+ löveg, nincs aktív védelem és csodafegyver az ellen 140-e ellen.
Persze hogy nem szabad semmit elhanyagolni, de ki ellen használnád az új harckocsi "generációt"? Mert azok ellen nem ez döntene. Szerintem vannak más helyek ahol ezt a pénzmagot okosabban elköltheted. (innen a fotelból)
Irak jelenlegi tudásom szerint kacsavadászat volt. Egy sokkal modernebb sereg lesöpörte a motiválatlan esélytelen ellent. A grúz balhénál mit számított volna ha nem T-72-vel hanem Armatával vagy halálcsillaggal mennek az oroszok? Lenyomták nyomorultakat mint a bélyeget. -
#63501
Minek fejlesztenéd a hk.-kat vagyonokért, ha a légierő megoldja?
Minden viszonylagos, a mai harckocsi fejlesztések, mint a K2 Black Panther ára cirka 1,5-2 milliárd US$, egységára mintegy 8-8,5 millió US$. Ez még azért jóval a légierő program költségei alatt marad (dél-korea bő 4,2 milliárdot fizetett például a 40db F-15K vadászbombázóért).
Tudom, nem ugyan olyan hatásfokkal és csak légierővel nem nyersz, de a légierőre mindenképpen kell költeni. Nélkülük mind1 mi van a földön.
Az, hogy a harckocsikat fejlesztik, nem zárja ki a légierő és a légvédelem fejlesztését, ugyanakkor hibás az az elmélet, hogy csak egy harcnemre koncentrálsz és elhanyagolod a többit arra való hivatkozással, hogy a kiemelt harcnem úgy is megoldja a problémát. Tehát az sem megoldás, hogy a szárazföldi haderőt azért nem fejleszted, mert úgy gondolod, hogy a légierő megold úgy is mindent...
Az utóbbi 10-20 évben úgyis önjáró tüzérségnek használják őket a nagyok a birkapásztorok ellen.
Irak, 2003, most konkrét számot nem tudok, de nagyságrendileg ~100 iraki harckocsi (Type-69, T-62 és T-72) lett kilőve harckocsi vs. harckocsi harcban.
Grúzia, 2008, Chinvali városa, orosz és grúz harckocsik (orosz oldalról T-64B és T-72B, grúz oldalról T-72B és T-72Sim1) váltottak tüzet, egy orosz T-64B és egy T-72B veszett oda, a másik oldalról egy T-72Sim1. -
#63500
Csak ez nem jelenti azt, hogy örökké így lesz, ahogy azt sem jelenti, hogy a légierő forever 0 légvédelemmel találkozik. Egyébként én is totál feleslegesnek érzem a harkocsik egy teljes generációjánáak kidobását pont ezért. A új hk. semmivel sem rendelkezik nagyobb túléléőképességgel egy rakás dolog ellen. A befeketett pénzhez képest a nyereség igen csekély lenne. -
JanáJ #63499 A fejlesztés alatt most csak a löveg cserét értem. Nem a szenzorokat, adatkapcsolatot, stb. -
JanáJ #63498 Minek fejlesztenéd a hk.-kat vagyonokért, ha a légierő megoldja? Tudom, nem ugyan olyan hatásfokkal és csak légierővel nem nyersz, de a légierőre mindenképpen kell költeni. Nélkülük mind1 mi van a földön. Az utóbbi 10-20 évben úgyis önjáró tüzérségnek használják őket a nagyok a birkapásztorok ellen. -
#63497
Ez nem csak a MBT-kre igaz.
Nem, de itt is problémát jelent, és van egy olyan "elvárás" a harckocsiknál, hogy a saját pct. lövedéke (mondjuk 1000 méterről) ne üsse át a (tornyon) frontpáncélzatát.
Egy fiktív német lengyel háborúban gond lenne a németeknek, ha a német Leo-k erősebbek lennének a lengyel Leo-knál?
A németeknek nem, de feltehetően a lengyelek nem vettek volna 120mm-es Leo2A4-eseket, ha a németeknek 140mm-es Leo2A5/A6-osaik lennének, az oroszoknak meg 152mm-es T-95-ösei...
De a védelem fejlődik. Az aktív védelem például egy új tényező, nem is fejlődés (nem is egy képesség fejlődése), hanem egy új eszköz a védelem eszköztárában. Most kezd terjedni. Akkor miért nem lenne szabad a rombolóerőt fejleszteni?
A rombolóerőt szabad fejleszteni, fejlesztik most is, hiszen kb. 20%-os átütési fejlődést értek el az elmúlt ~20 évben mind a NATO 120mm-es, mind az orosz 125mm-es lövegnél a modernebb APFSDS lőszerekkel. A gond az, hogy egy 50%-al nagyobb átütést (amit 140mm-es löveggel elérhető) már nem lehet elérni ilyen megoldásokkal.
A probléma a védelemnél is fent áll. A meglévő harckocsik nem felelnek meg az ilyen elvárásoknak egyszerűen, ezen a modernebb ERA, NERA modulok sem javítanak számottevően.
Még egy Leo2A4 olyan cirka 580-600mm RHA-t tud felmutatni, addig a Leo2A6 a torony frontján fel tud mutatni kb. 700-750mm RHA-t az APFSDS lövedékek ellen. Ez cirka 20%-os fejlődés. A mai 120 és 125mm-es APFSDS lőszerek tudnak olyan 700-770mm-es RHA-t 2km távolságról. Tehát látható, hogy még pariban vannak.
Most vegyük azt, hogy 140mm-es (vagy akár 152mm-es) lövegre tér át az ellenség. Akkor még a 700mm RHA átütés is vesszük, és olyan 50%-os fejlődést, akkor olyan ~1000mm RHA értéknél járunk. Ezt további "normális" kiegészítő páncélzattal megoldani már nem lehet. "Nehéz" modulokkal megoldható, de ez a tömeg jelentős növekedését fogja okozni (hozzávatőleg plusz 10-15%-os tömegnövekedés), ergo a mozgékonyság drasztikusan romlik.
Nem nagyon lenne értelme ennek, legfeljebb tűzoltásra lehet használni, hogy a harckocsi valamilyen szinten megőrizze viszonylagos harcértékét. De a vége mégis az, hogy egy közel 70-75 tonnás harckocsival már nem lehet számolni, túl sok logisztikai problémát okoz.
Nem véletlen, hogy a kisebb méretre való áttérést akarják megoldani a mérnökök, a személyzeti nélküli torony és a külső fegyverelhelyezés az egyetlen logikus megoldás. A kisebb frontfelület kisebb célt jelent, és ezzel kisebb felületet kell megfelelő páncélzattal ellátni...
Szóval szabad fejleszteni a rombolóerőt, de ha túl sokkal növeled, akkor bajba kerülhetsz. Ne feled, hogy a Rheinmetal már több, mint 20 éve elkészítette a 140mm-es löveget. Ugyanúgy tesztelték az amerikai 140mm-es löveget, és a szovjet/orosz 152mm-es hk. löveget is. Az, hogy nem állt mégse egyik sem rendszerbe, egyszerűen nem indokolható mással, minthogy senki sem akar újabb jelentős ugrást a pct. törő képességben, legalábbis lövegek esetén... -
#63496
Az angol példa Falkalndra, a GBU-28 a Sivatagi Viharra vonatkozik. -
#63495
lehetőség van a technológiai visszafejtésre
Véleményem szerint ez a legkisebb gond. Amikor már egymásra lőnek, akkor senkit nem érdekel, hogy a háború után esetleg valaki lemásolja a löveget. Egy háborút az elmúlt 50 évben az elhúzódókat leszámítva mindig azzal vívnak meg, ami a 0. órában rendelkezsére áll. Ettől alig an eltérés. Az, hogy a GBU-28-ból anno kettőt legyártaottak az 0. Az, hogy az angolok visszaalakították a Vulcánt légiutántölthetővé (ez nem fejlesztés, csak visszalakítás, csak barkács!) nem nagy szám és az AGM-45 integráció sem néhány gépen. A nagy összkép ettől nem változik.
Attók, hogy ha valaki zsákmányol egy sértelten Leo2-őt is nem fog ettől 1 hét múlva olyan fegyverekkel jönni, ami a visszafejtett technológiát kihasználja. Talná 5-10 év múlva... Lényegetlen.
A 140 milis löveg pusztán azért nem terjedt el, mert ez a harckocsik terén indítana el egy olyan lehetséges fegyverkezési versenyt, mint anno a Drednoght megjelenése. Senkinek nem áll érdekében, mindenki jól jár azzal - kivéve a fejlesztők, akik éhenhalnak - hogy minden marad úgy, ahogy most van. -
#63494
Bármelyiket le lehet lőni, nincs lelőhetetlen gép. Nincs minden helin MAWS és DIRCM és a végtelen mennyiségű infracsapdát sem találtak fel. Az egész az esélyekről szól.
Egy totál csupasz helit leszedni egy mondjuk egy Iglával vagy '80-as évek beli Stingerrel is, ha jól felméred a kinematikai limitet, akkor nem túl nagy szám.
Egy infracsapdával bőségesen ellátott célpont már más tészta, főleg ha gyorsan és alacsonyan repül, helinl is. Itt a bibi az észlelés. Nagyon sokáig volt a pióta és WSO két szép szeme. Mitóa van MAWS azóta a régbbi MANPAD rendszerek, ha van automatikus szórás és mennyiség, akkor nemigen rúgnak labdába.
Tengerszintről indítva a MANPAD felső határa kb. 3km, de ez is erőteljes túlzás. Egy 1000 km/h sebességgel mellett elrepülő cél esetén a ferde lőtáv attól függően, hogy milyen aspektusnál látja a célt a IR rakéta az indítás pillanatában lehet, hogy csak 1 km - ha már távolodik a cél, egy közeledő célra, amira oldalról rálátni, az lehet esetleg 2,5 km, de ez is erősen magasság és sebesség függő.
A kérdésedre diagramok tucatjaival lehetne csak átlagolt választ adni és akkor is úgy, hogy tengerszinti indítással számolsz és az szenzor érzékenység és időjárásfüggéssel nem foglalkozol... -
#63493
Mik azok az amerikai repülők, helikopterek, amiket le lehet lőni MANPADS-al? De ha egyszerűbb a felsorolás, akkor lehet az is, mit nem lehet lelőni. Civil járművek nem érdekelnek. A szituáció alkalmas a MANPADS használatára, a célpont megfelelő pozícióban van, sebessége, repülési magassága, stb megfelelő a rakéta indítására. A MANPADS bármilyen létező. -
#63492
Egyfelől a gond az, hogy nem lehet kizárni, hogy egymásra lőjenek.
Ez nem csak a MBT-kre igaz.
Lehetőség van zsákmányolt harcjárművek bevetésére, arra, hogy a löveget egy kilőtt harckocsiból kiszedik, és egykori társai ellen fordítják,
Ez valószínűleg minden háború minden szereplője megtenné, ha szükséges.
lehetőség van a technológiai visszafejtésre,
Nem kell "odaadni" az ellenségnek a technikát.
de arra is volt példa ugyebár, hogy két ország azonos típusú fegyverekkel essen egymásnak.
Egy fiktív német lengyel háborúban gond lenne a németeknek, ha a német Leo-k erősebbek lennének a lengyel Leo-knál?
Másfelől viszont az igazi probléma, hogy egy ilyen lépéssel rákényszeríted az ellenfelet arra, hogy lépjen (az idézet szövegben úgy fogalmaztam, hogy: ...egyenrangú pct. lövedéket). A lényeg pedig ez. Hogy ha neked sokkal erősebb pct. löveged van, akkor az ellenfél is lépni fog.
De a védelem fejlődik. Az aktív védelem például egy új tényező, nem is fejlődés (nem is egy képesség fejlődése), hanem egy új eszköz a védelem eszköztárában. Most kezd terjedni. Akkor miért nem lenne szabad a rombolóerőt fejleszteni? -
#63491
Ha jól látom, akkor interjú azzal, aki az előző videóban volt.
-
YukapoppSimon #63490
Egy kis H.A.R.P. Kiváncsi lennék hova fejlődött volna ez a technika. -
MuldR #63489 Ne sirass torzsormester (don't cry for me sgt major) -
#63488
Jó kis videó, pár újdonságot mutatott. :) -
#63487
-
#63486
A németek nem lőnek egymásra. Akkor mi itt a gond?
Egyfelől a gond az, hogy nem lehet kizárni, hogy egymásra lőjenek. Lehetőség van zsákmányolt harcjárművek bevetésére, arra, hogy a löveget egy kilőtt harckocsiból kiszedik, és egykori társai ellen fordítják, lehetőség van a technológiai visszafejtésre, de arra is volt példa ugyebár, hogy két ország azonos típusú fegyverekkel essen egymásnak.
Másfelől viszont az igazi probléma, hogy egy ilyen lépéssel rákényszeríted az ellenfelet arra, hogy lépjen (az idézet szövegben úgy fogalmaztam, hogy: ...egyenrangú pct. lövedéket). A lényeg pedig ez. Hogy ha neked sokkal erősebb pct. löveged van, akkor az ellenfél is lépni fog.
A hidegháborúban is ment ez az adok-kapok, noha a 120mm amerikai (M103) és a szovjet 122 és 130mm-es (JSz- széria és T-10) lövegek az 1960-as évek után eltüntek a frontvonalból, és inkább a 100/105mm-es lövegre tértek át, az amerikaiak megpróbálkoztak a 152mm-es löveggel és a lézer-rávezetésű pct. rakétával. A szovjeteknek is megvolt a saját rakéta-fegyverzetű "harckocsijuk" (IT-1), de annyira körülményes volt a használata, annyira kicsi volt a rakétafegyverzet mennyisége (12+3 rakéta) és annyira hiányzott a másodlagos használat (ie.: nem páncéltörő fegyverzet, vagyis a HE lőszer), hogy a T-62 alvázára épült jármű rövid úton ki is lett vonva.
Az IT-1 harckocsi, vagy inkább páncélvadász
Hozzá kell tenni, hogy párhuzamosan ezzel a szovjetek áttértek a 115, majd 125mm-es simacsövű löveggel szerelt harckocsikra, erre pedig a NATO tagországok is megoldást kellett keresniük. Az egyik megoldás a DU lőszerrel szerelt 105mm-es löveg volt (az amerikaiak ugye erre tértek át a 152mm-es M60A2 fiaskó után), a britek számára a 120mm-es huzagolt, a németek részére pedig a 120mm-es simacsövű löveg. Viszont az új lövegek új páncélzatot is követeltek, ezért nem volt opció az M60 széria további használata, esetleges átfegyverzése. A németeknél is csak opcióként merült fel a meglévő Leo1-esek harcérték-növelésére a 120mm-es löveg beépítése - de a fő ütőerő a Leo2 lett volna. Ugyanez a szovjeteknél is megvolt, a DU lövedékek és a 120mm-es lövegek térnyerése miatt a T-64B, kései T-72 és a T-80 esetében bevetették ők is a kompozit páncélzatot, majd a Kontakt-5 ERA-t.
Ha a hidegháború hirtelen halála nem következik be, akkor jött volna a szovjet 'Molot' vagy a 'T-95', rá az amerikai válasz a Block III., míg a németek részéről hirtelen egy teljesen új harckocsi kifejlesztése nem igazán volt opció, így ők a Leo2 átfegyverzésén gondolkodtak. Érdemes a Svédekre is ránézni, ugyanis az Strv-2000 programjukkal ők is egy új, hatékonyabb harckocsit akartak. Az, hogy végül az sem valósult meg, szintén első sorban financiális okokra vezethető vissza - és arra, hogy hirtelen úgy tűnt, nincs olyan veszedelem a látóhatáron (mint a 'Molot' vagy a 'T-95', amire egy teljesen új harckocsira lenne szükség, a meglévő veszélyforrások ellen pedig a Leo2 vagy az Abrams is bőven elég lesz...
![]()
Az US ARMY 1980-as évek közepétől az 1990-es évek elejéig tartó ASM programja, bal oldalt felül a személyzet nélküli toronnyal ellátott Block III harckocsi -
#63485
Csak tudták mit és miből csinálnak ,már akik nekiálltak herbákolni.
Efelől vannak kétségeim. Tudták, hogy 'házilag' hogy tudnak FMJ lőszerből kvázi SP lőszert csinálni, csak az a baj, hogy amíg a gyárilag SP lőszereknél a lövedékköppeny körbeüleli a mag hátsó részét, addig az FMJ lőszereknél (legalábbis akkoriban általánosan) a lövedék orrán volt ez a mag-körbeölelés, így a lövedék farán volt nyitott.
Ha jól rémlik, gyártástechnológiai okból kellett a lövedéken egy nyílást hagyni, ami ugyebár azt jelenti, hogy az FMJ-nél hátul, az SP lövedéknél elöl volt.
Itt van az a probléma, hogy a házilag kendácsolt SP lőszer köppenye elöl-hátul nyitott volt. Természetesen a kulcsszó az, hogy fentáll a veszélye annak, hogy így kiszakadjon a köppenyből a mag, és a köppeny a csőben maradjon.
Viszont (már elnézést), én ezt a rizikót nem vállalnám be. Ennyit nem ér a megnövelt sebzés. Vagy legalábbis én nem szívesen lőnék olyan fegyverrel, amely tudom, hogy rám is komoly veszélyt jelenthet... -
#63484
Falklandi háborúban az argentín katonák fegyveriben találtak ilyen lőszereket,de a könyv címét amiben olvastam már nem tudnám megmondani.
