Informatika és tudomány

10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!

[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • [NST]Cifu
    #63136
    Ha az USA többet költ a fegyveres erőire, mint 10 éve, akkor most mik ezek a megvágások? Ennyire drága az új villám, mert különben nem tudom mi ez a sok repóra szám sírás, nem megyünk repnapra, kivonjuk az A-10-est.

    Az 1990-es évek végére akkora megvágások történtek a katonai tervekben, hogy csak na. Ma mosolygunk visszanézve, hogy anno hogy akarta Shinseki tábornok "könnyű" és mozgékony haderővé varázsolni a hatalmas és nehézkes US ARMY-t, de e mögött részben költségvetési indokok is álltak. Ugyanez elviekben igaz a haditengerészetre, és teljesen igaz a légierőre is.

    A haditengerészet tovább erőltette a "Blue Water" koncepciót, és hatalmas méretű, "lopakodó" hajóflottát akart, ez volt a Sea Force XXI., majd a Sea Combatant for the XXI. centure (SC-21) program, amiben a DD-21, CG-21 és társai is szerepeltek. Amúgy az elemzéshez készült tervekben meglepően rugalmasak voltak még, lásd:

    Koncept tervek (1: meglévő hajók fejlesztése, 2: meglévő típusok új egységei, 3: teljesen új hajó-osztályok):

    1A: Teljesen alapszinten, csak a meglévő egységek karbantartása (ezt élből elvetették, a későbbi felsorolásokból ki is hagyták teljesen)
    1B: A meglévő hajók új érzékelőkkel, fegyverekkel való felszerelése (az 1996-os SC-21-ben már ez sincs benne!)

    2A: Új építésú Arleigh Burke Flight IIA egységek
    2B: A Burke osztály továbbfejlesztése (Flight III.)

    3A: Power Projection Ship (kb. a mostani Zumwalt-osztály, de 256 VLS cellával), Aviation Cruiser (egyfajta Harrier-carrier, de 128 VLS cellával megtámogatva), Heavy Cruiser (256 VLS, de részleges partraszállító képesség, pl. 4-8 helikopter szállítása)
    3B : Littoral Combatant, egy viszonylag olcsó, 128 VLS cellás partmenti támogató egység, kb. ez lett a Zumwalt-osztály
    3C : Maritime Combatant (nagy hatótávolságú, de viszonylag kis méretű (Fregatt szintű) blue water egység 64 VLS-el), Armed Supertanker (igen, civil egység sok-sok VLS-el felszerelve), Agile Maritime Patrol Ship (partmenti korvett szintű egység), Small ASW Combatant (gyorsjáratú tengeralattjáró-vadász egység), Focused Mission Local Area Combatant (partmenti támogató / partraszállító / járőrhajó azonos hajótestre építve)
    3D : Expeditionary Force Support Ship (kb. mint az America-osztályú LHA), Tailored Maritime Support Ship (civil hajóteknőre épülő "arsenal" hajó sok VLS-el) valamint további "mission packs"-al felszerelhető fregatt méretű, többcélú hajók (kb. ebből nőtte ki magát a Freedom- és Independence-osztályú LCS).

    Ahogy látható széles spektrumon mozogtak az elképzelések. Végül a politikusoknak be lett adva a 3B1 elképzelés, egy ~12000 tonnás partmenti támogató romboló. Ezt megszavazták, de időközben mindenféle csúcstechnikát csaptak bele (Permamens mágneses elektromotorok, EM ágyú, stb.), így végül egyre drágább lett. Szerintem az US NAVY arra játszott, hogy valahogy úgy is kibulizza ezen egységek megépítését. Lyukra futottak elsőre, hiszen végül mindössze 2-3 egységre szavaztak meg pénzt, ráadásul a technikai csodák jó részét ki is vették a tervekből (PMM, EM ágyú), és a 2B elképzelés alapján jött a Burke Flight III..

    A légierőre rá lett erőltetve a JSF program, ám ugyebár az 1990-es évekbeli elképzelések szerint ~30 millió US$ / flyout szinten. Ebből most ott tartunk, hogy háromszor akkora áron lehet számolni, nem kis mértékben azért, mert az USAF folyamatosan új technológiákat kért a gépekbe (a JSF eredeti kiírásában nem szerepelt az EOTS és a DAS sem, például)...