95104
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#63162
Ennél kicsivel összetettebb a dolog, noha a lőszer / töltény tényleg hungarikum.
Az angol terminológia például megkülönbözteti a:
shell: Robbanóanyaggal töltött nagy kaliberű lövedék.
shot: Alapvetően tömör (nem robbanó) lövedék a nagy kaliberű fegyvereknél. De ide tartoznak a több tömör lövedék egyszerre való kilövésére szolgáló megoldások is (magyarul kartácslövedék), kalibertől függetlenül. (megj.: az ilyen kézifegyverek gyűjtőneve a shotgun)
projectile: lövedék, kalibertől függetlenül.
bullet: Lövedék, kis kaliber.
cartridge: lövedék (bullet), hüvely (case vagy cartridge case), hajítótöltet (propellant) és gyutacs (primer), jellemzően kis kaliberű (kézifegyver) szinten.
round: lövedék (shell, shot, projectile, bullet), hüvely (case vagy casing), hajítótöltet (propellant) és gyutacs (primer), minden kaliberre használatos. -
JanáJ #63161 lőszer: mikor minden szükséges elem egybe van szerelve (lövedék, hüvely, lőpor, csutacs)
töltény: gyak mikor nincs benne lövedék, tehát vaktöltény, gáz/riasztó töltény, de tudtommal a bemutató "lőszer" is töltény mikor nincs benne lőpor, de lövedék igen.
lövedék: ami eltalál :-)
Ez szerintem megint ilyen hungarikum, mert tudtommal külföldön nincs töltény/lőszer megkülönböztetés. -
fonak #63160 Ez alapján a definíció elég zavaros nekem, bár említi a hatályos magyar jogszabályok szerint a lőszer is töltény (ahogy te is írtad). Ami szerintem is logikusabb. :) -
#63159
Ez Flóbert pisztolyba való.
"A lőszert egy Flobert nevű francia puskaműves fejlesztette ki 1854-ben. Ez ekkoriban használatos csappantyú rézhüvelyét meghosszabbította, és egy kis gömb alakú lövedéket sajtolt bele. A mai változatok 6-8 mm-es hüvelyében 0,035-0,08 g gyúelegy található. A lövedék sebessége tipikusan 130-170 m/s, csőtorkolati energiája átlagosan 4-5 J, maximum 7,2 J. Kisebb kaliber a 4 mm Flobert és a 4 mm Flobert Long. A 6 mm Flobert Short-nak létezik hegyes végű lőszerrel szerelt változata is. A Long kivitel 8 mm-es hüvelyhosszúságú, a többi 6,2-6,4 mm-es. Még nagyobb átmérőjű a 9 mm-es Flobert. A 6 mm-es Flóbert patronhoz nagyon hasonló, de kisebb átmérőjű a .22 BB (Bulleted Breech Cap) és .22 CB kaliberű lőszer. A CB ugyanakkora mint a BB, csak kúpos a lőszer. Ezeket a rövid, peremgyújtásos lőszereket beltéri használatra, esetleg kis távolságra kártevőirtásra tervezték 1845 körül. Sebességük kicsiny (<210 m/s), a lövés hangja gyenge, teljesítményük hasonló az 5,5 mm-es légfegyverekéhez.
Magyarországon a 235/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet alapján Flóbert-fegyver csak engedéllyel tartható. Az engedélyt egyszer kell kiváltani, visszavonásig érvényes. Korábban engedély nélkül lehetett vásárolni Flóbert-fegyvert. Ezeket 2006. június 30-ig kellett bevizsgáltatni." -
#63158
Megtaláltam, erre gondoltam, ennek milyen ereje van?
Vagy egyáltalán mire való ez?
![]()
-
Gunslinger #63157 Viszont minden lőszer töltény is egyben, de nem minden töltény lőszer. Az airsoft BB meg egyik sem, mert az lövedék. -
#63156
Az ennél kisebb töltény az minek minősül?
Eredetileg lőszerről volt szó. Nem ugyanaz. -
#63155
Ej ha! Ezek még gyártják?
BUÉK! -
#63154
Airsoft bb :D -
#63153
Légypiszoknak :D -
#63152
Az ennél kisebb töltény az minek minősül? -
#63151
A 0.107 (2.7 mm Kolibri) kisebb
A .17 HM2 az 5. ebben a listában.
A legkisebb ez.
BUÉK
-
#63150
.17-es kaliberben, vannak .17 HM2, .17HMR, .17WSM lőszerek. A három közül a .17 HM2 a legkisebb térfogatú lőszer. -
#63149
Melyik a legkissebb kapható lőszer kaliberben? Töltény és golyó egyben kompletten... -
ambasa #63148 Mert Számvéber Norbi azt szeretné, hogy minnél többen jöjenek el és ne csak a 2vh-s-tankos-SS-es előadásokra.
Egyébként ismertette a SzU-100 kialakulását és annak okait, beleértve az SzU-85, az SzU-85M és természetesen az SzU-100-at. Kiemelte a lőszergyártás problémáit, összehasonlította az optikákat és sok minden mást is.
Kitért a szervezésre beleértve az ezredeket és a dandárokat. A dandárok létrehozásának okaira és arra, hogy miért is harcolt a 4-ből 3 Magyarországon. Utánna több eseten keresztül ismertette a harci alkalmazásait, és természetesen kitért a statisztikákra is.
TG -
Rue East #63147 Sejtettem.
Nem szoktam figyelni milyen előadások vannak, pedig ez különösen érdekes lett volna számomra, erre is csak ráakadtam, mikor pont a blogodat nézegettem.
Miért ez a koncepció? -
ambasa #63146 A HD-k meghirdetett célja, hogy ott kell lenni, épp ezért elméletileg semilyen honlapon sem jelennek meg róla szervezett formában összefoglalók (a legkorábbiakról volt a Panzerkeil-en de ez csak pár előadás PPS-e volt). Olyan összefoglaló, amit szeretnél szinte sohasem készül, (kivétel amikor Cifu írt a faludzsai előadásról). Persze ezek az előadások az előadók szellemi termékei és ezért azok a saját honlapokon esetleg könyv, vagy újságcikk formában megjenhetnek. Úgyhogy nem kizárt, hogy a pont a decemberi előadás anyagából (ami bővített kiadása az egyhónappal korábban egy hadijátékon elhangzottnak) előbb-utóbb lesz egy cikk a Regimentben, a Katonaújságban, vagy éppen a Hadtörténeti Közleményekben, de ez korntsem biztos.
Tudom, hogy ezt sokan kifogásolják, de Számvéber Norbi dekralált célja, hogy ezeket ott kell meghallgatni. Persze sokan nem budapestiek, de ezekre az előadásokra rendszeresen járnak Győrből, Tatabányáról, néha Debrecenből, sőt korábban volt egy srác aki a Felvidékről jött csak ide.
TG -
#63145
Na ezt se tudtam :D -
#63144
Van reteszeletlen tömegzáras megoldás pl: APS Stechkin
A reteszelt tömegzáras megoldást szokták szilárd reteszelésnek nevezni.
pl a Glock 17: Reteszelt tömegzáras, rövid csőhátrasiklásos, billenő csövű.
Máshol írják:
"Azt jelenti, hogy a lövés pillanatában, uilletve azután minimális ideig a zártest súlyánál fogva zárja a töltényűrt. Nincs mechanikus reteszelés. Ez csak kissebb energiájú lőszereknél működik. Nagyobb teljesítménynél mechanikusan összekaocsolják a szánt és a csövet, amit töbfféle eltére rendszer szerint ennek az összekapcsolt testnek a mozgatásával oldanak.
Vannak típusok ahol szabad tömegzárt használnak nagy teljesítményű lőszerrel, ezeknél gázelvezetéssel, ellentétes irányba dolgozó gázdugattyúval tompítják a szán hátramozgását."
#63140:
-
#63143
Inkább nem mennék bele, hogy van-e és ha igen mi okból vannak hullám völgyek és hegyek. :)
A lényeg, hogy úgy 1992-től zuhan az USA katonai költségvetése, mert hát véget ért a hidegháború. 2001-től kezdve nagy emelkedés kezdődött, nem kis mértékben az Iraki és Afganisztáni háború miatt (a csúcson, 2006-7 körül a DoD éves költségvetésének több, mint a harmada közvetlenül a Iraki- és Afganisztáni katonai jelenlétbe folyt el). 2011-től egy enyhe csökkenés kezdődött, de ez részben amiatt, mert csökkentek az Afganisztáni költségek is. -
JanáJ #63142 Ha jól értem akkor 10-20 évente megvágják a büdzsét, majd 10 év alatt szépen megint elszáll. -
#63141
Továbbra is vitatkoznék. A rugalmasság mellett viszont egy CAS feladatú F-35A egy Afganisztáni szintű hadszíntéren viszi magával a méregdrága AN/APG-81-t, meg repked 31.000$ / óra áron. Ahol amúgy egy A-6 vagy A-7 szintű gép is bőven elég lenne, harmad-negyed akkora óraköltséggel. A légifölényhez pedig nincs szükség EOTS-re, például, és nagy sebességű repülésre, szupercirkálásra lehetett volna tervezni a gépet...
Én továbbra is azt látom bele a koncepcióba, hogy hatalmas háborúkra készülnek, ami egyfelől oké, de másfelől mindezt úgy kommunikálják le, hogy minden gépnek szüksége van a csúcstechnikára, holott valójában korántsincs így. Ez pedig gigászi pazarláshoz vezet...
Arról nem is szólva, hogy mekkora költségeket és késéseket okozott a fejlesztésben az, hogy megfeleljenek minden igénynek... -
#63140
Most a nevekre már nem emlékszem pontosan, de a lényeg röviden az, hogy miközben a "régi" Gepárdok szépen elúsztak a megrendelések hiányában, a SERO Kft. égisze alatt kellett volna ezekkel foglalkozni. Ott azonban az M6-al foglalkoztak inkább, és a SERO ügyvezetője a saját nevével propagálta a Lynx-et, holott különösebb köze nem volt hozzá. Majd miután a nagy marketinghadjárat után sem sikerült az M6-osra találni komolyabb mennyiségű vevőt, idén ugyebár eladták az egész licencét a Romániai CRIABO-nak. -
#63139
Az utolsó kérdés jó. A probléma a rugalmatlanság. A US Navy hajóin a csapásmérő képesség elvitt 24 gépnyi helyet. Ha kellett volna légiharc vad + CAP képesség, akkor le kellett építeni és cserélgetni a századokat. A multirole gépen meg más fegyvert raksz fel és mindenki happy. Pillanatok alatt átbalanszolható, hogy vadászod van, SEAD géped vagy csapásmérőd. Ezen felül mivel az AMRAAM óta van rajtuk légiharc fegyverzet, ezért mindenféle jöttment vadásztól nem esnek kétségbe. Egy A-6E, A-7 szerű gép légiharcban legfeljebb egy MiG-21-gyel képes szembeszállni, vagy még azzal sem. Az A-7-nek volt önvédelmi légiharc fegyverzete, az A-6 még visszalőni sem tudott volna, csak az alacsonyan repülésben bízhatott volna.
A multirole gép egyszerűen nagyobb rugalmasságot ad, több bumm azonos helyen, a repterek befogadóképessége sem végtelen, ezen felül irgalmatlan mennyiségű pilótát igényelt a rendszer. Nagyon kíváncsi lennék arra, hogy 1990 táján mennyi aktív elsővonalas pilótája és oktatója volt az USAF-nak és mennyi ma. -
#63138
Az F-22-ből több készül, mint amennyi F-14 és F-15 gépet összesen vett az USA és technológiailag "picit" fejlettebb.
A maguk korában nézd a fejlettségüket, az F-22-es kb. olyan volt a 2000-es évek elején/közepén, mint az F-14A és az F-15A az 1970-es évek közepén...
Egyébként 1979-es USD árfolyam táján 20 milla volt egy F-14 darabára (unit cost), tehát a fejlesztés után még ennyit fizettek érte. Ez alulról súrolja a mai csúcsgépek árát, pedig összeségében közelében nincs a tudása.
Ismét: 1979-ben az F-14A azért olyan képességekkel rendelkezett, amelyekkel egyedülálló volt (szimultán célleküzdési képesség, például). Nyílván egy 1970-es évekbeli gép nem fog egy húsz évvel később fejlesztett géppel versenyre kelni.
Ma van egy nagy JSF program és ezért az USAF és a többi haderőnem is elég sokat beáldoz. Akkor hány program is futott együtt? Csak a jenki haderőnekem számára párhuzamosan gyártottak vagy féltucat géptípust. F-15, F-16, F-18, de még ment az F-4, A-6, A-7 gyártása is az AV-8 mellett. Ezek új gépek voltak. Csak a McDD gyártott egyszerre négy (!) elsővonalas típust. (F-15/F-18/F-4/AV-8).
Én azért kíváncsi lennék arra, hogy a szűk feladatkörű gépeknél hogy néznének ki a fejlesztési költségek. Az LTV az A-7 alapú gépekkel elég durván alatta maradt a többfeladatú gépeknek még az 1990-es évek legelején is, érthetően.
Noha nagyon divatos a többfeladatúság, de vajon egy dedikált CAS / könnyű bombázó gép, és dedikált könnyű légifölény vadászgép páros biztos, hogy drágább lenne, mint a többfeladatú, mindenben csúcs F-35? -
#63137
Az öntöltő fegyverek hosszú csőhátrasiklásos, reteszelt tömeg-záras fegyverek, melyek speciális kialakítású belső energiatárolós zárszerkezettel vannak ellátva.
Most reteszelt vagy tömegzáras? Szerintem egyszerre nem lehet mindkettő. -
#63136
Ha az USA többet költ a fegyveres erőire, mint 10 éve, akkor most mik ezek a megvágások? Ennyire drága az új villám, mert különben nem tudom mi ez a sok repóra szám sírás, nem megyünk repnapra, kivonjuk az A-10-est.
Az 1990-es évek végére akkora megvágások történtek a katonai tervekben, hogy csak na. Ma mosolygunk visszanézve, hogy anno hogy akarta Shinseki tábornok "könnyű" és mozgékony haderővé varázsolni a hatalmas és nehézkes US ARMY-t, de e mögött részben költségvetési indokok is álltak. Ugyanez elviekben igaz a haditengerészetre, és teljesen igaz a légierőre is.
A haditengerészet tovább erőltette a "Blue Water" koncepciót, és hatalmas méretű, "lopakodó" hajóflottát akart, ez volt a Sea Force XXI., majd a Sea Combatant for the XXI. centure (SC-21) program, amiben a DD-21, CG-21 és társai is szerepeltek. Amúgy az elemzéshez készült tervekben meglepően rugalmasak voltak még, lásd:
Koncept tervek (1: meglévő hajók fejlesztése, 2: meglévő típusok új egységei, 3: teljesen új hajó-osztályok):
1A: Teljesen alapszinten, csak a meglévő egységek karbantartása (ezt élből elvetették, a későbbi felsorolásokból ki is hagyták teljesen)
1B: A meglévő hajók új érzékelőkkel, fegyverekkel való felszerelése (az 1996-os SC-21-ben már ez sincs benne!)
2A: Új építésú Arleigh Burke Flight IIA egységek
2B: A Burke osztály továbbfejlesztése (Flight III.)
3A: Power Projection Ship (kb. a mostani Zumwalt-osztály, de 256 VLS cellával), Aviation Cruiser (egyfajta Harrier-carrier, de 128 VLS cellával megtámogatva), Heavy Cruiser (256 VLS, de részleges partraszállító képesség, pl. 4-8 helikopter szállítása)
3B : Littoral Combatant, egy viszonylag olcsó, 128 VLS cellás partmenti támogató egység, kb. ez lett a Zumwalt-osztály
3C : Maritime Combatant (nagy hatótávolságú, de viszonylag kis méretű (Fregatt szintű) blue water egység 64 VLS-el), Armed Supertanker (igen, civil egység sok-sok VLS-el felszerelve), Agile Maritime Patrol Ship (partmenti korvett szintű egység), Small ASW Combatant (gyorsjáratú tengeralattjáró-vadász egység), Focused Mission Local Area Combatant (partmenti támogató / partraszállító / járőrhajó azonos hajótestre építve)
3D : Expeditionary Force Support Ship (kb. mint az America-osztályú LHA), Tailored Maritime Support Ship (civil hajóteknőre épülő "arsenal" hajó sok VLS-el) valamint további "mission packs"-al felszerelhető fregatt méretű, többcélú hajók (kb. ebből nőtte ki magát a Freedom- és Independence-osztályú LCS).
Ahogy látható széles spektrumon mozogtak az elképzelések. Végül a politikusoknak be lett adva a 3B1 elképzelés, egy ~12000 tonnás partmenti támogató romboló. Ezt megszavazták, de időközben mindenféle csúcstechnikát csaptak bele (Permamens mágneses elektromotorok, EM ágyú, stb.), így végül egyre drágább lett. Szerintem az US NAVY arra játszott, hogy valahogy úgy is kibulizza ezen egységek megépítését. Lyukra futottak elsőre, hiszen végül mindössze 2-3 egységre szavaztak meg pénzt, ráadásul a technikai csodák jó részét ki is vették a tervekből (PMM, EM ágyú), és a 2B elképzelés alapján jött a Burke Flight III..
A légierőre rá lett erőltetve a JSF program, ám ugyebár az 1990-es évekbeli elképzelések szerint ~30 millió US$ / flyout szinten. Ebből most ott tartunk, hogy háromszor akkora áron lehet számolni, nem kis mértékben azért, mert az USAF folyamatosan új technológiákat kért a gépekbe (a JSF eredeti kiírásában nem szerepelt az EOTS és a DAS sem, például)... -
#63135
Gepárd "újkori" (kb. 2000 utáni) történelmében a szóbeszédek szerint sok a meglehetősen csúnya folt...
Mik lennének azok a csúnya foltok? -
#63134
Az F-22 = F-35 akart lenni. -
#63133
Az F-22 program nagyobb, mint az összes eddigi együttvéve, ezért nem is fair összevetni vele. Az F-22-ből több készül, mint amennyi F-14 és F-15 gépet összesen vett az USA és technológiailag "picit" fejlettebb.
Egyébként 1979-es USD árfolyam táján 20 milla volt egy F-14 darabára (unit cost), tehát a fejlesztés után még ennyit fizettek érte. Ez alulról súrolja a mai csúcsgépek árát, pedig összeségében közelében nincs a tudása.
Ma van egy nagy JSF program és ezért az USAF és a többi haderőnem is elég sokat beáldoz. Akkor hány program is futott együtt? Csak a jenki haderőnekem számára párhuzamosan gyártottak vagy féltucat géptípust. F-15, F-16, F-18, de még ment az F-4, A-6, A-7 gyártása is az AV-8 mellett. Ezek új gépek voltak. Csak a McDD gyártott egyszerre négy (!) elsővonalas típust. (F-15/F-18/F-4/AV-8).
Szóval azon nyavajogni, hogy ma mennyit költenek fegyverkezésre röhejes. Komoly esély van rá, hogy a világtörténelemben talán soha nem költöttek ennyire keveset relatív értelemben. Ezért is vannak olyan jóléti társadalmak, mint amilyenek.. -
#63132
Ma már csak a Gepárd M6 van gyártásban tudomásom szerint, a korábbi verziók gyártóit azért nem találod, mert vagy csődbe mentek megrendelések híjján, vagy feladták a fegyvergyártói terveiket.
Ha belegondolsz, az M6 valójában egyébként kvázi kiváltotta az M2 és M4/M5 típusokat, szóval már csak ezért sem találod ma ezeket meg. Hozzáteszem a Gepárd "újkori" (kb. 2000 utáni) történelmében a szóbeszédek szerint sok a meglehetősen csúnya folt... -
#63131
Ne feled azonban, hogy a kiadások egy jó része akkor a külföldi bázisok fenntartására kellett, legalábbis az USA, és pár nyugati egykori gyarmati hatalom (Franciaország, Nagy-Britannia) esetében.
Egy teljesen más világrend, egy teljesen más világ volt...
Még ha inflációval is számol az ember, még egy anno igen költséges fejlesztés, mint az F-14 program sincs sehol a mai fejlesztesékhez képest, mint az F-22, F-35, RAH-66, stb... -
Rue East #63130 Hadtörténelmi Délutánokról lehet valahol valami összefoglalót olvasni?Konkrétan ez a decemberi nagyon érdekel(t volna). -
#63129
Az, hogy tudtommal ezek nem egy keretből mennek. Az operatív költségeket eseti alapon is megszavazhatja az arra illetékes szerv, de az szigorúan véve nem biztos, hogy a DoD költségvetésének a része. Ez már részben játék a számokkal... -
JanáJ #63128 Ez érdekes, ezek szerint nem orosz mentalitással kezelik a kiskatonákat. -
JanáJ #63127 Ha az USA többet költ a fegyveres erőire, mint 10 éve, akkor most mik ezek a megvágások? Ennyire drága az új villám, mert különben nem tudom mi ez a sok repóra szám sírás, nem megyünk repnapra, kivonjuk az A-10-est.
Vagy ebben benne van Irak meg Afg.-án pénznyelője is? -
fonak #63126 Kínában nincs sorozás, elvileg van sorkötelezettség de mivel mindig volt elég önkéntes, nem alkalmazzák. -
#63125
Azt még el tudom képzelni, hogy optikát a MOM készíti, de magát a csuzlikat a BÉ. -
#63124
Több helyen is írják. Ez pl egy külföldi portál.
Itthárom céget említenek Nyírbátor ÉSZ Kft. a GEPÁRD M1, M5 és az M6 típusokat, a MOM Vízméréstechnikai Rt. (Mátészalka) a GEPÁRD M1, M2, M2A1, M3 típusokat mindkét kaliberben, a HM ARZENÁL Rt. (Nyírtelek)a GEPÁRD M4, M2A2 típust mindkét kaliberben.
Nyírbátor ÉSZ Kft. itt nem találtam. MOM Vízméréstechnika TEÁOR-ja nincs fegyvergyártásra.
Bátori Épszol Kft. azonban (a Cylex szerint 9 fő alkalmazottal) működik.
Furcsa nekem, hogy ezek a cégek nagyon egy rakásra vannak székhelyileg. Az éceszgéber gondolom ugyanaz a klikk az összes cég esetében.
-
#63123
A Gepárd család és a Szép puska, ami gyalogsági fegyver és még nem olvastam róla rosszat (esetleg nem emlékszem rá) illetve nem valaminek a másolata. De nincs itt valami félreértés? Én úgy emlékszem a Gepárdok meg a Hiúz az a Sero kreációi. A Bátori Épszol meg a Kalasnyikov modernizációval foglalkozott (vagy még mindig azt csinálja?). A Bátori Épszol gyártott vagy tervezett fegyvert? Nem vagyok képben. 
