
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#62678
Viszont 2 erős tömb a mai béke létszámmal nem tudja úgy ledarálni egymást, hogy az egyiket sarokba szorítsák. Elfoglalni egyik fél sem tudná a másikat.
Nem is állna szándékukban, legalábbis rövid távon biztos nem. Olyan károkat okozni (emberben, infrastruktúrában), hogy ne akarjon tovább harcolni, az már inkább lehet a cél egy ilyen hipotetikus háborúban.
Nyilván való, hogy gyorsan bevethető eszközökre lenne szükség.
Az USA és Oroszország jelentős mennyiségű leszerelt vadászgéppel, bombázógéppel, harckocsival, harcjárművel, hadihajóval stb. rendelkezik. Ezek nagy része stratégiai tartalékot képez, háborús helyzetben (vagy azt megelőzően) ezeket elő lehet venni, fel lehet újítani és harcba lehet küldeni. A harcértékük persze nem ér fel az első vonal beli egységekhez, ám egy bombának olyan mindegy, hogy egy 50 éves F-4E dobja le, vagy egy vadonatúj F-35-ös. Ha hirtelen van szükség harceszközökre, akkor ezekhez lehet nyúlni...
Az USAF Boneyard-ja
Orosz harckocsi tároló
Az is elképzelhető, hogy a felek csak távolról próbálkoznának csapást mérni egymásra (főleg ballisztikus rakétákkal és a védekezés is meg az elhárításáról szólna). És kialakulna az új "lövészárok" hadviselés. Csak itt az "árkok" között több ezer km távolság is lehet.
...és az árkokra nukleáris robbanófejek hullanának, lévén a ballisztikus rakétákon azok csücsülnek...
Hogy lehetséges -e ismét totális, elhúzódó (az ellenfél kivéreztetésére irányuló), hagyományos fegyverekkel vívott háború.
Elviekben szerintem lehetséges, de a nukleáris elrettentés megjelenésével inkább csak kisebb méretű háborúkban (mint anno Vietnam, Afganisztán). Nagy volumenű világháború a véleményem szerint hagyományis hadviseléssel már nem, vagy csak egy pontig viselhető (amíg az egyik fél olyan helyzetbe nem kerül, amikor már rákényeszül a nukleáris csapásmérésre...).

