95104
10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!


[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • Buren
    #62680
    Úgy tudom, hogy a Kuznyecov tervezett átépítése/felújítása legjobb esetben is elmarad. A Szevmas hajógyár az indiaiaknak megcsinált Gorskov-átépítés után felszabadult helyet a Nahimov nehézcirkáló "újjáélesztésére" használja. Ezek szerint marad a Kuznyecov "öszvér" kialakítása ("nehéz repülőgép hordozó cirkáló" -- TAKR), azaz a szovjet idők gondolkodásából visszamaradt túlzóan fölösleges beépített fegyverzet. (gondolok itt főleg a Granit ütegre)

    Valami esélye van, hogy a MiG-29K (amiből rendelt elvileg magának is Oroszország) a nagyobb átépítés elmaradása esetén is rendszeresítésre kerülhet a hajó fedélzetén? Talán azzal a légi-ezred is nagyobb lehet. (Miért is kellett egy de facto közepes méretű hordozóra olyan nagy gép, mint a Szu-33, mikor tudtommal a kezdetek kezdetén a régi MiG-29K is átment a próbákon?)

    Bár a rossz nyelvek szerint, a Kuznyecovon annyira leírhatatlan állapotok uralkodnak, hogy egyesek szerint olyan, mint egy "úszó gulág" (nincs fűtés, latrinák fele használhatatlan stb.). De mondjuk attól még mindig látványos kirakathajó ("showboat") amivel lehet a nemzeti zászlót mutogatva hajókázni mondjuk Szíria környékén...
  • Molnibalage
    #62679
    Nem alakulna ki lövészárok hadviselés, mert nincs hadrafogható erő a tömeghadsereghez. A világ fejlettebb részén nincs vagy évtizedek óta nincs sorkatonaság vagy komolyan vehető sorkatonság. Nincs tartalékos, nincs kit behívni, aki valaha is értett volna a fegyverforgatáshoz... Az I. Vh végén kis hazánban már 50 éveseket is soroztak...
  • [NST]Cifu
    #62678
    Viszont 2 erős tömb a mai béke létszámmal nem tudja úgy ledarálni egymást, hogy az egyiket sarokba szorítsák. Elfoglalni egyik fél sem tudná a másikat.

    Nem is állna szándékukban, legalábbis rövid távon biztos nem. Olyan károkat okozni (emberben, infrastruktúrában), hogy ne akarjon tovább harcolni, az már inkább lehet a cél egy ilyen hipotetikus háborúban.

    Nyilván való, hogy gyorsan bevethető eszközökre lenne szükség.

    Az USA és Oroszország jelentős mennyiségű leszerelt vadászgéppel, bombázógéppel, harckocsival, harcjárművel, hadihajóval stb. rendelkezik. Ezek nagy része stratégiai tartalékot képez, háborús helyzetben (vagy azt megelőzően) ezeket elő lehet venni, fel lehet újítani és harcba lehet küldeni. A harcértékük persze nem ér fel az első vonal beli egységekhez, ám egy bombának olyan mindegy, hogy egy 50 éves F-4E dobja le, vagy egy vadonatúj F-35-ös. Ha hirtelen van szükség harceszközökre, akkor ezekhez lehet nyúlni...


    Az USAF Boneyard-ja


    Orosz harckocsi tároló


    Az is elképzelhető, hogy a felek csak távolról próbálkoznának csapást mérni egymásra (főleg ballisztikus rakétákkal és a védekezés is meg az elhárításáról szólna). És kialakulna az új "lövészárok" hadviselés. Csak itt az "árkok" között több ezer km távolság is lehet.

    ...és az árkokra nukleáris robbanófejek hullanának, lévén a ballisztikus rakétákon azok csücsülnek...

    Hogy lehetséges -e ismét totális, elhúzódó (az ellenfél kivéreztetésére irányuló), hagyományos fegyverekkel vívott háború.

    Elviekben szerintem lehetséges, de a nukleáris elrettentés megjelenésével inkább csak kisebb méretű háborúkban (mint anno Vietnam, Afganisztán). Nagy volumenű világháború a véleményem szerint hagyományis hadviseléssel már nem, vagy csak egy pontig viselhető (amíg az egyik fél olyan helyzetbe nem kerül, amikor már rákényeszül a nukleáris csapásmérésre...).
  • mijki
    #62677
    Ha lenne egy olyan kiterjedt konfliktus, mint az I. vagy II. világháború, a vége úgyis az lenne, hogy a vesztes fél megnyomja a piros gombot. Szóval, az lenne a szerencsés aki addigra már elhullt, nem pedig az, akit a sugárzás szép lassan rohasztana el.
  • wednes
    #62676
    "Ma olyan sokáig készülnek a fegyverek és annyira komplexek, hogy nincs olyan, hogy hadigazdaság. Végetér az egész, mire bármit is csinálnál. Egy háborút ma azzal vívsz meg, ami az elején rendelkezésre áll."

    Igen ezen töprengtem én is. Bár csak spekulálni tudunk (ahogy tették a II.Vh előtt is és sok minden nem úgy alakult, ahogy elképzelték a "jövő háborúját").
    Viszont 2 erős tömb a mai béke létszámmal nem tudja úgy ledarálni egymást, hogy az egyiket sarokba szorítsák. Elfoglalni egyik fél sem tudná a másikat.

    Kíváncsi lennék ilyen patt helyzetbe, hogyan állnának a felek egymáshoz és a megoldandó problémához.

    "Felpörgetni a csúcs eszközök gyártását egyszerűen fizikailag nem lehet csettintésre sem felpörgetni, mert pl. van olyan hajtómű fődabarab, aminek majdnem egy éves hőkezelés van."

    Akkor elképzelhető, hogy egy nagy háborúban új utakon kéne elindulni. Lehet el kéne vetni a mostani bevált megoldásokat és ismeretlen ösvényre térni. Nyilván való, hogy gyorsan bevethető eszközökre lenne szükség.

    Az is elképzelhető, hogy a felek csak távolról próbálkoznának csapást mérni egymásra (főleg ballisztikus rakétákkal és a védekezés is meg az elhárításáról szólna). És kialakulna az új "lövészárok" hadviselés. Csak itt az "árkok" között több ezer km távolság is lehet.

    Persze nehéz erre válaszolni, hiszen nagy általánosságban elveszik a felvetésem (ahogy Cifu is írta nekem) hiszen nincs konkretizálva kik, mikor milyen feltételek mellett csapnak össze. :) Engem igazából a jelen/jövő haditermelése érdekelt. Hogy lehetséges -e ismét totális, elhúzódó (az ellenfél kivéreztetésére irányuló), hagyományos fegyverekkel vívott háború.
  • Jeffjohnson
    #62675
    Köszi a segítséget!
  • [NST]Cifu
    #62674
    Ne mond, hogy nem találkoztál már hasonlóval, pont a te szakterüleden (áramlástan) áll, állt fent ugyanez a nagy sebességű áramlásoknál. :)

    Most olvastam el a Phd. szakdolgozatot, amit Lacusch69 belinkelt. Azért az szép, a kumulatív gránát robbanás számítási modelljét akarja lemodellezni, de ha jól értelmezem, ez nem igazán sikerült tökéletesen. Csak egy bizonyos elemre (a PG-7 gránátra) hajtották végre a szimuláció elemzését, és hasonlították össze a valós eredménnyel. Ez így nagyon durva megközelítés, nincs ugyanis letesztelve, hogy különböző átmérőjű fejeknél, különböző fém betétanyagoknál, különböző robbanóanyagoknál is megfelelő-e a szimuláció. Távol álljon tőlem, hogy ezzel magát a művet kritizáljam, hiszen nyilván szűkös lehetőségek mellett született, nem adatott meg a lehetőség, hogy több robbanófejen is végrehajtsa a tesztet, és a szimulációt.

    De a végső konklúzió számomra továbbra is az, hogy csak erősen megközelítőleg lehet szimulálni az kumulatív sugár és a páncéllemez találkozásakor fellépő hatásokat...
  • Molnibalage
    #62673
    Tehát nem tudjuk, hogy hogyan megy, de tapasztalati és intuitív módon eljutott ide a gyakorlati alkalmazás? Na, ez a nem semmi.
  • YukapoppSimon
    #62672
    Az nem lehet,hogy ekkora nyomáson a fém bélésanyag annyit sűrűsödik,hogy az okozza a hőmérséklet emelkedést? Vagy pusztán a hirtelen alakváltozás?
  • YukapoppSimon
    #62671
    Kössz a linket.Azt hiszem nem 5 perc alatt rágom át magam rajta de releváns anyagnak tűnik.
  • Lacusch69
    #62670
    Cifu... :)
    Az első találat a gugliban a "kumulatív sugár hőmérséklete" kifejezésre...
  • qtab986
    #62669
  • [NST]Cifu
    #62668
    Na szép, a szerkesztés nem működik. :)

    Szóval írok, fogalmazok, erre Lacusch69 lazán, fél kézzel benyom egy linket, ahol minden szépen, szakmailag ott van... :D
  • [NST]Cifu
    #62667
    Ez egy összetett dolog. A kumulatív fegyverek az un. Monroe-effektussal játszanak, vagyis iszonyatos nyomás alá helyeznek egy fém kúpot.

    Itt álljunk meg egy kicsit. Cirka 1150m/s alatt, ha két fémtárgy találkozik, szinte tisztán mechanikai szinten zajlik a testek ütközése, deformálódása. Magyarul egy 1000m/s sebességel célba érő lövedék kinetikai energiáját felhasználva üti át a páncélt.

    Ahogy viszont meghaladjuk a ~1150m/s sebességet, megjelenik a hidrodinamikus alakváltozás, más szóval folyadékként kezd el viselkedni két test.

    A kumulatív lövedékeknél a robbanáskor a fém kúp átmérőjének ~8-10x hosszúságára alakul át a gigászi nyomástól (~10 millió Atmoszféra), de eközben (a nagy nyomás miatt) a hőmérséklete alig 450-500°C-ig nő (vagyis a tengerszinti nyomáson mérhető olvadáspontjának kb. feléig). A miértre egyszerű a válasz: az energiaközlés közben a nyomás és/vagy a hő változik, de összegük azonos marad többé-kevésbé. Vagyis az energia nyomássá, és nem hővé változik első sorban ez esetben. Az anyag superplasticity (nem tudom mi a megfelelő magyar szó, általában szuperfolyékonyságnak fordítják, de az nem azonos ezzel az álltapottal) állapotba kerül. Az anyagok ezen állapotát még nem teljesen érti a fizika sem, de a "hagyományos" mechanikai fizika határain túl van.

    Korábban azt hitték, hogy a robbanás és a nyomás hatására a "fémnyíl" a HEAT lövedékben akár a 10'000°C-ot is elérheti. Röngten felvételek viszont bizonyították, hogy a fém nyíl nem olvadt meg, a modern mérőeszközökkel pedig már a hőmérsékletét is meg tudták mérni. Egyébként én is még ebben a topicban, jópár éve a ~10'000°C-os verziót írtam. Aztán egy srác egy nagyon jó cikket írt, ami kikerült a BoP-ra, és ott volt megmagyarázva. Hozzá kell tegyem, párszor átolvastam, és utána se értettem igazán. :)

    Szóval a lényeg, hogy ez a fizika egy olyan állapota, amit nem értünk teljesen. De kísérletekkel elég jól fejlesztjük. A II.Vh idejében a HEAT robbanófejek az átmérő cirka 1-2x voltak képesek átütni. Ma már ott tartunk, hogy ez a CD érték valahol 6-8, szélsőséges esetben 9 körül mozog, vagyis egy 110mm-es harci fej már ~900mm RHA-t képes átütni. Szóval fejlődik a HEAT robbanófej is...
  • Lacusch69
    #62666
    Hoppá, melléfogtam. Molni is... :)

    http://portal.zmne.hu/download/konyvtar/digitgy/phd/2011/bugyjas_jozsef.pdf
  • Lacusch69
    #62665
    A kumulatív betét anyaga legtöbbször (mindig?) réz, annak olvadáspontja 1100'C alatt van egy kicsivel.
  • Molnibalage
    #62664
    A 2 millió motorra tett megjegyzés is biztosan téves. Az USA egymaga állított elő külnöféle teherautókból vagy 1 milliót. És ez csak teherautó. Erre jön még repcsi, hajó, dzsip, harkocsi, önjáró löveg, stb. motorbringa, stb. És ezekben ugyebár több anyag is van, ha nagyobb.

    Ezen felül lehet, hogy az Audi ennyi motort gyárott, csak mire oda megmunkálható anyag eljut ott "picivel", nagyobb teljesítmény van, mint az egész lánc végén.

    Egyébként meg semmmire sem mész motorral önmagában. Pontosan ez a baj. Annyira specializált eszközök lettek már a mai korszerű ht eszközök, hogy a lőszergyártás felfutásán kívül és gányolást leszámítva semmit sem tudsz csinálni. Egy korszerű fegyverekkel vívott nyílt háború elvben pillanatok alatt végetér a fejlesztéshez és gyártáshoz szükséges időhöz képest. Vietnám az kivétel volt. Ha az elején úgy nyitnak, mint a Lineback II, akkor nem lett volna az, hogy mindkét oldal dönti be a hadianyagot és embert. USA odamegy, leveri az északikat, mint vak a poharat 3 hét alatt és game over. Sajnos nem így történt...
  • JanáJ
    #62663
    A Mercedeses példa szerintem sántít. Dél Amerikából vagy honnan hozták a gyártó sort. Standard gyárat építettek, nem akkor kezdték kitalálni hol legyen a festő üzem. Megvoltak a beszállítók.
  • YukapoppSimon
    #62662
    Hát,ez az elírás elég gyakori.Gugolóban keresve is ezt hozza és a Haditechnika újság 2012/2-es sz. egy cikkében is ezt emelte ki a szerző.
    Mármint,hogy nem a hő,hanem a nagy nyomás rombol. 10-20 GPa,100-200 GPa csúcsnyomással.Csak nekem a nagy nyomásváltozás nagy hőt is jelentett.
  • Molnibalage
    #62661
    A Kína példa azért rossz, mert nincs az a marha, aki parta akarna szállni ott főleg a jenkik. Egy milliós tömeghadsereg ellen néhány partaszálló hajóval akciózni bajos lenne.

    A szomorú igazság az, hogy a II. Vh szintű kétéültű hadműveletre senki nem képes.
  • F1End
    #62660
    "Ma már ez sem menne, mert ez a tartalékos rendszer lényegében csak papíron létezik. A másodvonalas eszközök gyakorlatilag elrohadtak már és valódi tudása már nemis nagyon van egy tartalékosnak, ahol valaha volt."
    Szerintem ilyen esetben a technicalok reneszánszát tapasztalhatnánk. Ma már minden országban milliószámra találhatók személygépjárművek és teherautók, a felfegyverzésükhöz szükséges aknavetők, géppuskák, rakétasorozatvetők pedig elég könnyen előállíthatók.
    Másrészt, biznyos szempontból lehetne tömegesen is harcjárművekete előállítani, amennyiben a polgári piacra termelt eszközöket módosíthatnánk, a technikaloknál kicsit jobban. Csak tavaly a győri Audi gyárban majdnem 2 millió motort állítottak előt. A világháború során az összes ország motortermelése nem volt ennyi egy év alatt, de talán kettő alatt sem. (ami mondjuk ezt megnehezítené az a többi országgal folytatott kereskedelem miatti kölcsönös egymásrautaltság, tehát ha Kínával háborúzunk, de eddig tőlük vettük a motorkhoz X alkatrészt, akkor lehet, hogy b@szhajuk az egészet)

    Van még egy lehetőség az elhúzódó háborúra, és a tömegtermelésre, mégpedig akkor, ha a földrajzi távolságok, akadályok megnehezítik a harcot. Tehát teszem azt Kína vs USA háborúban előfordulhat, hogy az egyik fél a másik tengeri erejéte padlóra küldi, de ahhoz, hogy szárazföldön is ártani tudjanak egymásnak hatalmas szállítókapacitásra és anyagi fölényre van szükség egy partraszállás során, aminek az előállítása nagyon időigényes.
  • Molnibalage
    #62659
    Valami elírás lehet. A kumulatív sugár több ezer fokos... Gondolj bele, hogy a 600 fokos sugár az milyen acélt égetne át? A legszarabb acél öntöttvas olvadáspontja is 1000 C fok felett van.
  • YukapoppSimon
    #62658
    Valaki tudna valamit írni arról,hogy a kumulatív sugár a nagy nyomásváltozás ellenére miért csak max 600 C fokos?
  • [NST]Cifu
    #62657
    A "Carbine with integrated sight" számomra nem egyenlő a "Carbine with accessories listed above"-al

    Márpedig az XM8 integrált irányzékában ott volt a infravörös lézeres célmegjelölő/irányzék (mint az AN/PEQ-2) és a látható tartományban működő lézeres irányzék (mint az AN/PAQ-4). Mindezt úgy, hogy az integrált kialakítása miatt nem kell folyton "belőni" (zeroing), mint a PEQ/PAQ rendszereket. Pont ennek a kifejlesztése okozta a legtöbb fejtörtést a fejlesztőknek, mert a hadsereg előírta ezt az integrált rendszert, de azért a miniatürizálási folyamat nem ment olyan hú, de gyorsan...
  • szenyor Lopez
    #62656
    Ez valóban promo anyag lehet :)

    XM8
    "Carbine only: < $600

    Carbine with integrated sight:

    $1800"

    M4
    "Carbine only: > $900

    Carbine with accessories listed above

    $2539"

    A "Carbine with integrated sight" számomra nem egyenlő a "Carbine with accessories listed above"-al. Ez egy marketing bullshit.

    A tömegeket pedig meg lehet találni egész könnyedén a karabélytól az alkatrészekig.
  • qtab986
    #62655
    The World Famous FN MINIMIŸ Adapts to New Operational Conditions

    November 19, 2013

    Belgium-based small arms manufacturer FN Herstal unveils the next generation FN MINIMIŸ Light Machine Gun in both 5.56mm and 7.62mm calibers during the MILIPOL exhibition in Paris (19 to 22 November 2013).

    The modifications introduced on the FN MINIMIŸ Mk3 result from feedback provided by users engaged in current operating theatres. Indeed, the demands of users have evolved over the past 10 to 15 years due to changes in the way the FN MINIMIŸ machine gun is used in combat (increased use of accessories, evolutions in the soldier’s equipment, and changes in tactics such as shooting from all positions).


  • Molnibalage
    #62654
    Szerintem erre sok esély nincs. A Sivatagi Viharnál láthattuk, hogy mennyi idő alatt lehet lezavarni ma egy háborút.

    Ma olyan sokáig készülnek a fegyverek és annyira komplexek, hogy nincs olyan, hogy hadigazdaság. Végetér az egész, mire bármit is csinálnál. Egy háborút ma azzal vívsz meg, ami az elején rendelkezésre áll.

    Még, ha el is húzódik, mert mondjuk mindkét fél leadarálja egymást, akkor meg ott vannak, hogy nem képes egyik sem pótolni a veszteségeket. A háború kb. úgy nézett volna ki 30+ éve, hogy az "A" kategóriás egységek és csúcs fegyverzet elvesztése után jöttek volna a tartalékokos a régi ócska fegyverekkel. Legalábbis a VSZ-ben és sanszosan a NATO-ban is. Ma már ez sem menne, mert ez a tartalékos rendszer lényegében csak papíron létezik. A másodvonalas eszközök gyakorlatilag elrohadtak már és valódi tudása már nemis nagyon van egy tartalékosnak, ahol valaha volt.

    Felpörgetni a csúcs eszközök gyártását egyszerűen fizikailag nem lehet csettintésre sem felpörgetni, mert pl. van olyan hajtómű fődabarab, aminek majdnem egy éves hőkezelés van. Tehát, ha ma kiadja valaki, hogy gyorsabb gyártás kell, akkor +1 év múlva éreznéd a parancs hatását.

    Stb.
  • Molnibalage
    #62653
    Hajófedélzeti vadászgépet szoktak használni egyes szerzők.
  • [NST]Cifu
    #62652
    Tehát itt erre gondoltam, hogy ha tegyük fel a mostani időkben két hatalmi tömb, ami nagyjából (ha nem is minden téren) egyenlő nagyságot és erőt képvisel, itt is megjelenne -e a haditermelés, az anyagháború, a többet gyártok mint, amennyit veszítek akkor nyerhetek szemlélet? Tehát nem csak az ütközetek kimenetele a döntő.

    Megjelenni megjelenhet, de ismét: az adott körülményektől függ minden. Pl. a 2003-2011-es Iraki jelenlétnél az USA durván rászorult a katonai iparra, lévén jelentős mennyiségű lőszert puffogtattak el, így a készleteket iziben kellett pótolni (ha jól rémlik 2006 körül vált kritikussá a dolog).

    Elhúzódó háborúban az ipari háttér kritikus jelentőségű, ám az is, hogy mennyire válik "gátlástalanná" a háború. Nyilvánvaló, hogy egy anyagháborúnál az ellenség háttéripara kiemelt célponttá lép elő. A II.Vh-ban ez az Európai hadszíntéren még "nem volt probléma", mert leszámítva a szovjetek Urálon túlra telepített iparát, a többi ország elérte egymást. Ezért volt az USA belépése drasztikus hatással a háborúra (illetve egész pontosan már a belépése előtti támogatása), lévén az USA háttéripara zavartalanul tudott termelni, a központi hatalmak meg érhették el, a maximum, amit tudtak tenni, az a Paukenschlag (pergődob) hadművelet volt, amikor az amerikai partoknál kezdtek el járőrözni a német U-boat-ok.

    Ma viszont minden komolyabb hatalom (Németországot leszámítva) rendelkezik ballisztikus rakétákkal...

    Vagy a mai technológiai szint olyanon áll, hogy ha még elegendő idő is van(persze ez is nagyon relatív) akkor sem lehet futószalagon ontani az F35-ösöket.

    Megint a szélsőséges részére koncentrálsz. Amúgy most is futószallagon ontják az F-35-ösöket, csak olyan mennyiségben, amennyit a DoD kifizet. Ha többet fizet, többet gyártanak...

    De az "egyszerű" technológiák (kézifegyverek, tüzérségi eszközök, lőszerek, harcjárművek, hadihajók, egyéni védőfelszerelések, stb.) gyártását felfuttatni nem ennyire bonyolult.

    Ugye a II. Vh termelésénél az is egy fő szempont volt, hogy mennyire könnyen és gyorsan lehet előállítani az adott eszközt. A mai fegyverek tervezésénél ez a szempont (még ha nem is első helyen) jelen van még?

    A sorozatgyártás szempontjából igen. Sőt, manapság több figyelmet fordítanak az egyszerű karbantarthatóságra, ami kvázi ugyanez pepitában. A gyártástechnológiák terén a kritikus pont az automatizálás, de elég megnézni, hogy itthon mennyi idő alatt húzta fel a Mercedes a Kecskeméti gyárát. Most vedd ezt úgy, hogy a papírokkal nem szórakoznak...

    Igazából a fő gondolatmenetem onnan indult, hogy egy világméretű konfliktusban ismét előjönne -e az anyagháború, a tömeges sorozás, vagy inkább a kisebb nagyon jól felszerelt és kiképzett hadseregek szurkálgatnák precízen egymást. Melyik lehetne a hatékonyabb? Egy olyan konfliktusban, ahol a győzelem érdekében a nagyobb áldozatvállalás is elfogadható. Persze nem értelmetlen, eredményt nem hozó áldozathozatalról van szó.

    Továbbra is az a kérdés, hogy milyen konfliktust vázolsz fel. Egy India-Kína/Pakisztán alapú háború (ami azonban nem világháború, "csak" a Föld lakosságának 1/3-át érintené közvetlenül...) esetében például amíg nem kerülnek elő a nukleáris fegyverek, addig anyagháború is elképzelhető. De itt fellép egy komoly probléma, mert India és Kína is erősen függ például a kőolaj-impottól, lévén saját kőolajkészleteik nem túl jelentősek a fogyasztásukhoz képest. Szóval nem egyszerű... Ráadásul ha az egyik fél sarokba szorul, könnyen utolsó mentségként a nukleáris fegyverekhez fordulhat...
  • [NST]Cifu
    #62651
    Frappáns nincs.
    -Repülőgép-hordozó fedélzetéről használható vadászgép vagy Repülőgép-hordozó fedélzetéről indítható vadászgép
    -Haditengerészeti vadászgép (de ez nem teljesen korrekt, lévén nem utal semmi arról, hogy hajófedélzetről indul, ám egy fokkal emészthetőbb fordítás terén)
  • Jeffjohnson
    #62650
    Van magyar elnevezése a "Carrier-Based Fighter"-nek ?
  • wednes
    #62649
    Igen, itt az I. Vh II. Vh-it inkább az "ipari szinteket" elérő hadviselés miatt csomagoltam egybe. Persze a II. Vh ebből a szempontból is nagyobb léptékű volt.

    Tehát itt erre gondoltam, hogy ha tegyük fel a mostani időkben két hatalmi tömb, ami nagyjából (ha nem is minden téren) egyenlő nagyságot és erőt képvisel, itt is megjelenne -e a haditermelés, az anyagháború, a többet gyártok mint, amennyit veszítek akkor nyerhetek szemlélet? Tehát nem csak az ütközetek kimenetele a döntő.

    Vagy a mai technológiai szint olyanon áll, hogy ha még elegendő idő is van(persze ez is nagyon relatív) akkor sem lehet futószalagon ontani az F35-ösöket. Vagy a civil lakosság jó részét (még ha válogatunk is szakmák szerint) az ipari fegyverkezésre ráállítani, gyárakba vezényelni. A civil lakosság soraiból fel tudnák -e duzzasztani hadsereg létszámát?

    Ugye a II. Vh termelésénél az is egy fő szempont volt, hogy mennyire könnyen és gyorsan lehet előállítani az adott eszközt. A mai fegyverek tervezésénél ez a szempont (még ha nem is első helyen) jelen van még?
    Kézifegyvereknél, járműveknél, tankoknál, repülőknél. Úgy tudom pl: az M1 Abramsnél figyelembe vették a tervezésnél, hogy nagy számban is gyorsan lehessen gyártani. Persze ez a hidegháborúig visszanyúló kezdetek miatt is lehet az Abramsnél. Nem tudom ez ma mennyire tűnt el.

    Igazából a fő gondolatmenetem onnan indult, hogy egy világméretű konfliktusban ismét előjönne -e az anyagháború, a tömeges sorozás, vagy inkább a kisebb nagyon jól felszerelt és kiképzett hadseregek szurkálgatnák precízen egymást. Melyik lehetne a hatékonyabb? Egy olyan konfliktusban, ahol a győzelem érdekében a nagyobb áldozatvállalás is elfogadható. Persze nem értelmetlen, eredményt nem hozó áldozathozatalról van szó.
  • [NST]Cifu
    #62648
    Itt a XXI. században egy kvázi III. világháború hasonlóan folyna le, mint az előző kettő, vagy már annyira megváltoztak a viszonyok, hogy teljesen eltérő lenne? (most vegyünk ki minden tömegpusztító és elrettentő fegyvert a képletből)

    Az első két világháború is jelentősen eltérő volt. A I. Vh jellemzően állóháború, nyílt terepen kiásott lövészárkokkal. A II. Vh ezzel szemben vagy mozgó háborúról, vagy városi hadviselésről szólt első sorban. Az is jelentős eltérés, hogy a II. Vh nagyságrendekkel nagyobb mértékben szólt a civilek elleni bombázásokról, a civil lakosság szenvedéséről. A Párizs-ágyú, vagy a németek léghajókról történő London-bombázása, de még az 1918-as bombázó-támadások sem mérhetőek hatásukat tekintve a II. Vh-s bombázó-csapásaihoz.

    Nagyon nehéz megmondani, hogy nézne ki egy III.Vh, de annyi új technológia jelent meg, hogy drasztikusan eltérne amúgy mindkét előző Vh-tól.

    Gondolok itt a modern kommunikációra (kezdve ott, hogy bárki, egy mobiltelefonnal képes képeket, videókat rögzíteni), át az internet lehetőségein egészen a világűr szerepéig.

    hogy ugyanúgy lehetne -e teljes hadigazdaság, haditermelés, ontanák a gyárak (miután ráálltak) a fegyvereket, harcjárműveket, a felszerelést

    Technikai akadálya nincs a hadigyártásnak, noha nyilván jelentős változásoknak kellene eszközölni a bonyolultabb technológiák esetén. Egy példát felhozva, a mikrochipek gyártása viszonylag kevés gyártónál van nagy volumenben elérhető szinten megoldva (Intel, GlobalFoundries, Samsung és TSMC). Aki ezektől a technológiáktól el van zárva, az komoly hátrányba kerül a gyártás területén, ha kifogynak a raktárakból a potenciális alkatrészek.

    Elhúzódhatna -e 5-6-10 évig is?

    Attól függ, milyen országokban, milyen szövetségi vonalak mellett robban ki. Ugyanakkor nem kizárható, hogy hosszú évekig elhúzú hadviselés alakulhat ki egyes területeken.

    Ez alatt az idő alatt ugyanúgy hatalmas technikai ugrás és fejlesztés lépne elő, mint előtte Pl: PZI, II -> néhány háborús év -> Párduc vagy Királytigris.

    Nyilván, ha a fejlesztések által nyerhető előny indokolja, akkor ott lesz a lehetőség arra, hogy bizonyos technológiák kifejlesztése több erőforrást kapjon, és így hamarabb elkészüljön, mintha békeidőkbeli fejlesztésekről lenne szó.

    Ugyanakkor itt is részben az a kérdés, hogy megéri-e a befektetést az adott technológia. II.Vh-s példával élve a németek iszonyatos energiát fektettek az A4 (V-2)-es rakéták megalkotására és sorozat gyártására, de ha a harcértéket nézzük, akkor jobban jártak volna valószínűleg, ha ezeket az erőforrásokat harckocsi vagy vadászrepülőgép-gyártásra csoportosítják át. Ezen pedig az sem változtat, hogy amúgy hihetettlen eredményeket értek el a németek az A4 által a folyékony hajtóanyagú rakétafejlesztések terén. Csak éppen katonai szempontból eszméletlen pocsék eredménnyel zárult mégis a mérleg...

    Vagy a mai időkre annyira megváltozott hadászat, hogy csak a meglévő felszereléssel, kiképzett állománnyal és forrásokkal lehetne lefolytatni egy nagy háborút?

    Alapvető probléma, hogy milyen háborúra gondolsz, hol zajlik annak a háborúnak a fő csapásiránya, egyáltalán, milyen szövetségi vonalak mellett zajlik az. Szinte lehetettlen ezt megjósolni.
    Ha mondjuk a Himalája körül zajlik a háború, ott a harckocsiknak kicsi a jelentősége, a repülőgépek, helikoptereknek és a hegyivadász / gyalogos alakulatoknak inkább. Ott például inkább álló háború képzelhető el.

    Egy viszonylag nyílt terepen (pl. Afrika), vagy igen fejlett területen (pl. Nyugat-Európa) megint teljesen más jellegű lenne a hadviselés.

    Itt arra gondolok, hogy egy ország ha elveszti jól képzett pilótáit (bármilyen katonai terület behelyettesíthető) nem tudja úgy pótolni, mint a britek az angliai csata alatt.

    De a gépeit sem tudná olyan ütemben pótolni. Az persze tény, hogy a fejlett technológiákat kezelő emberek pótlása nehéz ügy. Hozzáteszem, ez a II.Vh alatt sem volt egyszerű, és mindegyik félnél hatalmas probléma volt a pilóták pótlása (pl. a Japánok kvázi sose heverték ki a Midway-nél elvesztett pilóták hiányát).
  • [NST]Cifu
    #62647
    Rendben, hogy HK promoanyag, de itt 6,4 vs. 8,85 fontot írnak.
  • wednes
    #62646
    Lenne nekem is egy elméleti kérdésem. :) Csak konkrétan pár célterület szempontjából.

    Itt a XXI. században egy kvázi III. világháború hasonlóan folyna le, mint az előző kettő, vagy már annyira megváltoztak a viszonyok, hogy teljesen eltérő lenne? (most vegyünk ki minden tömegpusztító és elrettentő fegyvert a képletből)

    Amire gondolok, pl: hogy ugyanúgy lehetne -e teljes hadigazdaság, haditermelés, ontanák a gyárak (miután ráálltak) a fegyvereket, harcjárműveket, a felszerelést? Hasonló módon lehetne -e tömegesen újoncozni, harcba küldeni milliókat? Elhúzódhatna -e 5-6-10 évig is? Ez alatt az idő alatt ugyanúgy hatalmas technikai ugrás és fejlesztés lépne elő, mint előtte Pl: PZI, II -> néhány háborús év -> Párduc vagy Királytigris.

    Vagy a mai időkre annyira megváltozott hadászat, hogy csak a meglévő felszereléssel, kiképzett állománnyal és forrásokkal lehetne lefolytatni egy nagy háborút?
    Nincs tömegtermelés, nincsenek milliós hadseregek, nincsenek nagy fejlesztések és nincs totális hadigazdaság.

    Itt arra gondolok, hogy egy ország ha elveszti jól képzett pilótáit (bármilyen katonai terület behelyettesíthető) nem tudja úgy pótolni, mint a britek az angliai csata alatt. Nyilván a II. VH alatt is a békeidős kiképzés és a háború szorítása alatt lévő teljesen eltért. Nem volt arról szó, hogy a pilóta itt repkedjen több száz, ezer órákat. Be tud szállni a gépbe és van 2 szembe akkor menjen(most túlozva mondom), mert a legfontosabb az volt, hogy kihúzzák a nehéz időszakot.
  • fonak
    #62645
    Ja, de ezek nagy része még csak tervben van, hogy fellövik.
  • JanáJ
    #62644
    ambasa, Cifu:
  • szenyor Lopez
    #62643
    Nem kekeckedésképp, csak a pontosítás miatt: a két puska tömege kb.egyforma (töltve 3,4kg). A három eszköz össz tömege nincs 60dkg. Úgyhogy szó sincs több, mint egy kilóról.

    "Az USA mindig kivétel. :)"

    Ez igaz, de pont azért nem rendszeresítették szerintem a scar-xm8-hk416 vonalat, mert nem akkora előrelépés. Majd ha lesz lézerpuska :)
  • ambasa
    #62642
    Hát a cikk, egy kicsit furcsa, de ha feltételezzük, hogy tényleg szovjet tüzérségi lövedékről van szó, akkor az valószínűleg 203mm-es lehet. Ennek a repeszgránátjai 100kg körüliek, amiből a töltet 15-23 kg, a betonrombolóból van egy 100 kg-os 15 kg-os töltettel, és van egy 146 kg-os 10 kg-os töltettel.

    A 203mm-es B4-es tarack gránátjainak adatai:
    http://vadimvswar.narod.ru/ALL_OUT/TiVOut9801/FAHSP/FAHSP027.htm

    Tüzérségi lövegek gránátjainak adatai:
    http://www.battlefield.ru/semi-fixed-ammunition.html

    érdekes, hogy a G620-as lövedéket az utóbbi 180mm-esnek, míg az előző 2033mm-esenk írja, ugyan akkor a B4-es tarack lőszerei között említik a G620-est

    http://ru.wikipedia.org/wiki/203-%D0%BC%D0%BC_%D0%B3%D0%B0%D1%83%D0%B1%D0%B8%D1%86%D0%B0_%D0%BE%D0%B1%D1%80%D0%B0%D0%B7%D1%86%D0%B0_1931_%D0%B3%D0%BE%D0%B4%D0%B0_%28%D0%91-4%29

    Úgyhogy az a töltet egyáltalán nem sok, sőt, ha valóban betonromboló, még túlzó is.

    TG
  • Molnibalage
    #62641
    És technikailag egyszerűbb is, mint az irgalmatlan durva löveg indítást képes túlélni eszköz megalkotása.