Haditechnikai Topic
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#54611
A fotó felirata szerint az elrendezés mûködött, de így (tudomásom szerint) sose repült harcba Phantom. A függesztmény-összeállítás teszt célból repült, amerikában, feltehetõen ki akarták próbálni, egyáltalán mûködõképes lenne-e. Komoly hatása lehetett, de ilyen célra ugye ott voltak a Gunship repülõgépek, amelyek sokkal alkalmasabbak, hiszen folyamatosan tûz alatt tarthatják a területet, plusz alapból több értelme lenne akkor már a 20mm-es SUU-23/A pod-okból hármat felfüggeszteni. Legalábbis szerintem. 😊
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#54610
Az elsõ képrõl mit lehet tudni? Ezt csak a kép kedvéért csinálták, vagy ezt a konfigurációt kipróbálták Vietnamban? Valamire emlékszem Hue-val kapcsolatban. Azt hiszem ott az amerikaiak nem használtak bombázást a kulturális értékek megóvása céljából.
#54609
Armában milyen jó lenne egy ilyen F-4-es. <#banplz>
#54608
Az elsõ kép erõsen elméleti jellegû szerintem. Mondjuk elég szép kis tûzerõ lehet, még ha a szórása nagy is.
Az UACV elég szép tûzerõvel bír.
Az UACV elég szép tûzerõvel bír.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#54607
Egy Phantom II. 15db (!) SUU-11 géppuska konténerrel
MQ-9 Reaper két LGB-vel és négy Hellfire II. rakétával
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#54606
Köszönöm, nagyon érdekes olvasmány!
Egy id?ben annyi pornó volt a gépemen, hogy Windows Datacenter Edition-t kellett használnom.
#54605
Szia!
Kicsit OFF-nak tûnik de ha beleolvasol nem az,éItt találod a leírást.s még a kérdésedre is választ ad.
Kicsit OFF-nak tûnik de ha beleolvasol nem az,éItt találod a leírást.s még a kérdésedre is választ ad.
#54604
Sorry az OFF TOPIC-ért, de sürgõs!!!
Van valakinek kéznél egy ESS ICE 2.4 szemüveg? Esteleg Naro változat? Lemérné nekem, hogy mennyi a távolság a két szár között? Mert a gyári brossúra alapján több, mint 2 cm a különbség (6 inch vs. 5,5 inch).
Ez elég jelentõs és szeretném ha nem állna el a fejemtõl, viszont azt sem szeretném, ha csíkokat vágna a bõrömbe...
Köszi!
Van valakinek kéznél egy ESS ICE 2.4 szemüveg? Esteleg Naro változat? Lemérné nekem, hogy mennyi a távolság a két szár között? Mert a gyári brossúra alapján több, mint 2 cm a különbség (6 inch vs. 5,5 inch).
Ez elég jelentõs és szeretném ha nem állna el a fejemtõl, viszont azt sem szeretném, ha csíkokat vágna a bõrömbe...
Köszi!
ASUS ROG B350-F Gaming, Ryzen R5 1600, 8GB DDR4 3000Mhz, ASUS ROG Strix RX470 4GB, Adata 920SP 128GB SSD
#54603
Ha még jól emélkeszem akkor azért, mert a víz-levegõ is jól komprimálható, viszont a komrimált levegõt hûti, ezzel a gázturbina hatásfoka javul. (Carton körfolyamat alapelve miatt.)
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#54602
<#fejvakaras> Azt meg má' hogyan?
Egy id?ben annyi pornó volt a gépemen, hogy Windows Datacenter Edition-t kellett használnom.
#54601
A vízbefecskendezés bizonyos mértékig még a teljesítményt is növeli.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#54600
Mondjuk én azt nem vágom, hogy a febébe tud mûködni a motor akkor, ha annyi vizet kap mint a videóban.
Egy id?ben annyi pornó volt a gépemen, hogy Windows Datacenter Edition-t kellett használnom.
#54599
Ok, köszi.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#54598
na, köszi mindenkinek, így már sikerült felhomályosítani 😄
GOOBY, pls
#54597
Mivel a hajtómûvek nem csak a gép hajtására szolgálnak, hanem egyéb berendezések meghajtására, ezért a hajtómû tengelyérõl valamilyen módon leveszik a forgást és kivezetik egy áttételházba, amire kapcsolódhatnak olyan dolgok, mint a generátor, hidraulika szivattyú, starter (indító légmotor) stb, ugyan az a tengely ami ezek hajtására szolgál fordítva is mûködik és ezen keresztül egy elektromos motor, vagy egy légmotor képes felpörgetni a hajtómûvet.
A legegyszerûbb hajtómûvek egy tengelyûek, de a több tengelyû hajtómûveken is a kompresszor közvetlen kapcsolatban van a turbinával, mivel a turbina hajtja a kompresszort.
Amikor megnyomod az indítógombot, akkor valamilyen módon megkezdõdik a a hajtómû forgórészének felpörgetése, hogy levegõ kerüljön bele amely a kompresszoron áthaladva sûrítõdik, amikor már kellõ mennyiségû levegõ van a hajtómûben (vagyis már kellõ sebességgel forog a forgórész) akkor az tüzelõtérben tüzelõanyagot fecskendezünk belé, ami a sûrített levegõvel elkeveredve éghetõ elegyet alkot. Ha megvan az éghetõ elegyünk akkor gyertya(k) segítségével elektromos szikrával meggyújtjuk azt minek hatására hõenergia termelõdik, ami a turbinán mozgási energiává alakul át, ami megforgatja kompresszort és így a kör bezárul. Innentõl ha folyamatosan táplálunk be tüzelõanyagot akkor a folyamat gyakorlatilag önfenntartó. Ezt az egész indítási folyamatot egy program-mechanizmus végzi, amely miután érzékeli a folyamat beindulását és stabil mûködését leválassza azt a berendezést amely segítségével a hajtómû forgórészét felpörgették, hiszen egy idõ után az már csak fékezné és nincs is rá szükség.
Igen, ahogy azt már írtam, a tüzelõanyag betáplálásának mennyiségével szabályzod a forgórész sebességét, vagyis magyarul a gázkarral gyakorlatilag a hajtõmû tüzelõanyag szivattyújának szállítási mennyiségét változtatod, ami által változni fog a hajtómûbe kerülõ elégetendõ tüzelõanyag mennyisége.
TG
A legegyszerûbb hajtómûvek egy tengelyûek, de a több tengelyû hajtómûveken is a kompresszor közvetlen kapcsolatban van a turbinával, mivel a turbina hajtja a kompresszort.
Amikor megnyomod az indítógombot, akkor valamilyen módon megkezdõdik a a hajtómû forgórészének felpörgetése, hogy levegõ kerüljön bele amely a kompresszoron áthaladva sûrítõdik, amikor már kellõ mennyiségû levegõ van a hajtómûben (vagyis már kellõ sebességgel forog a forgórész) akkor az tüzelõtérben tüzelõanyagot fecskendezünk belé, ami a sûrített levegõvel elkeveredve éghetõ elegyet alkot. Ha megvan az éghetõ elegyünk akkor gyertya(k) segítségével elektromos szikrával meggyújtjuk azt minek hatására hõenergia termelõdik, ami a turbinán mozgási energiává alakul át, ami megforgatja kompresszort és így a kör bezárul. Innentõl ha folyamatosan táplálunk be tüzelõanyagot akkor a folyamat gyakorlatilag önfenntartó. Ezt az egész indítási folyamatot egy program-mechanizmus végzi, amely miután érzékeli a folyamat beindulását és stabil mûködését leválassza azt a berendezést amely segítségével a hajtómû forgórészét felpörgették, hiszen egy idõ után az már csak fékezné és nincs is rá szükség.
Igen, ahogy azt már írtam, a tüzelõanyag betáplálásának mennyiségével szabályzod a forgórész sebességét, vagyis magyarul a gázkarral gyakorlatilag a hajtõmû tüzelõanyag szivattyújának szállítási mennyiségét változtatod, ami által változni fog a hajtómûbe kerülõ elégetendõ tüzelõanyag mennyisége.
TG
karosszéktábornok.blog.hu
#54596
Köszönöm a kiigazítást. 😊
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#54595
A könnyebb hajtómûveket, elektromos indítómotor-generátorral (ha betáplálsz áramot földi áramforrásról akkor motor, ha már mûködik a hajtómû akkor generátor, azok közül amelyeket én ismertem ilyen volt, a MiG-21, vagy a Mi-2, Mi-8. Míg másokat valóban egy könnyebb gázturbina, vagy földi levegõforrás segítségével pörgetnek fel az általad leírt módon érdekes módon ilyen volt pl a L-39, Mi-17/24.
Általában ahol van fedélzeti segédhajtómû ott azt használják de a többit elektromosan pörgetik fel.
TG
Általában ahol van fedélzeti segédhajtómû ott azt használják de a többit elektromosan pörgetik fel.
TG
karosszéktábornok.blog.hu
#54594
Üdvözlet!
Molni, kérdésedre tudok ajánlani egy jó könyvet: Háborúk, járványok, technikák, szerzõje Jarred Diamond.
Annak alapján kérdésed egyik részére a rövid (és kissé sarkított) válasz: a tehén.
Amikor az emberiség kezdett eljutni oda, hogy állatokat szelídítsen és saját célra használjon, ott volt az elõny, ahol volt nagyméretû erre alkalmas állat, és ez gyakorlatilag a mai szarvasmarha akkori elõdje. Ezt az állatot etetni kellett, ez a növénytermesztés fejlõdését is elõmozdította, ha a környezeti körülmények is adottak voltak. Az állatról emberre terjedõ kártevõkkel szembeni bizonyos fokú védelem is hamar kialakult, még azelõtt, hogy nagy térségre kiterjedõ járványok kialakulhattak volna. Ez magával hozta a városiasodást, a javak nagy mennyisége miatti nyilvántartáshoz kellettek az írástudók, a védelemhez a teljes munkaidõs jól felszerelt katonák stb, tehát beindult a fejlõdés.
Ahol nem volt "tehén" megmaradt a vadászat, gyûjtögetés, kóborlás, nem alakult ki rezisztencia az állati kártevõkkel szemben. Pl: indiánok és a himlõ. Vélhetõen ez kevésbé hatékony életforma, emiatt évezredek során visszaszorult, még ha idõnként jelentõs sikereket is érhetett el.
Egyszer az ebola vírusról olvastam, hogy olyan gyorsan öl, hogy végül nem tud tovább terjedni, mert már nincs a környéken akit megfertõzzön. (Ez persze csak pl. Afrika elmaradott részeire igaz, ahol jóformán nincs közlekedés.) Tkp. elhatalmasodik és összeomlik. Talán kicsit hasonló a sáskajárás is. Mindent felzabálnak és összeomlanak. Lehet, hogy így jártak a rabló/fosztogató hordák is.
Zzoli
Molni, kérdésedre tudok ajánlani egy jó könyvet: Háborúk, járványok, technikák, szerzõje Jarred Diamond.
Annak alapján kérdésed egyik részére a rövid (és kissé sarkított) válasz: a tehén.
Amikor az emberiség kezdett eljutni oda, hogy állatokat szelídítsen és saját célra használjon, ott volt az elõny, ahol volt nagyméretû erre alkalmas állat, és ez gyakorlatilag a mai szarvasmarha akkori elõdje. Ezt az állatot etetni kellett, ez a növénytermesztés fejlõdését is elõmozdította, ha a környezeti körülmények is adottak voltak. Az állatról emberre terjedõ kártevõkkel szembeni bizonyos fokú védelem is hamar kialakult, még azelõtt, hogy nagy térségre kiterjedõ járványok kialakulhattak volna. Ez magával hozta a városiasodást, a javak nagy mennyisége miatti nyilvántartáshoz kellettek az írástudók, a védelemhez a teljes munkaidõs jól felszerelt katonák stb, tehát beindult a fejlõdés.
Ahol nem volt "tehén" megmaradt a vadászat, gyûjtögetés, kóborlás, nem alakult ki rezisztencia az állati kártevõkkel szemben. Pl: indiánok és a himlõ. Vélhetõen ez kevésbé hatékony életforma, emiatt évezredek során visszaszorult, még ha idõnként jelentõs sikereket is érhetett el.
Egyszer az ebola vírusról olvastam, hogy olyan gyorsan öl, hogy végül nem tud tovább terjedni, mert már nincs a környéken akit megfertõzzön. (Ez persze csak pl. Afrika elmaradott részeire igaz, ahol jóformán nincs közlekedés.) Tkp. elhatalmasodik és összeomlik. Talán kicsit hasonló a sáskajárás is. Mindent felzabálnak és összeomlanak. Lehet, hogy így jártak a rabló/fosztogató hordák is.
Zzoli
#54593
Márminthogy, alacsony-, közép- és magas nyomású részek vannak és 3 tengely. Azért írom, mert aki kérdezte lehet, hogy félreérti. Tehát egy adott nyomás osztályba tartozó forgórésznél több kompresszor vagy turbinalapát fokozat tartozik és azok vannak közös tengelyen.
(Nagyon hülye szó az osztály, de a nyomásfokazat és a kompresszor fokozat szó használata keveredés okozhat.)
(Nagyon hülye szó az osztály, de a nyomásfokazat és a kompresszor fokozat szó használata keveredés okozhat.)
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#54592
a RR RB211 és a Trent három fokozatú, illetve a D-18T (An-124/-225) is
#54591
-Inkább sûrített levegõt szoktak használni a hajtómû felpörgetéséhez.
-A forgó részt felpörgetik olyan sebességre, hogy a kompresszor által létrehozott levegõmennyiségbe befecskendezett üzemanyag már meg tud gyulladni. Ha ez megtörtént, akkor a mûködése már önfenntartó, tehát a kompresszor beszívja és összesûríti a levegõt, az üzemanyagot ebbe befecskendezik, majd meggyuladd, és a kiterjedõ égéstermék meghajtja a turbna fokozatot, ahol forgó mozgás jön létre, ami a kompresszor fokozatot forgatja.
-A befecskendezett üzemanyagmennyiségtõl függ, hogy mennyi égéstermék keletkezik (mekkora a hõmérséklete). Nagyobb mennyiségû égéstermék -> nagyobb fordulat -> nagyobb légtömeg a kompresszor fokozatban. Aztán ha elérte az adott üzemanyagmennyiségnél az ideális állapotott, akkor azon a fordulatszámon beáll.
-A forgó részt felpörgetik olyan sebességre, hogy a kompresszor által létrehozott levegõmennyiségbe befecskendezett üzemanyag már meg tud gyulladni. Ha ez megtörtént, akkor a mûködése már önfenntartó, tehát a kompresszor beszívja és összesûríti a levegõt, az üzemanyagot ebbe befecskendezik, majd meggyuladd, és a kiterjedõ égéstermék meghajtja a turbna fokozatot, ahol forgó mozgás jön létre, ami a kompresszor fokozatot forgatja.
-A befecskendezett üzemanyagmennyiségtõl függ, hogy mennyi égéstermék keletkezik (mekkora a hõmérséklete). Nagyobb mennyiségû égéstermék -> nagyobb fordulat -> nagyobb légtömeg a kompresszor fokozatban. Aztán ha elérte az adott üzemanyagmennyiségnél az ideális állapotott, akkor azon a fordulatszámon beáll.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#54590
Allesmor barátunk járhatna erre, õ a nagy hajtómûguru.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#54589
A gázturbinák stabil munkapontja általában 50%-os fordulatszám környékén van. Azalatt nem stabil a munkapont. Ezért a turbinákat fel kell pörgetni valamiféle indítómotorral. Ez lehet egy kisebb gázturbina vagy elektromtotor is. Asszem az F-16 úgy indul, hogy sûrített levegõvel egy kis gázturbinát indítanak, amivel meg indul a nagyobb.
A turbina és kompresszor közös tengelyen vannak, de minimum két csõtengely (?) van. (Most nem jut eszebe, mi a neve ennek, a lényege, hogy egyik tengelyen belül van a másk.) A magas nyomású komresszor a magas nyomású turbinafokozot hajtja meg, a kisnyomású turbina fokozatok a kisnyományú kompresszor. A Tornado csapmámérõ gépeken volt elõször (?) olyan, hogy alacsony, közép és magas nyomásfokozatú részek is voltak. Elég bonyásra sikeredett és kezdteben nagyon sok gond volt a hajtómûvekkel. Nem tudom, hogy a legújabb hajtómûveken használnak e három nyomásfokozatú osztást.
A hajtómû fordulatszáma a tûzelõanyag betáplálástól függ, de van egy kis késés, nem azonnal reagál a hajtómû. Az új digitális vezérlésû hajtómûvek alapjáratról akér 6-8 másodperc alatt is felmennek max. utánégetérse, de az F-15A és F-16A hajtómûvenek asszem még 16 másodperc (!) kellett ehhez. A benzinmotor az meg gyakorlatilag olyan, hogy ahogy tolod a gázkart, úgy reagál a motor.
A történelem során sok baleset volt abból, hogy a pilóták nem vették figyelembe kellõképpen, hogy a hajtómû felpörgetéséhez idõ kell, hiába adtak gázt vészhelyzetben, a toloerõ nem épült fel elég gyorsan.
A turbina és kompresszor közös tengelyen vannak, de minimum két csõtengely (?) van. (Most nem jut eszebe, mi a neve ennek, a lényege, hogy egyik tengelyen belül van a másk.) A magas nyomású komresszor a magas nyomású turbinafokozot hajtja meg, a kisnyomású turbina fokozatok a kisnyományú kompresszor. A Tornado csapmámérõ gépeken volt elõször (?) olyan, hogy alacsony, közép és magas nyomásfokozatú részek is voltak. Elég bonyásra sikeredett és kezdteben nagyon sok gond volt a hajtómûvekkel. Nem tudom, hogy a legújabb hajtómûveken használnak e három nyomásfokozatú osztást.
A hajtómû fordulatszáma a tûzelõanyag betáplálástól függ, de van egy kis késés, nem azonnal reagál a hajtómû. Az új digitális vezérlésû hajtómûvek alapjáratról akér 6-8 másodperc alatt is felmennek max. utánégetérse, de az F-15A és F-16A hajtómûvenek asszem még 16 másodperc (!) kellett ehhez. A benzinmotor az meg gyakorlatilag olyan, hogy ahogy tolod a gázkart, úgy reagál a motor.
A történelem során sok baleset volt abból, hogy a pilóták nem vették figyelembe kellõképpen, hogy a hajtómû felpörgetéséhez idõ kell, hiába adtak gázt vészhelyzetben, a toloerõ nem épült fel elég gyorsan.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#54588
Apám,nekem életem a kungfúúúúúúú!!!!!!!!!!!
#54587
okés, kösz mindenkinek
de a mûködést még mindig nem érteM: ha megnyomom az indítógombot akkor mi történik? itt is egy elektromos motor megforgatja a tengelyt, amin a kompresszor van? vagy a kompresszor és a turbina két független tengelyen van? és ha elég gyorsan forog a beindítás után, akkor a gázkarral a tüzelõanyag mennyiségével szabályozom a forgást?
a pdf-et még nem olvastam el, de el fogom 😊
köszi
de a mûködést még mindig nem érteM: ha megnyomom az indítógombot akkor mi történik? itt is egy elektromos motor megforgatja a tengelyt, amin a kompresszor van? vagy a kompresszor és a turbina két független tengelyen van? és ha elég gyorsan forog a beindítás után, akkor a gázkarral a tüzelõanyag mennyiségével szabályozom a forgást?
a pdf-et még nem olvastam el, de el fogom 😊
köszi
GOOBY, pls
#54586
A végéröl lemaradt, hogy csináljak róla videot 😛
#54585
Majd folytatom, de nem ma.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#54584
Megpróbálom, kis felvezetéssel. Itt-ott pontatlan lehet, hogy érthetõbb legyen.
A repüléshez vagy arra van szükség, hogy valami módon toló- vagy vonóerõt állíts elõ a gépen található hajtómûvekkel, hogy a szárnyakon legyen felhajtóerõ.
Az tolóerõ elõállításának egyik módszere már a XIX. század eleje óta ismert, de csak hajóknál alkalmazták elõrehaladásra, ez a hajócsavar.
Még régebben ismert a szélmalom, ami levegõ munkaközeget használ. A módszer lényege az, hogy ha megfelelõ módon elterelsz egy légáramot, akkor forgómozgást állítasz elõ, aminek a segítségével tengelyt forgatsz, amirõl teljesítményt lehet levenni.
A folyamat megfordítható, tehát álló levegõt megforgatva (nagy sebességû) levegõsugarat lehet elõállítani. Ezt mondjuk, hogy legprimitívebben a légcsavar sugárelmélete magyarázza a szélkerék eset is ebbõl vezethetõ le. A ventilátor is termel tolóerõt, csak rendkívül csekélyet.
Asszem ebben olvashatsz errõl.
Ahogy ambasa posztájban látod egy dolog minden gázturbinában közös, van forgó tengely, kopresszor és turbinafokozat. A kérdés az, hogy valójában mire használod a légáramot - gázáramot, azért gázturbina a gázturbina, mert gáz a munkaközege - és a tengelyteljesítményt.
A kompresszorok feladata az égéshez szükséges levegõ komprimálása, hogy magas hõmérséklet, tehát magas fajlagos teljesítmény - teljesítménysûrûgés - legyen elérhetõ. Ettõl függetlenül maga a levegõ komprimálása is termel tolerõt, de vadászgépeknél a fõ tolóerõt a turbinafokozatok utáni forró levegõ kiáramlása idézi elõ fõleg, ha utánégetõ is mûködik. Ilyenkor az kompresszor és az azt forgató turbinafokozatok úgy vannak optimalizála, hogy lehetõleg csak annyi energiát vegyenek ki a forró gázból, ami az égés körülményeinek fenntartásához kell.
Viszont lehet az elv fordított is, minél több energiát kinyerni a forró gáz munkaközegbõl úgy, hogy minél nagyobb tengelyteljesítmény legyen. A tengelyen keresztül meg légcsavart hajtasz, ahogy azt tették évtizedeken át hagyományos belsõ égésû motorral. Jelenleg ez az ismert leggazdaságosabb hajtómû, de alacsonyabb sebességet lehet csak vele elérni.
A kereskedelmi gépeknél az ambasa által is bemutatott "kövér" hajótmû dominál. Attól kövér, hogy az elsõ fokozat az úgynevezet ventilátor, elõsûrítõ fokozot. Erõsen légcsavar jellegûen termel tolerõt, de sûríti is a levegõt. A kétáramú hajtómûvek esetén a külsõ, hidegebb levegõáram lényeben úgy hajt elõre, hogy a komprimált levegõ tágul és gyorsul, ezáltal lesz tolóerõ.
Mind a komprensszorlapátok, mint és az elsõ nagy ventilátor fokozatoknál, nagyon pontosan tervezett profilozott lapátokat használnak, aminek minden egyes metszete úgy néz ki, mint egy szárnyprofil, csak a sugár mentén folyamatosan változó belépési szöge van a levegõnek. Minden egyes fokozat egy álló és egy forgó lapátsort jelent. A kompresszoroknál az álló lapátok beállítási szöge változtatható egyes gépeken, hogy a hatásfok maximumon legyen vagy extrém állásszögeken se álljon le a hajtómû. (A megfúvás szögére régen nagyon érzékenyek voltak a hajtómûvek.)
Röviden, icsit póriasan mondva kétfajta módon lehet tolóerõt elõállítani, hõböl és levegõbõl. Minél nagyobb a kétáramúság, annál jobban igaz az, hogy levegõbõl állítasz elõ tolóerõt. Ezért van a kereskedelmi gépeken igen magas kétáramúsági fok, a külsõ csatorna levegõáramat asszem 5-10 (?)-szerese is lehet a belsõnek. A vadászgépeknél ez max 1:1 arány, de inkább még annyi sem.
Most ennyi telt, mert kis híján összeesek az álmosságtól... 😞
A repüléshez vagy arra van szükség, hogy valami módon toló- vagy vonóerõt állíts elõ a gépen található hajtómûvekkel, hogy a szárnyakon legyen felhajtóerõ.
Az tolóerõ elõállításának egyik módszere már a XIX. század eleje óta ismert, de csak hajóknál alkalmazták elõrehaladásra, ez a hajócsavar.
Még régebben ismert a szélmalom, ami levegõ munkaközeget használ. A módszer lényege az, hogy ha megfelelõ módon elterelsz egy légáramot, akkor forgómozgást állítasz elõ, aminek a segítségével tengelyt forgatsz, amirõl teljesítményt lehet levenni.
A folyamat megfordítható, tehát álló levegõt megforgatva (nagy sebességû) levegõsugarat lehet elõállítani. Ezt mondjuk, hogy legprimitívebben a légcsavar sugárelmélete magyarázza a szélkerék eset is ebbõl vezethetõ le. A ventilátor is termel tolóerõt, csak rendkívül csekélyet.
Asszem ebben olvashatsz errõl.
Ahogy ambasa posztájban látod egy dolog minden gázturbinában közös, van forgó tengely, kopresszor és turbinafokozat. A kérdés az, hogy valójában mire használod a légáramot - gázáramot, azért gázturbina a gázturbina, mert gáz a munkaközege - és a tengelyteljesítményt.
A kompresszorok feladata az égéshez szükséges levegõ komprimálása, hogy magas hõmérséklet, tehát magas fajlagos teljesítmény - teljesítménysûrûgés - legyen elérhetõ. Ettõl függetlenül maga a levegõ komprimálása is termel tolerõt, de vadászgépeknél a fõ tolóerõt a turbinafokozatok utáni forró levegõ kiáramlása idézi elõ fõleg, ha utánégetõ is mûködik. Ilyenkor az kompresszor és az azt forgató turbinafokozatok úgy vannak optimalizála, hogy lehetõleg csak annyi energiát vegyenek ki a forró gázból, ami az égés körülményeinek fenntartásához kell.
Viszont lehet az elv fordított is, minél több energiát kinyerni a forró gáz munkaközegbõl úgy, hogy minél nagyobb tengelyteljesítmény legyen. A tengelyen keresztül meg légcsavart hajtasz, ahogy azt tették évtizedeken át hagyományos belsõ égésû motorral. Jelenleg ez az ismert leggazdaságosabb hajtómû, de alacsonyabb sebességet lehet csak vele elérni.
A kereskedelmi gépeknél az ambasa által is bemutatott "kövér" hajótmû dominál. Attól kövér, hogy az elsõ fokozat az úgynevezet ventilátor, elõsûrítõ fokozot. Erõsen légcsavar jellegûen termel tolerõt, de sûríti is a levegõt. A kétáramú hajtómûvek esetén a külsõ, hidegebb levegõáram lényeben úgy hajt elõre, hogy a komprimált levegõ tágul és gyorsul, ezáltal lesz tolóerõ.
Mind a komprensszorlapátok, mint és az elsõ nagy ventilátor fokozatoknál, nagyon pontosan tervezett profilozott lapátokat használnak, aminek minden egyes metszete úgy néz ki, mint egy szárnyprofil, csak a sugár mentén folyamatosan változó belépési szöge van a levegõnek. Minden egyes fokozat egy álló és egy forgó lapátsort jelent. A kompresszoroknál az álló lapátok beállítási szöge változtatható egyes gépeken, hogy a hatásfok maximumon legyen vagy extrém állásszögeken se álljon le a hajtómû. (A megfúvás szögére régen nagyon érzékenyek voltak a hajtómûvek.)
Röviden, icsit póriasan mondva kétfajta módon lehet tolóerõt elõállítani, hõböl és levegõbõl. Minél nagyobb a kétáramúság, annál jobban igaz az, hogy levegõbõl állítasz elõ tolóerõt. Ezért van a kereskedelmi gépeken igen magas kétáramúsági fok, a külsõ csatorna levegõáramat asszem 5-10 (?)-szerese is lehet a belsõnek. A vadászgépeknél ez max 1:1 arány, de inkább még annyi sem.
Most ennyi telt, mert kis híján összeesek az álmosságtól... 😞
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#54583
A gázturbinás sugárhajtómû lényegében négy (öt) fõ szerkezeti elembõl áll.
Az elsõ (ez nem feltétlenül a hajtómû része de fontos a stabil mûködés szempontjából) a szívócsatorna amely stabilizálja a beáramló levegõ áramlását és ha kell hangsebesség alá lassítja azt.
A második a kompresszor, aminek a feladata a levegõ beszívása a hajtómûbe és annak összesûrítése.
A harmadik a tüzelõtér, ahol az összesûrített levegõ segítségével tüzelõanyagot égetnek el, amivel megnövelik a nyomását.
A negyedik rész a turbina ahol a levegõ energiáját forgó mozgássá alakítják át aminek egyrészt feladata a turbinával egy tengelyen lévõ kompresszor forgatása (a folyamat fenntartása) és a gáz nyomásának csökkentése ugyan akkor a sebességének növelése.
Az ötödik rész a fúvócsõ amely stabilizálja és tovább növeli a kiáramló gáz sebességét.
Na most, hogy ez miért jó így, a tolóerõ = kiáramló és a bemenõ levegõ sebesség különbségének négyzete szorozva az átáramló levegõ tömegével.
(már ha az emlékeim még jók)
Minden gázturbinát lényegében a betáplált tüzelõanyag mennyiségének változtatásával szabályoznak, ettõl fog függeni, hogy milyen sebességgel fog forogni a gázturbina és mekkora lesz a tolóerõ, bizonyos korlátokon belül. Nagyon lényeges korlát a turbina elõtti hõmérséklet, mert ha ez túl nagy akkor elég a turbina, de legalább is nagymértékben csökken a hajtómû élettartama.
Miért is terjednek manapság a kétáramú sugárhajtómûvek? Egyszerûen a fenti képlet alapján a tolóerõt az átáramlott levegõ tömegének növelésével lehet a leggazdaságosabban növelni, ahol ma a korszerû utasszállítók hajtómûvénél a külsõ (hideg) áram a levegõ 3/4-ét míg a belsõ (meleg)áram csak a levegõ 1/4-ét mozgatja (ez megy át a turbinán).
Akkor miért nem tesznek ilyen hajtómûveket minden gépre, pl a vadászgépekre? De ilyet tesznek csak ott a két áram aránya nem ilyen nagy, mivel akkor hasonlóan nagy átmérõjû hatómûveket kellene készíteni ami nagyon megnövelné a vadászgépek légellenállását.
Mi a probléma még a kétárámú gázturbinákkal? A forgórész kerületi sebessége nem jó ha átlépi a hangsebességet (azért van olyan ami át tudja lépni) viszont a két áram közötti átmérõ különbség miatt egyik forgórész sem dolgozik a számára ideális sebességgel.
Mi a megoldás? Amit mostanában pedzegetnek, hogy egy áttételház segítségével a külsõ áram forgórészének (ventilátor fokozat) és a belsõ áram forgórészét más-más sebességgel forgatnák. (Ez sem teljesen új, hiszen idáig is létezett az, hogy a a kompresszor és a turbina fokozatot is ketté osztották és egy csõtengely segítségével a turbina elsõ része a kompresszor hátsó fokozatait forgatta, míg a turbina késõbbi fokozatai a kompresszor mellsõ fokozatait forgatták.
TG
Az elsõ (ez nem feltétlenül a hajtómû része de fontos a stabil mûködés szempontjából) a szívócsatorna amely stabilizálja a beáramló levegõ áramlását és ha kell hangsebesség alá lassítja azt.
A második a kompresszor, aminek a feladata a levegõ beszívása a hajtómûbe és annak összesûrítése.
A harmadik a tüzelõtér, ahol az összesûrített levegõ segítségével tüzelõanyagot égetnek el, amivel megnövelik a nyomását.
A negyedik rész a turbina ahol a levegõ energiáját forgó mozgássá alakítják át aminek egyrészt feladata a turbinával egy tengelyen lévõ kompresszor forgatása (a folyamat fenntartása) és a gáz nyomásának csökkentése ugyan akkor a sebességének növelése.
Az ötödik rész a fúvócsõ amely stabilizálja és tovább növeli a kiáramló gáz sebességét.
Na most, hogy ez miért jó így, a tolóerõ = kiáramló és a bemenõ levegõ sebesség különbségének négyzete szorozva az átáramló levegõ tömegével.
(már ha az emlékeim még jók)
Minden gázturbinát lényegében a betáplált tüzelõanyag mennyiségének változtatásával szabályoznak, ettõl fog függeni, hogy milyen sebességgel fog forogni a gázturbina és mekkora lesz a tolóerõ, bizonyos korlátokon belül. Nagyon lényeges korlát a turbina elõtti hõmérséklet, mert ha ez túl nagy akkor elég a turbina, de legalább is nagymértékben csökken a hajtómû élettartama.
Miért is terjednek manapság a kétáramú sugárhajtómûvek? Egyszerûen a fenti képlet alapján a tolóerõt az átáramlott levegõ tömegének növelésével lehet a leggazdaságosabban növelni, ahol ma a korszerû utasszállítók hajtómûvénél a külsõ (hideg) áram a levegõ 3/4-ét míg a belsõ (meleg)áram csak a levegõ 1/4-ét mozgatja (ez megy át a turbinán).
Akkor miért nem tesznek ilyen hajtómûveket minden gépre, pl a vadászgépekre? De ilyet tesznek csak ott a két áram aránya nem ilyen nagy, mivel akkor hasonlóan nagy átmérõjû hatómûveket kellene készíteni ami nagyon megnövelné a vadászgépek légellenállását.
Mi a probléma még a kétárámú gázturbinákkal? A forgórész kerületi sebessége nem jó ha átlépi a hangsebességet (azért van olyan ami át tudja lépni) viszont a két áram közötti átmérõ különbség miatt egyik forgórész sem dolgozik a számára ideális sebességgel.
Mi a megoldás? Amit mostanában pedzegetnek, hogy egy áttételház segítségével a külsõ áram forgórészének (ventilátor fokozat) és a belsõ áram forgórészét más-más sebességgel forgatnák. (Ez sem teljesen új, hiszen idáig is létezett az, hogy a a kompresszor és a turbina fokozatot is ketté osztották és egy csõtengely segítségével a turbina elsõ része a kompresszor hátsó fokozatait forgatta, míg a turbina késõbbi fokozatai a kompresszor mellsõ fokozatait forgatták.
TG
karosszéktábornok.blog.hu
#54582
Minnél egyszerübben hogy könnyen megértsék az egyszerü emberek is.(Szõke lányok mint Fredda <#wink>)
"Azok az emberek, akik abban hisznek, hogy világot egy globális összeesküvés irányítja, még sohasem próbáltak meg irányítani vagy felügyelni egy legalább 10 f?s munkacsoportot."
#54581
Mennyire tudományosan szeretnéd?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#54580
no, akkor vki végre elmagyarázhatná nekem hogyan is mûködik egy modern gázturbina
arra gondolok, hogy pl egy négyütemü benzinmotor mûködését jól értem, melyik ütemben mi történik, hogyan indítom, mi történik ha leállítom, de a turbinánál ezeket hogyan kell elképzelni? ott pl az indításkor milyen folyamat játszódik le, mi váltja ki a forgást, hogyan adok gázt, stb
el tudná vki érthetõen magyarázni?
arra gondolok, hogy pl egy négyütemü benzinmotor mûködését jól értem, melyik ütemben mi történik, hogyan indítom, mi történik ha leállítom, de a turbinánál ezeket hogyan kell elképzelni? ott pl az indításkor milyen folyamat játszódik le, mi váltja ki a forgást, hogyan adok gázt, stb
el tudná vki érthetõen magyarázni?
GOOBY, pls
#54579
Van egy elég jó centrum/periféria könyv... megpróbálom megkeresni neked.
#54578
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#54577
Minél többett annál jobb,mármint kiírtani az õ szemszögükbõl.
A követek kivégzése pedig egy hangsúlyos NEM válasz.
Nem kell mindenben logikát keresni,végülis emberek vagyunk.
A követek kivégzése pedig egy hangsúlyos NEM válasz.
Nem kell mindenben logikát keresni,végülis emberek vagyunk.
"Azok az emberek, akik abban hisznek, hogy világot egy globális összeesküvés irányítja, még sohasem próbáltak meg irányítani vagy felügyelni egy legalább 10 f?s munkacsoportot."
#54576
Soha nem fogom megérteni a követek kivégzésének logkiáját...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#54575
Egyfelõl a magyarok befogadták a kunokat, akik a mongolok ellenségei voltak. Azon felül küldtek elõre követeket is a királyhoz, akiket valószínûleg kivégeztetett IV. Béla.
A tatárok nagyon jól tudták, hogy egy lelkileg szétzilált, megfélemlített ellenség messze nem fejt ki akkora ellenállást, mint egy hitében erõs sereg.
A magyarok pusztítását olyan 15-20%-ra becsülik inkább, persze vannak 50%-os becslések is a veszteségekre.
Van olyan vélemény is, hogy nem azért vonultak vissza, mert meghalt a kán, hanem mert csak felderíteni jöttek, a területet késõbb tervezték véglegesen elfoglalni.
A tatárok nagyon jól tudták, hogy egy lelkileg szétzilált, megfélemlített ellenség messze nem fejt ki akkora ellenállást, mint egy hitében erõs sereg.
A magyarok pusztítását olyan 15-20%-ra becsülik inkább, persze vannak 50%-os becslések is a veszteségekre.
Van olyan vélemény is, hogy nem azért vonultak vissza, mert meghalt a kán, hanem mert csak felderíteni jöttek, a területet késõbb tervezték véglegesen elfoglalni.
#54574
Ezek szerint 1 millió megzavarodott földmûvelõ országa lettünk volna? Ennyi fegyvertelen ember állt volna ellen a félelmetes mongoloknak? Megfélemlítéshez tényleg ennyi embert kell kiirtani?
Vagy Muhit ennyire komomly ellenállásnak vették?
(Nem kellene egy új topik?)
Vagy Muhit ennyire komomly ellenállásnak vették?
(Nem kellene egy új topik?)
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#54573
Megfélemlítés, plusz félelemkeltés a leendõ ellenfelekben. Akik együttmûködtek velük, azokat nem nagyon bántották addig sem.
#54572
A mongolokra gondoltam elsõsorban. A becslések szerint az ország 1/3-át kiirtották.
Úgy egyáltalán mire volt az jó...?
Úgy egyáltalán mire volt az jó...?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#54571
Az elsõ komolyabb birodalmak városállamok voltak nagyon sokáig. A médek és a perzsák tekinthetõk az elsõ népeknek, amelyek államot hoztak létre, mégpedig egy olyan területen, ahol igazából semmi se indokolta, hogy letelepedjenek. Azonban megoldották az öntözést, mégpedig hihetetlen találékony módon, a talajvizet vezetve el messzi területekre.
Aztán a városállamok értelemszerûen erõsödtek, gyengültek, míg a legerõsebb átvette az irányítást. De. A perzsa birodalom például híres volt a vallási toleranciájáról. A görögök úgy tekintettek perzsa urukra, mint aki elhozta nekik a törvénytiszteletet, a zsidók számára a megmentõk voltak, stb.. Azaz nem arroganciával, hanem a helyi értékek átvételével, egyfajta ókori liberalizált personalunio jött létre. Nagy Sándor is, amikor szétverte a perzsákat, nem váltotta le a helyi tisztviselõket, hanem meghagyta mindet a pozíciójában, és csak a felsõ szintre helyezett saját embert.
A klasszikus rabló-fosztogató életmód, mint pl. a honfoglaló magyarok is, nem arról szólt, hogy mindent és mindenkit elpusztítani, hanem megsarcolni õket, és lehetõleg majd jövõre is.
Aztán a városállamok értelemszerûen erõsödtek, gyengültek, míg a legerõsebb átvette az irányítást. De. A perzsa birodalom például híres volt a vallási toleranciájáról. A görögök úgy tekintettek perzsa urukra, mint aki elhozta nekik a törvénytiszteletet, a zsidók számára a megmentõk voltak, stb.. Azaz nem arroganciával, hanem a helyi értékek átvételével, egyfajta ókori liberalizált personalunio jött létre. Nagy Sándor is, amikor szétverte a perzsákat, nem váltotta le a helyi tisztviselõket, hanem meghagyta mindet a pozíciójában, és csak a felsõ szintre helyezett saját embert.
A klasszikus rabló-fosztogató életmód, mint pl. a honfoglaló magyarok is, nem arról szólt, hogy mindent és mindenkit elpusztítani, hanem megsarcolni õket, és lehetõleg majd jövõre is.
#54570
Az elsõ központosított birodalmak a nagy folyóvölgyekben jöttek létre (sumer, egyiptom, kína,india) elsõsorban az öntözõrendszerek megvalósítására. De közrejáttszott a földek megvédése a szomszédoktól is.
Ezek a nagyobb egységek sorozatosan elestek valamely a peremvidéken élõ fõleg pásztorkodó népek támadásai alatt, akik általában valamely természeti csapás miatt elvesztették megélhetési alapjukat. Ezek a népek, elsõsorban a pásztorkodási szekértelmük miatt (Keegan:állatok terelése kb olyan mint a csata, nagyobb gyakorlatuk van az ölésben, fel vannak fegyverezve, mert a nyájat védeni kell etc.)katonai fölényben voltak a földmûvelõkkel szemben, akik erõdítésekkel védekeztek.
Ezek a támadások esetenként sikerrel jártak, ilyenkor a hódító nép rátelepedett a földmûvesekre új arisztokráciaként és új birodalmakat hozott létre: Akkád birodalom, Asszíria, India árja meghódítása, Dór hódítás (Spárta), Kína mongol és Mandzsu dinasztiái, Oszmán birodalom, Mamelukok, Normandia, Szicíliai Normann állam etc..
Ha nem ezt tették hamar elbuktak, mert ha a földmûvesek meg tudták erõsíteni a központi hatalmat visszavághattak: Kínai nagy fal, Avarok, Hunok eltûnése. A Német-Római Császárság megszületése is a Magyar és Viking betörésekre adott egyféle válasz volt.
Ezek a nagyobb egységek sorozatosan elestek valamely a peremvidéken élõ fõleg pásztorkodó népek támadásai alatt, akik általában valamely természeti csapás miatt elvesztették megélhetési alapjukat. Ezek a népek, elsõsorban a pásztorkodási szekértelmük miatt (Keegan:állatok terelése kb olyan mint a csata, nagyobb gyakorlatuk van az ölésben, fel vannak fegyverezve, mert a nyájat védeni kell etc.)katonai fölényben voltak a földmûvelõkkel szemben, akik erõdítésekkel védekeztek.
Ezek a támadások esetenként sikerrel jártak, ilyenkor a hódító nép rátelepedett a földmûvesekre új arisztokráciaként és új birodalmakat hozott létre: Akkád birodalom, Asszíria, India árja meghódítása, Dór hódítás (Spárta), Kína mongol és Mandzsu dinasztiái, Oszmán birodalom, Mamelukok, Normandia, Szicíliai Normann állam etc..
Ha nem ezt tették hamar elbuktak, mert ha a földmûvesek meg tudták erõsíteni a központi hatalmat visszavághattak: Kínai nagy fal, Avarok, Hunok eltûnése. A Német-Római Császárság megszületése is a Magyar és Viking betörésekre adott egyféle válasz volt.
#54569
A dolog egyik kulcspontja szerintem az, hogy a rabló/fosztogató népek az említett tevékenységet csak idejük egy részében mûvelték. Alapvetõen legtöbbször a le nem telepedett nomádokra volt jellemzõ ez a tevékenység. Õk általában a csordát legeltették és vadászgattak, de ha éppen jó lehetõségnek tûnt, akkor szarvas helyett embereket vadásztak, hiszen megérte. Persze nem csak a nomádok csinálták ezt. A vikingek ha jól tudom alapvetõen földmûvesek, halászok voltak, de "X" évszakban, mikor nem igazán lehetett/kellett a földeken dolgozni, fogták magukat és elhajókáztak, hogy egy kis hadizsákmánnyal egészítsék ki a keresetüket.
#54568
"Mikén voltak képesek a rabló / fosztogató embertársaikkal szemben túlélésre játszani a fegyvertelen kisközösségek vagy csoportok?"
Ez szerintem elég összetett kérdés, több ponton is lehet vizsgálni.
Egy igen korai mintát a Nyugat-Római Birodalom végéhez datálnék. Ahogy emlékszem, a központosított birodalom meggyengülésével a földmûves közösségek már nem élveztek megfelelõ védelmet a barbár fosztogató hordák betörése ellen, így a környékbeli nagyobb-gazdagabb családokhoz fordultak, felajánlották a földjüket, cserébe védelmet kaptak és tovább használhatták a telket. Így alakultak ki a feudális viszonyok, fejedelemségek.
Ezek már többé kevésbé képesek voltak magukat megvédeni a fosztogatóktól. Erre mondjuk ellenpélda a tatárjárás, amikor is ledarálták fél Magyarországot, de ott erõsen közrejátszottak a belpolitikai körülmények is.
De hogy hogy jöttek létre a központosított birodalmak ? Szerintem a megerõdített városok révén, amelyek egyik funkciója a fosztogatás elleni védelem volt. Jó példa erre a Római Birodalom, mely ugye kezdetben városállamként kezdte, aztán megszaladt a tolla a szenátoroknak a térképen 😛
A kezdetek kezdetében pedig szerintem sosem voltak csak fosztogatók, és csak földmûvesek. Minden földmûves kolónia tartott fent fosztogató brigádot, mely a szomszédoknál vendégeskedett.
"Az ilyen fosztogató csoportok hogyan maradtak fent, ha már mindent lerboltak, kifosztottak és legyilkoltak?"
Szerintem erre klasszikus példa a tatárjárás. Az idõleges fennmaradás egyszerû, miután Muhinál széjjelverték a magyar sereget, annyit fosztogathattak, amennyit nem szégyelltek, földmûves ország révén rengeteg tartalékkal rendelkeztünk. Az már más kérdés, hogy ebben a formában állam nem maradhat fent, mert idõvel a környezõ országok összefognak, és a lábukra lépnek. A magyarok is ezért vették fel a kereszténységet, illetve a tatárok ellen is alakult ilyen - sikeres - összefogás orosz részrõl.
Y
Ez szerintem elég összetett kérdés, több ponton is lehet vizsgálni.
Egy igen korai mintát a Nyugat-Római Birodalom végéhez datálnék. Ahogy emlékszem, a központosított birodalom meggyengülésével a földmûves közösségek már nem élveztek megfelelõ védelmet a barbár fosztogató hordák betörése ellen, így a környékbeli nagyobb-gazdagabb családokhoz fordultak, felajánlották a földjüket, cserébe védelmet kaptak és tovább használhatták a telket. Így alakultak ki a feudális viszonyok, fejedelemségek.
Ezek már többé kevésbé képesek voltak magukat megvédeni a fosztogatóktól. Erre mondjuk ellenpélda a tatárjárás, amikor is ledarálták fél Magyarországot, de ott erõsen közrejátszottak a belpolitikai körülmények is.
De hogy hogy jöttek létre a központosított birodalmak ? Szerintem a megerõdített városok révén, amelyek egyik funkciója a fosztogatás elleni védelem volt. Jó példa erre a Római Birodalom, mely ugye kezdetben városállamként kezdte, aztán megszaladt a tolla a szenátoroknak a térképen 😛
A kezdetek kezdetében pedig szerintem sosem voltak csak fosztogatók, és csak földmûvesek. Minden földmûves kolónia tartott fent fosztogató brigádot, mely a szomszédoknál vendégeskedett.
"Az ilyen fosztogató csoportok hogyan maradtak fent, ha már mindent lerboltak, kifosztottak és legyilkoltak?"
Szerintem erre klasszikus példa a tatárjárás. Az idõleges fennmaradás egyszerû, miután Muhinál széjjelverték a magyar sereget, annyit fosztogathattak, amennyit nem szégyelltek, földmûves ország révén rengeteg tartalékkal rendelkeztünk. Az már más kérdés, hogy ebben a formában állam nem maradhat fent, mert idõvel a környezõ országok összefognak, és a lábukra lépnek. A magyarok is ezért vették fel a kereszténységet, illetve a tatárok ellen is alakult ilyen - sikeres - összefogás orosz részrõl.
Y
Egyedül élem az életem, idegen tőlem a félelem, szabadon élek mindig hajt a vér. Kalapács József
#54567
ez jó, hogy csináltad? 😊)))
#54566
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#54565
Sziasztok
3D rajzokat tervezek: Military robot Megtudnátok nekem mondani hogy egy M2 Browning géppuskának mi a teljes hossza a méretarányok miatt?
köszönöm!!!!
3D rajzokat tervezek: Military robot Megtudnátok nekem mondani hogy egy M2 Browning géppuskának mi a teljes hossza a méretarányok miatt?
köszönöm!!!!
#54564
Kíváncsi lennék Szása és a PePeSá hasonló adataira is...
\"Fuck Hollywood. Fuck CGI. Fuck 3D Cinema. Fuck Special Effects. Fuck AVATAR. I want Clint Eastwood, Sergio Leone and Ennio Morricone! Damn it!\" -Ismeretlen török srác a Youtube-ról
#54563
Én mintha évekkel (évtizedekkel) ezelõtt olvastam volna arról, hogy az izraeliek módosították a gép elektronikáját.
#54562
Mindig több a békében élõ ember élt ezen a sárgolyón. A rabló ,fosztogató,vagy egyszerûen a harcos alkatú emberek a mai napig jóval kevesebben vannak. Mondjuk belõlük lettek a vezetõk,ha jobban belegondolok.
És hát az egyszeri ember túlélési ösztöne ugye átsegítette minden megpróbáltatáson,aztán persze ahogy rendezõdni kezdtek a társadalmi viszonyok,úgy lett védelmük is . Fosztogató fõnök rájött,hogy engedelmeskednek neki a népek és már nem nagyon járt össze vissza,hanem eltartatta magát ,cserébe védelmet biztosított.
Gondolom kb így kezdõdhetett.
És hát az egyszeri ember túlélési ösztöne ugye átsegítette minden megpróbáltatáson,aztán persze ahogy rendezõdni kezdtek a társadalmi viszonyok,úgy lett védelmük is . Fosztogató fõnök rájött,hogy engedelmeskednek neki a népek és már nem nagyon járt össze vissza,hanem eltartatta magát ,cserébe védelmet biztosított.
Gondolom kb így kezdõdhetett.
Rájöttem, hogy uralkodni nem is nehéz, csak trónhoz jusson az ember ebbe a tolongásba.