-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
wednes #62649 Igen, itt az I. Vh II. Vh-it inkább az "ipari szinteket" elérő hadviselés miatt csomagoltam egybe. Persze a II. Vh ebből a szempontból is nagyobb léptékű volt.
Tehát itt erre gondoltam, hogy ha tegyük fel a mostani időkben két hatalmi tömb, ami nagyjából (ha nem is minden téren) egyenlő nagyságot és erőt képvisel, itt is megjelenne -e a haditermelés, az anyagháború, a többet gyártok mint, amennyit veszítek akkor nyerhetek szemlélet? Tehát nem csak az ütközetek kimenetele a döntő.
Vagy a mai technológiai szint olyanon áll, hogy ha még elegendő idő is van(persze ez is nagyon relatív) akkor sem lehet futószalagon ontani az F35-ösöket. Vagy a civil lakosság jó részét (még ha válogatunk is szakmák szerint) az ipari fegyverkezésre ráállítani, gyárakba vezényelni. A civil lakosság soraiból fel tudnák -e duzzasztani hadsereg létszámát?
Ugye a II. Vh termelésénél az is egy fő szempont volt, hogy mennyire könnyen és gyorsan lehet előállítani az adott eszközt. A mai fegyverek tervezésénél ez a szempont (még ha nem is első helyen) jelen van még?
Kézifegyvereknél, járműveknél, tankoknál, repülőknél. Úgy tudom pl: az M1 Abramsnél figyelembe vették a tervezésnél, hogy nagy számban is gyorsan lehessen gyártani. Persze ez a hidegháborúig visszanyúló kezdetek miatt is lehet az Abramsnél. Nem tudom ez ma mennyire tűnt el.
Igazából a fő gondolatmenetem onnan indult, hogy egy világméretű konfliktusban ismét előjönne -e az anyagháború, a tömeges sorozás, vagy inkább a kisebb nagyon jól felszerelt és kiképzett hadseregek szurkálgatnák precízen egymást. Melyik lehetne a hatékonyabb? Egy olyan konfliktusban, ahol a győzelem érdekében a nagyobb áldozatvállalás is elfogadható. Persze nem értelmetlen, eredményt nem hozó áldozathozatalról van szó.