Informatika és tudomány

10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!

[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • [NST]Cifu
    #62648
    Itt a XXI. században egy kvázi III. világháború hasonlóan folyna le, mint az előző kettő, vagy már annyira megváltoztak a viszonyok, hogy teljesen eltérő lenne? (most vegyünk ki minden tömegpusztító és elrettentő fegyvert a képletből)

    Az első két világháború is jelentősen eltérő volt. A I. Vh jellemzően állóháború, nyílt terepen kiásott lövészárkokkal. A II. Vh ezzel szemben vagy mozgó háborúról, vagy városi hadviselésről szólt első sorban. Az is jelentős eltérés, hogy a II. Vh nagyságrendekkel nagyobb mértékben szólt a civilek elleni bombázásokról, a civil lakosság szenvedéséről. A Párizs-ágyú, vagy a németek léghajókról történő London-bombázása, de még az 1918-as bombázó-támadások sem mérhetőek hatásukat tekintve a II. Vh-s bombázó-csapásaihoz.

    Nagyon nehéz megmondani, hogy nézne ki egy III.Vh, de annyi új technológia jelent meg, hogy drasztikusan eltérne amúgy mindkét előző Vh-tól.

    Gondolok itt a modern kommunikációra (kezdve ott, hogy bárki, egy mobiltelefonnal képes képeket, videókat rögzíteni), át az internet lehetőségein egészen a világűr szerepéig.

    hogy ugyanúgy lehetne -e teljes hadigazdaság, haditermelés, ontanák a gyárak (miután ráálltak) a fegyvereket, harcjárműveket, a felszerelést

    Technikai akadálya nincs a hadigyártásnak, noha nyilván jelentős változásoknak kellene eszközölni a bonyolultabb technológiák esetén. Egy példát felhozva, a mikrochipek gyártása viszonylag kevés gyártónál van nagy volumenben elérhető szinten megoldva (Intel, GlobalFoundries, Samsung és TSMC). Aki ezektől a technológiáktól el van zárva, az komoly hátrányba kerül a gyártás területén, ha kifogynak a raktárakból a potenciális alkatrészek.

    Elhúzódhatna -e 5-6-10 évig is?

    Attól függ, milyen országokban, milyen szövetségi vonalak mellett robban ki. Ugyanakkor nem kizárható, hogy hosszú évekig elhúzú hadviselés alakulhat ki egyes területeken.

    Ez alatt az idő alatt ugyanúgy hatalmas technikai ugrás és fejlesztés lépne elő, mint előtte Pl: PZI, II -> néhány háborús év -> Párduc vagy Királytigris.

    Nyilván, ha a fejlesztések által nyerhető előny indokolja, akkor ott lesz a lehetőség arra, hogy bizonyos technológiák kifejlesztése több erőforrást kapjon, és így hamarabb elkészüljön, mintha békeidőkbeli fejlesztésekről lenne szó.

    Ugyanakkor itt is részben az a kérdés, hogy megéri-e a befektetést az adott technológia. II.Vh-s példával élve a németek iszonyatos energiát fektettek az A4 (V-2)-es rakéták megalkotására és sorozat gyártására, de ha a harcértéket nézzük, akkor jobban jártak volna valószínűleg, ha ezeket az erőforrásokat harckocsi vagy vadászrepülőgép-gyártásra csoportosítják át. Ezen pedig az sem változtat, hogy amúgy hihetettlen eredményeket értek el a németek az A4 által a folyékony hajtóanyagú rakétafejlesztések terén. Csak éppen katonai szempontból eszméletlen pocsék eredménnyel zárult mégis a mérleg...

    Vagy a mai időkre annyira megváltozott hadászat, hogy csak a meglévő felszereléssel, kiképzett állománnyal és forrásokkal lehetne lefolytatni egy nagy háborút?

    Alapvető probléma, hogy milyen háborúra gondolsz, hol zajlik annak a háborúnak a fő csapásiránya, egyáltalán, milyen szövetségi vonalak mellett zajlik az. Szinte lehetettlen ezt megjósolni.
    Ha mondjuk a Himalája körül zajlik a háború, ott a harckocsiknak kicsi a jelentősége, a repülőgépek, helikoptereknek és a hegyivadász / gyalogos alakulatoknak inkább. Ott például inkább álló háború képzelhető el.

    Egy viszonylag nyílt terepen (pl. Afrika), vagy igen fejlett területen (pl. Nyugat-Európa) megint teljesen más jellegű lenne a hadviselés.

    Itt arra gondolok, hogy egy ország ha elveszti jól képzett pilótáit (bármilyen katonai terület behelyettesíthető) nem tudja úgy pótolni, mint a britek az angliai csata alatt.

    De a gépeit sem tudná olyan ütemben pótolni. Az persze tény, hogy a fejlett technológiákat kezelő emberek pótlása nehéz ügy. Hozzáteszem, ez a II.Vh alatt sem volt egyszerű, és mindegyik félnél hatalmas probléma volt a pilóták pótlása (pl. a Japánok kvázi sose heverték ki a Midway-nél elvesztett pilóták hiányát).