-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#61966
Az US ARMY-t ugyanakkor belülről rágta a légideszant, hogy márpedig az M551 gázos, vagyis nem is az M551, mert amúgy a jármű szuper, csak a Shillelagh rendszer való a kukába. Nosza, az M551 tornyába építettek kísérletképpen 105 és 120mm-es hk. lövegeket. Annyira bíztak a sikerben, hogy 1984-ben be is jelentették a dolgot. Hogy aztán egy év múlva ez is le legyen söpörve, mivel az M551 pótalkatrészek terén már korántsem állt jól, és az átalakítás túl sok pénzt igényelt volna, hogy a kongresszus támogatását elnyerhessék. Ezt a játékot amúgy az USMC is eljátszotta, ők is csináltak egy saját 105mm-es Sheridan változatot, de aztán ott is kihúzták a dugót...
Ekkor jött ugyanis a LAV-105 elképzelés, a LAV alváz adott, arra rakjanak egy alacsony nyomású 105mm-es löveget, és mindenki boldog lesz (persze azok nem annyira, akiknek majd ezzel kell az ellenség frontvonal béli harckocsijait leküzdeni). Az US ARMY megkapta az ukázt, hogy az USMC által indított programba csatlakozzon be, és azt rendszeresítse, ha elkészül. De a LAV-105 jött, majd távozott, az örök vadászmezőkre. Ekkor még egy pillanatra képbe került a svéd IKV-91 könnyű harckocsi, 105mm-es löveggel. De csak azért, hogy balra el távozzon a képletből...
Újfent feltámasztották tehát a könnyű légideszant harckocsi programot, most éppen XM4 Airborne Gun System (AGS) név alatt. Az AAI indult a már kézben lévő RDF/LT-vel, a Caddilac a Stingray exportra tervezett harckocsi egy változatával, ez az nem túl ísmert, alapjában véve konvencionális, 105mm-es löveggel szerelt jármű Thaiföldön kívül senkinek sem kellett, a Teledyne-Continental a TCM-20 egy torony nélküli, két fős személyzetű, 105mm-es alacsony nyomású M68 löveggel felszerelt harcjármű volt, míg az FMC a CCV-L járművel pályázott, utóbbi a Stingray-hez hasonló, konvencionális, de automata töltős, így csak három fős személyzetű jármű volt, 105mm-es XM35 löveggel, az utomata töltőben 21, ezen kívül további 9 lőszeres lőszerkészlettel. A program némi vargabetűt írt le, majd 1992-ben XM8 néven futott tovább, immár úgy, hogy az FMC tervét fogadták el.
Az XM8 (nem hivatalos neve: Buford) program szépen haladt előre, ez is három páncélzati szinttel rendelkezett, az alap 19 tonnás jármű csúzlik ellen, a max. 25 tonnás tömeggel pedig max. szemből 30mm-es gépágyúk ellen védett. Hat (más források szerint nyolc) teszt példány épült belőle, és 1996-ban már meg is rendelték, hogy az időközben kivont M551-esek és a HMMWV-TOW-ok helyét betöltse. De 1997-ben ez a program is zátonyra futott. Az indokokat nehéz követni, sokak szerint az új US ARMY főmufti, Shinseki tábornok nyírta ki, hogy a megálmodott (későbbi Stryker) gumikerekes járműcsaládját ne veszélyeztesse, mások szerint a jármű nem felelt meg továbbra se a valódi igényeknek, hiszen az M35-ös löveg se volt alkalmas egy T-80B vagy T-90 tornyának átlövésére, így tehát harcképessége eléggé vitatható a fő feladata terén.
![]()
Az XM8 AGS Level3 páncélzati blokkokal
Akárhogy is, az AGS nevet megváltoztatták MGS-re (Mobile Gun System), ám immár a Stryker-105 másodneve lett (ez nem hivatalos név persze, nyilván durván hasonlítana a jó másfél évtizeddel korábban lelőtt LAV-105-ös programra :D), amely nem volt más, mint az XM4 programba benevezett TCM-20 torony nélküli lövege rászerelve a Stryker alvázára. A programot sok-sok kritika érte, a szűkös beltér miatt, a löveg nem elégséges páncéltörő képessége miatt (hiszen ezzel sem fognak T-90-esekre vadászni, ezt elvileg a Stryker ATGM változat végzi - a jó öreg TOW rakétákkal). De tetszik-nem tetszik, a Stryker Brigade-ok és az Airborne egységek is ezt kapták.
![]()
Stryker MGS, felcicomázva
Aztán jött a vargabetű V2.0, ugyanis az MGS nem megfelelő terepjáró képessége miatt a légideszantosok szeretnék mégis inkább az M8 Buford-ot vissza. Könyörögtek, fenyegettek, végül annyi lett, hogy elkészült az M8 „Thunderbolt”, egy jármű, ami eredetileg az FCS részére indult tesztjárműnek, a 120mm-es XM291 löveggel felszerelve, automata töltőberendezéssel, kerámia-kompozit páncélzattal. De a „Thunderbolt” sem jön továbbra sem, a legutóbbi hír az, hogy a Stryker ICV-k (a sima APC változat) kaphat esetleg 30mm-es gépágyút.
És akkor most kanyar vissza az eredeti kérdéshez. A fő probléma persze az, hogy akarnak egy könnyű páncélozott járművet, ami képes két vállra fektetni egy modern „teljesértékű” harckocsit (MBT-t). Ehhez viszont nagy „bumm” kell, az meg nincs ingyen, nagy reakcióerők, nagy tömeg, nehéz és nagy lőszer. A vicces az, hogy a franciáknál végig volt ilyen, az ERC 90 és az AMX 10RC képében, ami egy felderítő jármű lenne, persze ki mondta, hogy a felderítőknek olyan fegyvere kell, hogy legyen, hogy szükség esetén átlőhesse a potenciális ellenfél bundáját?
Az olaszok is megcsinálták a saját változatukat, B1 Centauro néven, 8x8-as alvázon, 105mm-es löveggel. A 105mm-es löveg persze továbbra is csak a második vonal beli egységek ellen hatásos, és a páncélzata is alapból szemből a 25mm-es, kiegészítő páncélzattal a 30mm-es lőszerek ellen véd. Aztán csináltak belőle egy 120mm-es L/45-ös löveggel szerelt változatot, amely szemből már a 40mm-es magokat is megfogja. Igaz Ománon kívül senki sem volt vevő rá, viszont a Centauro-ból vett pár darabot az US ARMY, hogy tapasztalatokat szerezzen a Stryker MGS-hez, és az oroszok is megvizslatták közelről.
![]()
A B1 Centauro 120mm
Azok az oroszok, akiknek ott van a direkt légideszant 2Sz25 Szprut-SzD, egy BMD-3 alvázra épített 125mm-es pct. Löveg, és szemből a 23mm-es lövedékek ellen véd – máshonnan max. 7,62mm-esek ellen. De arról is ellentmondásosak az információk, hogy most a 2Sz25 sorozatban gyártják, vagy leállították a gyártását. Ez viszont kifejezetten légideszant-harcjármű.
És itt jutottunk el a PL-01 konceptig. Ami szintén 120mm-es löveggel rendelkezik (majd), legalábbis a legutóbbi információk szerint. Viszont kérdés, hogy merre tovább. Igazából már 20 éve ott voltak a 140mm-es lövegek, a jelenlegi 120mm-es L/55-ösökhöz képest 1,2-1,4x torkolati energiával. De senki sem erőlködik, hogy megtegye ezt a lépést. Talán majd ha jön az Armata...
Hogy van-e életképes könnyű páncélvadász / tűztámogató elképzelés? Nehéz megmondani. Jelenleg senki sem akar a „komoly” versenyzők közül lemondani a „valódi” nehéz harckocsikról (mert az Armata is bőven 50 tonna felett lesz, ez borítékolható). Úgy tűnik aféle segéd, második vonalbeli erőknek elmennek az ilyen Stryker MGS szintű járművek, de a CV90-120 sikertelensége szerintem azt mutatja, hogy senki sem fogja a „teljes értékű” harckocsijait ilyen könnyű harcjárművekre cserélni....
A tehetősebb országok a harckocsik mellett tartanak könnyű, mozgékony önjáró páncéltörő egységeket, a többség viszont marad inkább a páncéltörő rakétáknál. Olcsók (legalábbis egy Stryker MGS-hez viszonyítva), és a megfelelő páncéltörő képességet biztosíthatják szükség esetén akár egy APC / IFV számára is. Akkor minek egy dedikált jármű?
