Informatika és tudomány

10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!

[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • [NST]Cifu
    #61866
    Az A400M története tele van olyan pontokkal, amikor egy vagy több fél vissza akar, vagy vissza is lépet. Csak nagy vonalakban:

    -Amikor az Airbus "megkapta" a megbízást, az első reakciójuk az volt, hogy nem vállalják. A kikötések között szerepelt, hogy a végső összeszerelés Spanyolországban legyen, illetve az, hogy új, európai hajtóművet kapjon (mivel hát a Pratt & Whitney Canada által gyártottat a tagországok nem fogadták el, "Európai kell nekünk" felkiáltással. ( széljegyzet: amikor az USAF tanker beszerzése ment, ez is felmerült indokként az Airbus-Northrop féle pályázat ellen)). Gyakorlatilag egy olyan konzorciumnak kellett egy nagyon erős, vadonatúj turboprop hajtóművet legyártania (MTU, Snecma, RR), akik amúgy egymás konkurensei voltak - ahelyett, hogy a gyakorlatilag kész és már bizonyított kanadai hajtóművet vásárolták volna meg.

    -Az Airbus második támadási pontja az eredeti szerződés ellen az volt, hogy fix áras szerződés volt. A tagországok úgy gondolták, hogy az a cég, amely hatalmas utasszállítókat gyárt, könnyed újjgyakorlatként lekezeli egy "egyszerű" teherszállító gép építését. Az Airbus élesen ellenkezett, de lenyomták a torkán a dolgot.

    -Az első valódi nagy probléma az volt, hogy a hajtómű szoftvere egyszerűen nem ment át az EASA (európai civil légügyi hatóság) vizsgálatán. Az Airbus első reakciója az volt, hogy beperli a hajtómű-konzorciumot emiatt. Azok válasza tömören annyi volt, hogy "kinyirhattok minket, de attól nem lesz működő és elfogadott hajtóművetek". Az Airbus ezért a megbízó országok felé fordult, hogy 3 évet legalább késni fog az első gép átadásával, és akármi is történjék, ők nem tudnak mit csinálni (2009-ben kellett volna átadni az első gépet, ez idén történt meg amúgy). A tagországok nem tudtak mit tenni, elfogadták a helyzetet.

    -Spanyolország szabályosan háborút indított az Airbus/EADS ellen, mivel az 5%-os részesedésével erősen másodhegedűs státuszban volt Franciaország és Németország mögött. Úgy vélték, hogy az A400M ezen változtathat, lévén náluk lesznek a gépek összeszerelve. A spanyol programfőnöknek viszont annyira nem tetszett az, ahogy az Airbus továbbra is kezelte őket, hogy nemes egyszerűséggel nem válaszolt a főnökének telefonhívásaira és e-mailjeire. A helyzet odáig fajult, hogy az Airbus elkezdte vizsgálni, mi lenne, ha Touluse-ba vinné az összeszerelést, az Airbus ottani gyárába. Végül a német miniszterelnök és a spanyol király beszélt hármasban az Airbus vezetőjével, Tom Enders-el. Részletek nem szivárogtak ki, ám a kommunikáció helyreállt az EADS spanyol vezetése, és az Airbus központja között, a gyártás spanyolországban maradt, illetve Spanyolország a korábbiakhoz képest dupla akkora résszel vesz részt az Airbus A350 programban.

    -A program költségei ekkorra már úgy elszálltak, hogy az kezelhetettlenné vált, a cirka 180 gépre vonatkoztatva mintegy 8 milliárd euró pluszköltség a padlóra küldhette volna az Airbus-t, ám a gépek áráról, vagy mentőcsomagról ekkor még senki sem akart beszélni, főleg nem Nagy-Britannia, akik nyiltan azzal fenyegetőztek, hogy nemes egyszerűséggel kiszállnak a programból.
    Végül komromisszum születet: a megszabott gépenkénti ár marad (vagyis az Airbus veszít rajtuk), de csak 25 gépet vásárolnak, cserébe a szerződésben foglalt költség-visszatérítéstől eltekintenek. Az Airbus ugyanakkor még így is különalkut kellett kössön, hogy a többi ország nem követi a britek példáját.

    -Az EADS már így is 2,4 milliárd eurós leírást vállalt fel, de a még mindig hátralévő 5,2 milliárdot a tagországoktól kérte, Németországnak kellett volna a legnagyobb részt fizetni. A német védelmi miniszter, és az EADS vezetése hetekig tárgyalt és fenyegetőzött, Németország többször is hangoztatta, hogy ha kell, minden további nélkül kihátrál a program mögül, amire az EADS azzal replikázott, hogy így a német beszállító cégeknél több tízezer állás fog megszűnni. Végül egy olyan kompromisszum született, hogy németország 2 milliárd eurós támogatást nyújt, illetve további másfél milliárdot hitelként biztosít...

    -Portugália és Dél-Afrika is az elszálló költségek miatt szálltak ki (illetve hát Portugália részben a gazdaságának összeomlása miatt).