Informatika és tudomány

10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!

[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • [NST]Cifu
    #61584
    Az egyik jelentős különbség a személyzet élet- és munkakörülményei körül keresendőek. Anno a kisebb hadihajókon sokszor megfelelő szállás sem volt, még az I. világháborús rombolókon is általános volt az, hogy a legénység függőágyakban aludt a gépek, ágyúk mellett, vagy a folyosón. Ezzel szemben ma már a felszíni hadihajókon elvárás azért, hogy ne legyenek 30-50 fős körletek, és szintén elvárás az, hogy a személyzetnek legyenek pihenő-, sőt, rekreációs helységei - ilyesmi ismeretlen fogalom volt még a II. világháború alatt is, akkoriban az étkezőt használták ilyesmire, amikor éppen nem volt étkezés.

    A munkakörülményekkel hasonló a helyzet, manapság azért zaj és hőszigetelt már szinte minden fontosabb helység, és a légkondicionált, hűtött-fűtött helységek teljesen magától értetődő dolgok. Bármilyen meglepő, egy II. világháborús átlagos hadihajón a hűtés szó ismeretlen volt, legfeljebb szellőztetésről (illetve sokszor annak nem megfelelő mértékéről) beszélhetünk. A fűtés sem volt általános, inkább egyes északi tengereken aktív (pl. brit, német, orosz) hadihajókon fordult elő ilyesmi, és ott se volt túlbonyolítva azért.

    Már a technológiai részhez tartozik, de még a személyzetre van kihatással az, hogy sokkal szofisztikáltabb a fedélzeti elektronika, és ehhez jobban képzett, tiszti rendfokozatú kezelőszemélyzet szükséges. Egy I. Világháborús csatahajón a 600-800 fős személyzetből általában 20-30 volt tiszt csupán, vagyis a teljes személyzet kevesebb, mint 5%-a. Egy Arleigh Burke osztályú rombolón 33 tiszt és 248 altiszt valamint tengerész az arány, vagyis már több, mint 10%. A tisztek kaszt pedig nagyobb lakóteret igényel, mint tudjuk... :)

    A következő jelentős indok a megváltozott technológia helyigénye. Az I. és még a II. világháború jelentős részében a felderítő technológia nem határozta meg olyan iszonyatos szinten a hajót. Ma ott tartunk, hogy kvázi e köré épülnek a hajók. A sok elektronika pedig sok energiát, valamint sok hűtést igényel - ismét sok helyigényű dolgokról van szó.

    Már nem tudom hol olvastam, de jó szöveg, hogy amennyi helyet megspóroltak a diesel-motorok és gázturbinák a gőzgépektől és kazánjaiktól, azt a helyet rögtön belakta az elektronika. :)

    Márpedig a meghajtásnál meg kell jegyezni, hogy a II. világháborús rombolók sebességét tudják a náluk 3-4-5x nehezebb modern kori névrokonaik is. Itt nem is a hajtómű, hanem inkább az üzemanyag a durva mennyiség...

    Az elektronikára visszatérve meg kell jegyezni, hogy itt is iszonyatos mennyiségről beszélünk már. Különféle felszíni és légi célokat követő radarok, számtalan rádióberendezés, hogy az elektronoptikai berendezésekről és szonárokról ne is beszéljünk. Ehhez képest egy I. világháborús rombolón volt egy árbóckosár, abban egy matróz távcsővel, és jó esetben a hídon még volt egy távolságmérő távcső...

    A fegyverzet megint jelentős változást jelent. Bármilyen meglepő a könnyebb, de nagy méretű rakéták és robotrepülőgépek szintén tömegnövekedést okoznak, hiszen jelentős helyigényük miatt a hajótestet eleve adott méretűre kell építeni, hogy beférjenek.

    Szemezgessünk egy kicsit:

    Egy Horizont-osztályú romboló még "csak" 7050 tonnás vízkiszorítással bír, cserébe...

    48x Aster-30 rakéta, darabja 450kg (21600kg), a VLS konténer további 12000kg
    8x TESEO robotrepülőgép, darabja 770kg (6160kg), a konténerjeik egyenként 310kg
    3x Oto-Breda 76mm-es SuperRapid, darabja üresen 7,5 tonna (22500kg), hozzá 1200db lőszer, egyenként 12,37kg (14844kg)
    2x 20mm-es gépágyú, egyenként 1100kg (2200kg)
    2db Torpedó vetőcső, és 12db torpedó, ez hasracsapás, legyen most 12000kg

    Ezen kívül van még egy helikopter (EH-101: 14500kg)

    Szóval csak a fegyverzet ~123 tonna.

    Ehhez képest nézzünk egy I. világháborús átlag, 600-700 tonnás rombolót:

    Fegyverzet:

    3x 3"-os ágyú (~1 tonna darabja), lőszere ~10kg/db, a lőszerkészlet 400-500 körül mozgott (legyen 5 tonna összesen)
    6db torpedóvetőcső, 1-1 torpedóval, számoljunk 600kg-al, így 3,6 tonna.

    Szóval egy első világháborús, romboló vitt ehhez képest 12,6 tonna fegyverzetet...

    Ha innen nézzük, akkor a tömegnövekedés arányos - 10x annyi fegyverzet, 10x akkor vízkiszorítás...

    Az I. világháborús rombolók modern megfelelője a kompozit testű (vagyis könnyű anyagokból készülő) Visby-osztályú korvett. 680 tonnás vízkiszorítással.

    Fegyverzet:

    1x 57mm-es Mk.3 löveg (14 tonna lőszerrel)
    8x RBS-15 hajó elleni rakéta (800kg/db, vagyis 6,4 tonna)
    4x 400mm torpedó (650kg/db, 2,6 tonna)

    Vagyis a Visby 23 tonnányi fegyverzetet visz magával...

    Persze a fenti számokba ezer helyen bele lehet kötni, de egy mértéknek jó, hogy kb. mi áll a hajók méretnövekedése mögött: több fegyverzet, több érzékelő...