Informatika és tudomány

10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!

[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • [NST]Cifu
    #52688
    Bocsánat, rosszul emlékeztem, 1959-ben bocsátották vízre a Long Beachet.

    De igen, a maga idejében mérföldkő volt.

    Az automatizáltság terén az USN elég lassan halad. Pontosabban az USN vezetői jobban szeretik az ember-központú hajókezelést. Ha egy hajón valami gond van (tűz üt ki, vízbetörés, akármi), akkor az emberi erőre támaszkodnak, és a cél az, hogy a problémát lehetőleg lokálisan kezeljék (tehát oltsák ki a tüzet, szüntessék meg a vízbetörést, például). Viszont emiatt ha nincs vészhelyzet, hatalmas a valójában felesleges legénységi állomány a fedélzeten. A "modern" felfogás az, hogy inkább automatizálj, illetve a hajót úgy tervezd meg, hogy nagyobb legyen a biztonsági tartalék.

    Tűz üt ki? Legyen olyan tűzzáró ajtó, ami megállítja a tüzet, használj minél kevesebb éghető anyagot, legyen brutális automata tűzoltó rendszered.

    Vízbetörés? Simán ürítsd ki a részleget, és zárd le, a fontos eszközök, helységek mélyen a hajó belsejében, vízzáró rekeszekkel körbevéve. Bármelyik rekeszt is zárod le, mindig legyen "menekülési út" a többi rekesz irányába. A hajónak/tengeralattjárónak legyen annyi felesleges felhajtóerő-tartaléka, hogy lazán el bírja azt, ha akár a fél hajót el kell árasztani.

    Ez egyébként szerintem a tengeralattjáróknál a legdurvább. Egy második világháborús tengó legénysége 50-60 fő volt, ma egy hasonló méretű tengó személyzete akár mindössze 18-22 fő is lehet, és összehasonlíthatatlanul nagyobb a harcértéke...