95104
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#52705
Ez lenne? -
#52704
Nem tudom, mennyire ismerős sztori az ausztrál hadsereg szimulátora, és a Stingert eregető kenguruk története.
Halljuk! :)
Én nem ismerem. -
harcu #52703 De egy hordozón mondjuk lenne. És amennyire manapság is biztosak az elektromos rendszerek, hiába vannak duplikálva, stb., akkor is vannak gondok. Pl. napjaink autóinak adatbuszai. Amikor túlterhelődik a rendszer, akkor újrabootol. Jó példa erre a PUG gyár pár autója, amiket menet közben újra kell indítani.
Igen, a II. VH-ban is voltak esetek, mikor úgy kellett lezárni hajórészeket, hogy voltak benne emberek. Csakhogy ki dönti el, hogy most kell lezárni, vagy ráér még 30 mp múlva is? Egy elektronika csak olyan okos, amilyenre programozzák. AI jelenleg nem működik. A programozók meg hibáznak (és ez tény). Tesztelők meg nem tesztelnek le mindent (ez is tény). Nem tudom, mennyire ismerős sztori az ausztrál hadsereg szimulátora, és a Stingert eregető kenguruk története. Egyszóval nekem nem kell(ene) egy full automata megoldás, csak akkor, ha garantáltan bármilyen helyzetben felül lehet bírálni. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#52702
A vicces ugye az, hogy anno a Franciák azért szálltak ki az Eurofighter programból, mert nekik hordozófedélzeti gépváltozatra volt szükségük. A "potenciális ügyfelek" listája pedig kettő: India és Anglia.
Bár végül is ugyanolyan programnak tekinthető, mint a Silent Hornet... -
fade2black #52701 azt birom ebbe a nagy leakban, hogy akit érdekli/odafigyel/utánaolvas annak alig mondanak bármi újat. Igencsak tiszta, hogy az Orosz hadsereg finoman szólva sincs topon, még az Orosz vezetés is.
http://news.bbc.co.uk/2/hi/programmes/newsnight/7950224.stm -
fade2black #52700 Azért baromi nagy fejlődés volt az elmúlt 20évben megbízhatóság terén, gondoljunk csak pl a korábbi idők egyik legproblémásabb dologára az elektronikára.
szvsz most is sok de egyre kevesebb dolog szól a Zember megold mindent mellett. -
fade2black #52699 ![]()
EF naval
Mit be nem igérnek... Amúgy meg ugyis a politika dönt. -
#52698
weak russia -
Gunslinger #52697 A USS Bainbridge (DLGN-25/CGN-25) ugyanez az állatorvosi paci volt, mint a Long Beach, szintén a nukleáris flottának az alapelvére alakították át a Leahy osztályhoz tartozó hajót. -
JanáJ #52696 Köszi. -
#52695
De volt aki döntsön. Ma mikor egy egész hajót megráz egy robbanás, bárhol tűz lehet és víz törhet be fel nem fogom, hogy hogyan véd meg az automatika. Az az első dolog, ami mindig meghal komolyabb behatásra. A tűzoltó vezeték / tartály stb. elreped, a vezérlés meghal, stb.
A kárelhá molbil cuccokkal bárova oda tud menni, ha kell. A kettő ötövözete az üdvözítő, de hogy teljesen elmozdulni az automatizálása felé? Hááááát.... -
#52694
Csakhogy az automatika miatt az egész hajón nincs 300 ember. A Zumwalt-osztály legénysége összesen 140 fős...
BTW a második világháborúban nem egyszer embernek kellett úgy döntenie, hogy lezárja a vízzáró ajtót, halálra ítélve a túloldalon lévőket... Tehát e téren nincs újdonság. -
#52693
A Zumwalt osztálynak azért lesz 140 fős legénysége, kevesebb, mint fele annyi mint egy Arliegh Burke-on vagy Ticonderogán, mert az USN is marad ennél a megoldásnál. :) -
BEARCAT #52692 Majdnem, bár ezek sem egészségesek az emberi szervezetre nézve. Tüzérségi gránátok robbanása közelségi gyújtó által. -
harcu #52691 Na igen. Kigyullad a hajó tatja a harmadik szinten. Brutális ajtó bezáródik, brutális tűzoltóberendezés eloltja a tüzet fél perc alatt. A tatban rekedt 300 tengerészt ünnepélyes keretek között temetik el. Automatika rulez. -
JanáJ #52690 Mik ezek a a levegőben?fánkok -
#52689
Én a Navy-vel értek egyet. Nem lehet műszakilag felkészíteni egy hajót arra, hogy minenféle kárral mindenhogy megbírkozzon. Nem lehet erőforrást sem átcsoportosítani és csak fix megoldások vannak. Az ember rugalmasan reagál. -
#52688
Bocsánat, rosszul emlékeztem, 1959-ben bocsátották vízre a Long Beachet.
De igen, a maga idejében mérföldkő volt.
Az automatizáltság terén az USN elég lassan halad. Pontosabban az USN vezetői jobban szeretik az ember-központú hajókezelést. Ha egy hajón valami gond van (tűz üt ki, vízbetörés, akármi), akkor az emberi erőre támaszkodnak, és a cél az, hogy a problémát lehetőleg lokálisan kezeljék (tehát oltsák ki a tüzet, szüntessék meg a vízbetörést, például). Viszont emiatt ha nincs vészhelyzet, hatalmas a valójában felesleges legénységi állomány a fedélzeten. A "modern" felfogás az, hogy inkább automatizálj, illetve a hajót úgy tervezd meg, hogy nagyobb legyen a biztonsági tartalék.
Tűz üt ki? Legyen olyan tűzzáró ajtó, ami megállítja a tüzet, használj minél kevesebb éghető anyagot, legyen brutális automata tűzoltó rendszered.
Vízbetörés? Simán ürítsd ki a részleget, és zárd le, a fontos eszközök, helységek mélyen a hajó belsejében, vízzáró rekeszekkel körbevéve. Bármelyik rekeszt is zárod le, mindig legyen "menekülési út" a többi rekesz irányába. A hajónak/tengeralattjárónak legyen annyi felesleges felhajtóerő-tartaléka, hogy lazán el bírja azt, ha akár a fél hajót el kell árasztani.
Ez egyébként szerintem a tengeralattjáróknál a legdurvább. Egy második világháborús tengó legénysége 50-60 fő volt, ma egy hasonló méretű tengó személyzete akár mindössze 18-22 fő is lehet, és összehasonlíthatatlanul nagyobb a harcértéke... -
#52687
Krisztusom, ilyen öreg volt a LB? Azért megdöbbentő összevetni azt, hogy hány ember szolgált a LB-n és hány egy mai AEGIS-en. Cirka 1/3-a a mai legénység. Automatizáció rulez? :) -
#52686
Az 1970-es évek közepe. A rövid történet:
Volt valaha az USN (US NAVY, de a továbbiakban rövidítek) -nek egy olyan elképzelése, hogy a felszíni flotta krémjét nukleáris meghajtással látja el. Ennek az elképzelésnek az első fecskéje az 1956-os USS Long Beach volt, amelyből csak egy épült, és aféle állatorvosi ló volt, rápakoltak mindent, amit abban a korban csak tudtak, aztán az idő előre haladtával mindig folyamatosan fejlesztgették, az új technológiákat (az Aegis rendszer prototípusát is) mindig a Long Beach-en próbálták ki.
![]()
USS Long Beach - olyan ronda, hogy már gyönyörű
Az 1970-es években az USN azt találta, hogy az új Nimitz-osztályhoz kellően gyors kísérő hajók kellenek, a meglévők túl lassúak. Ezért úgy képzelték, hogy egy "Strike Cruiser" (~Csapármérő Cirkáló) osztályt hoznak létre. A ~17'000 tonnás hajó 2db Mk.26 "iker-karos" indítórendszerrel lenne felszerelve, ehhez 2x64db (először 1x44db és 1x64db) Standard Missile (SM-2) légvédelmi rakéta és/vagy ASROC tengeralattjáró elleni rakétatorpedó (egy rakétahajtómű juttatja el a célzónába a könnyű torpedót, amely a vízbe érve kezdi el keresni a tengót), 8db (később 16db) Harpoon hajó elleni rakétával, 8db Tomahawk szárazföldi célok elleni robotrepülőgéppel, plusz az "aprólékkal", 127mm-es hajóágyú és 2db helikopter.
![]()
A tervezett USS Long Beach refit AEGIS SPY-1D antennákkal
Ezek mellé került volna hagyományos meghajtású romboló osztály, szintén AEGIS rendszerrel (DDG-47, erről mindjárt).
Tudni kell, hogy ekkor már építették a Virginia-osztályt, egy nukleáris meghajtású, első sorban légvédelmi, de ugyanakkor SuW (hajó elleni) és minimális ASW (tengeralattjáró elleni) hadviselére is alkalmas cirkálót. A Virginia-osztály legfőbb gondja az volt, hogy nem volt rajta helikopter-leszállóhely, hangár meg pláne, mivel oda Tomahawk konténerek kerültek. A Virginia-osztályból 11-et terveztek, de a hiányosságok miatt végül csak 4 épült meg.
![]()
USS Virginia, látható a farrészen a normális helikopter-leszállóhely hiánya
Az új Strike Cruiser technológiáit eredetileg a USS Long Beach teljes átépítésével tesztelték volna, de ebből nem lett semmi.
A CGN-42 második vázlatának ábrája itt látható:
![]()
Látható, hogy a hátsó Mk.26-os iker-indító mögé került kiemelve a helikopter-leszállóhely, és a felépítménybe elhelyezve a hangár, a Tomahawk-indítók pedig az első felépítmény elé kerültek. A 12'000 tonnás vízkiszorítás ellenére nem jutott hely a 127mm-es hajóágyúknak, sőt, a Harpoon konténerek is hiányoznak.
Ez után készült pár elképzelés, amelyek első sorban abban különböztek a fentitől, hogy a hajó orrára, előre került egy 127mm-es hajóágyú, plusz a felépítménnyel variáltak (két felépítmény, vagy egy hosszabb felépítmény).
Ekkor merült fel a CSGN Mark.2 elképzelés, ez látható az #52682-ben. Olyasmi mint az Angolok Hermes-osztálya, vagy a szovjetek Kijev-osztálya. Egy Zumwalt admirálisnak tetsző megoldás, 6db Harrierrel és két helikopterrel, 24'000 tonnás vízkiszorítással, 2db Mk.26 iker-indítóval (a rakétatár miatt nem lehetett a hajótestben elhelyezni a hangárokat), 1x 127mm-es hajóágyú, 16db Harpoon és 8db Tomahawk indító. A meghajtása maradt volna a két D2G reaktor, továbbfejlesztve, mint a CGN-42 elképzelésnél, a nagyobb vízkiszorítás ellenére is tudta volna a 30+ csomós sebességet korlátozás nélkül tartani. Összességében igencsak ütőképes, bár kétségkívül zsúfolt hajó lett volna. Csak hát akadt egy kis probléma: minek egy "csökkentett képességű" VTOL Harrier vadászgép egy olyan cirkálóra, amit eredetileg egy Repülőgép-Hordozó mellé való kísérőhajónak szánnak? Azon ott vannak az F-4 és F-14 szuperszonikus vadászgépek. Zumwalt admirális ötlete nagyon jó volt, ha egy mondjuk "konvoj-kísérő" hajót képzelünk, csak éppen nem egy olyan hajónak, aminek a CSGN-t szánták, amely egy nukleáris meghajtású repülőgép-hordozót kísér.
A CSGN program ezért visszatért a "hagyományos" rakétás cirkáló elképzeléshez, de a tömege lecsökkent 12 ezer tonnára, miközben a fegyverzete maradt volna.
A programba akkor került koporsóba, mikor az eredetileg mellé szánt DDG-47 Ticondegora-osztállyal (a DDG nem elírás, ekkor még romboló volt a besorolása) elkezdték összevetni. A Ticondegora osztály a Spruance-osztály testét használta fel, a Spruance azonban kifejezetten tengeralattjáró-elhárító feladatkörre készült. Egy CGN-42 kétszer annyiba került, mint egy DDG-47, de a két hajó légvédelmi képessége teljesen megegyezett. A kasza könyörtelenül lecsapott. A DDG-47 programot átkeresztelték CG-47-re, és innentől ő lett a "nagyobbik" AEGIS cirkálós, mellé pedig egy új romboló osztályt kértek (ez lett a későbbi Arleigh Burke osztály az 1980-as években).
![]()
DDG-47 és mellette a CGN-42, a valóságban az előbbi jött az utóbbi helyére -
#52685
A rakéta is igen jó vektorral a nőt célozza meg. 
-
JanáJ #52684 Az aláírásoddal a legjobb: a csapatmunka...
1 dolgozik, 4 bambulja a csajt, néztem is nem-e magyarok :-) -
Freeda Krueger #52683 Melyik évekből?Milyen paraméterekkel?
Jól néz ki. -
#52682
BTW érdekesség: Amerikai "Strike Cruiser", vagyis Kijev-osztály utánérzés. Érdemes megfigyelni, hogy tömeg és szerkezeti egyszerűsítés miatt a hangárok a fedélzet szintjén vannak, "oldalt" elhelyezve.
[center]![]()
-
#52681
Ezért jó az, ha van UAV felderítés elől... Ők majd szépen megkeresik a TOR-t. Ha meg a TOR aktivizálja magát, hogy leszedje az UAV-t, akkor már megvan a hozzávetőleges pozíciója, és már lehet is a régióba indítani a rakétát... -
#52680
No persze az UCAV alapú SEAD is.
És meg is van a megfejtés. Az UCAV-s indítási táv jóval kisebb lehet, mint egy AIM-120D-s cuccé. Viszont autónóm, ergo jóval nehezebb elbuktatni.
Joint Strike Missile (JSM), ~200km-es hatótáv
Joint Air-to-Ground Missile (JAGM), 28km-es hatótáv
És honnan a pékből tudják, hogy hol a Tor? Ahhoz a Tornak aktivizálnia kell magát. Ezek szubszonukus cuccok. Ergo a Tor önmagát ezektől meg tudja védeni. Ezzel persze fogy a SAM indítás lehetősége, de maga a Tor megússza. Egy M2 táján közeledő AGM-88 azért az más... -
#52679
Új AIM-120 készül multifunkciós fejjel.
Nem a JDRADM-re (Joint Dual Role Air Dominance Missile) gondolsz? Az még picit odébb van, úgy 10+ évvel. No persze az UCAV alapú SEAD is...
Mobil radaros SOHRAD közelébe meg szerintem az menjen optikával aki öngyilkos. Én egy Tor indítási zónájába nem másznék be, ha nem muszáj...
Joint Strike Missile (JSM), ~200km-es hatótáv
Joint Air-to-Ground Missile (JAGM), 28km-es hatótáv -
#52678
Új AIM-120 készül multifunkciós fejjel.
Mobil radaros SOHRAD közelébe meg szerintem az menjen optikával aki öngyilkos. Én egy Tor indítási zónájába nem másznék be, ha nem muszáj...
Ja, hogy ez Smokewinder? A színe megtéveszető. Akkor gázolajat tölt bele. -
#52677
Komolyan gondolják ezt a nyakatekert SEAD megoldást?
Megvalósítani még nem sikerült, de amúgy igen, komolyan.
BTW, mit gondolsz, az USAF/USN/USMC mit tervez az F-35-össel? Ugyanezt, csak UAV nélkül. A HARM aligha opció belső hordozásra, új SEAD rakétát meg ők sem terveznek...
Mobil SHORAD ellen pedig az IR/Optikai rávezetés megoldást nyújt.
Mit csinál a ficere a rakétával?
Nen rakéta, hanem 'füstölő', gondolom éppen feltölti "üzemanyaggal", hogy pontosan mivel, nem tudom. Egyes helyeken gázolajat említenek, máshol kerozint, de létezik direkt "smoke oil" is. -
#52676
Mit csinál a ficere a rakétával?
A szitu jó. :) -
#52675
Komolyan gondolják ezt a nyakatekert SEAD megoldást? Csak n+1 helyen lehet baj. Már elnézést, de szerintem ez röhejes. Talán az Sz-75/125 szintű rendszerek ellen még menne. Mobil SHORAD és Sz-300/400 ellen komolyan gondolják ezt? -
#52674
![]()
-
#52673
Na ez a másik, hogy az EPE "kétélű fegyver" :) -
#52672
A csapásmérő fegyverzetek skálája finoman szólva szűk és egy részük jenki. Ergo, ha EF-et adnak el, akkor a fegyverzet akkor az jenki üzlet komoly részben.
Ez miért probléma?
Pl. milyen SEAD képesség képzelhető el AGM-88 nélkül? A 20 (?) éves ALARM-ot adják? Mert nem nagyon halottam róla, hogy az angolok kalapálgatnák. Miből, mikor az angol fegyveres erőket lassan úgy építik le, mint 20 év alatt a magyart?
A németek a Diehl ARMINGER-el dolgozgattak az elmúlt években, ez a HARM kiváltását szolgálta volna, a Meteor hajtóműszekciójával, akár 200km-es hatótávolsággal.
![]()
A "gond" az, hogy a Luftwaffe nem nagyon akarta kifizetni az fejlesztés költségeit. Az ARMINGER számukra túlságosan is specializált fegyver, és a várható IOC még jobb esetben is a 2010-es évek második fele (volt). A jövőben ők UCAV-okkal tervezik a SEAD feladatokat megoldani, SEAD rakéták nélkül. Az elképzelés az, hogy az UCAV-ot küldik előre JDAM/LGB fegyverzettel, a gépen lévő (vagy más UAV-ok lévő) érzékelők segítségével bemérik a légvédelmi radart, a koordinátákat továbbítják az UCAV-nak, az meg dobja a precíziós bombát a fejükre. Ez amúgy egyre általánosabb terv (a SAAB is felvázolt már hasonlót a SHARC/FILUR/NEURON programoknál, az utóbbi pedig ugye nemzetközi együttműködés ráadásul a Franciák égisze alatt), nem csak a németeknél, emiatt nem pattog igazából senki különösebben a SEAD rakétafejlesztésekért. A feladatot el lehet látni általános célú precíziós fegyverekkel, akkor meg minek egy sima, egyfeladatos fegyvert cipelni?
Az EF tudtommal jenki GBU-kal repül még a demókon is. JDAM sem európai. A Storm Shadow európai, viszont méregdrága és legtöbbször ágyúra veréb kategória. Francia LGB van, de az sem nagyon terjed.
Német HOBO/HOSBO? Igaz az is még fejlesztés alatt van.
Igazából, ha nem ellenfél, akkor szegény ausztrálok és kanadaiak miért vettek vagy miért azon lamentálnak, hogy SH-t vesznek és nem EF/Rafale/Griff NG-t...?
Az Aussiknál leginkább az F/A-18 tapasztalatok miatt maradtak az SH-nál, a kanadaiak még nem döntöttek, de ők ha döntenek, akkor szintén a CF-18 és a Boeing féle gyártásikihelyezés miatt maradhatnak a Hornet mellett. -
Massari #52671 1.3 v 1.5 azért mindjárt nem mindegy hogy csökken vagy nő. De ha egy tipikus ellenfelet (Szu-30) nézünk jellemzően első körben légiharcban, akkor szerintem elmehet - persze ha van hova, és nem behatárolt területen.
Inkább te vagy a számolgatós én ezt hinném :) legalábbis csodálkoznék ha uazt a képességet hozná mint a 15-ös . A J-20-ra is az volt az usa válasz hogy ok akk 15-ös jobb radarral -
bgabor #52670 Igazából, ha nem ellenfél, akkor szegény ausztrálok és kanadaiak miért vettek vagy miért azon lamentálnak, hogy SH-t vesznek és nem EF/Rafale/Griff NG-t...?
Azért azt meg kell jegyezni, hogy mind az ausztrálok, mind a kanadaiak üzemeltetnek F-18asokat a nyolcvanas évek közepe óta, tehát majd harminc éves tapasztalatuk van a gép üzemeltetése és szervízelése terén. Persze ők az 'A' verziót üzelemtetik, amitől az E/F/SH verzió sokban eltér, de mégiscsak logikusabb választás modern F-18-asokat venni, mint egy vadiúj típust. És hát lássuk be azt is, hogy az Eurofighter, a Rafale és a Gripen bár szép és európai, egyik sem egy bejáratott, éles helyzetet látott típus. Ezzel szemben a Hornet különböző változatai harminc éve repülnek harci bevetéseket a különféle konfliktusokban.
Szóval egyértelműen az F-18as számukra a logikus választás. -
#52669
végsebesség nemigen változik - egy akármi is elteper előle
Ez így nagyon nem igaz. Csapásmérő fegyverkonfiggal jellemzően minden gép szubszonikus tartományban repül. Full légiharc fegyverzettel is 1.3-1.5 közöt van a reaálisan elérhető reális idő alatt.
A gyorsulás eltér, de az az elteper hozzászólás nagyon nem igaz. -
Massari #52668 végsebesség nemigen változik - egy akármi is elteper előle
@molni :
Kanada mindig alibizett - minek zrikálja feleslegesen a BigBrothert.
Ausszik meg angolszász vonal - magától értetdőden így alakult -
JanáJ #52667 Köszi.
Mi akadálya van amúgy Eu gépet venni ami fegyverekkel?
Auszik/kanadaiak így is úgy is ami-t vennének nem? -
BEARCAT #52666 Azért szerintem az EPE-nél nem árt megjegyezni, hogy az üzemeltető akarata szerint vagy hosszabb élettartamot biztosít változatlan tolóerő mellett, vagy plusz 20%-os tolóerőnövekedést az eredeti 9800kg-oshoz képest. Tehát kb. olyan lesz vele a Super Hornet mintha a F-15, F-16-os gépek hajtóművét kapná meg.
