-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#51638
A robotrepülőkkel kapcsolatban nem vagyok képben. Milyen hatótávolsággal bírnak?
A hajó elleni robotrepülőgépek jellemzően 50-200km közöttiek. A legnépesebb HY-1/-2/-4 típusok (P-15 helyi mutánsai) 90-200km közötti hatótávval bírnak, a modernebb YJ-83 már 160km-el. Ez mind hajóról vagy szárazföldről való indítás esetén.
Mert még az általad írt 2200km is nagyon soknak tűnik.
Visszautalnék a leírt problémák egyikére, a célpont követésére / koordinátáinak megszerzésére. Gyakorlatilag kell egy "szem", amely nyomon követi a hordozót. Az, hogy a rakéta képes akár 2200km-es hatótávra is, egy dolog, ez még nem jelenti azt, hogy az indítóállástól 2200km-re lévő minden hordozó potenciális veszélyben van. Ez nem azonos a hagyományos ballisztikus rakéták hatótávolságával, hiszen ott statikus célpontok ellen vetik be őket a rakétákat. A statikus célpontok meg nem nagyon szoktak mozogni ugye :)
Egy repülőgép-hordozó standard sebessége 20-25 csomó közötti, maximális sebessége 32-33 csomó. 2200km ballisztikus röppálya repülési ideje ~13 perc, tehát a hajó ez idő alatt 25 csomós sebességgel ~9km-t tesz meg. Ez nem különösebben sok, de ebből már sejthető, hogy akkor sem egyszerű a helyzet, ha az indítás pillanatában közlik csak a rakétával a hozzávetőleges koordinátákat. Továbbá nem tudjuk még mindig, hogy a DF-21D milyen módon azonosítja és követi a célpontot, és mekkora pályamódosításra képes. Szóval én azért nem tekintem a DF-21D-t isten pörölyének, amely pillanatok alatt elsöpörheti az amerikai felszíni flottát a Föld felszínéről. Főleg azért, mert ez kvázi felhívás a harmadik világháborúra, ami Kínának sem áll érdekében...
Az nem értem miért gond, hogy csak Kína partjai mentén potens. Miért lenne céljuk máshol támadni őket?
Alapvetően az ASBM célja az, hogy "megfélemlítse" a felszíni flottákat. A jelenlegi szituációban az ASBM-ek "csak" arra jók, hogy Kína környezetében jelentsen veszélyt a felszíni flottákra. Szélsőséges esetet feltételezve, az USN-nek ugyan kegyetlen reputációvesztés lenne egy ekkora területről kivonulni (beletartozik Dél-Korea és Japán jelentős része is!), de ha utána fogja magát, és blokád alá veszi a távoli vízeken a Kínába haladó hajókat, gyakorlatilag megfojthatja Kínát gazdaságilag. Magyarul szólva az ASBM jelen szituációban egyfajta önvédelmi eszköz, aminek a célja az elrettentés. De egy nem-apolaptikus (tehát nem atom-) háborúban ez az eszköz nem tud Kínának olyan biztonságot nyújtani, amellyel megnyerhetné a háborút. Pillanatnyi előnyt nyújthat, de nem többet.
Az ár amit írtatok az viszont szörnyű. Ha mondjuk 10 millióval számolok per rakéta és mondjuk 200 db kell a túlterheléshez, akkor az 2 milliárd USD. Nem tudom megérne-e ennyit a dolog.
Egy Gerard R. Ford osztályú repülőgép-hordozó ára ~9 milliárd USD, és ebben nincs benne a fedélzeten lévő repülőgépek és fegyverzet...