
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#51607
1.: Az első komolyabb légvédelmi rakéták hatótávolsága elég szerény volt, 10-20km körül mozgott (pl. Tartar), és a rakéták itt ugye még jellemzően nem toloerővektor vagy reakcióhajtóművekkel voltak irányítva. A reakcióidő csökkentése tehát úgy volt lehetséges, hogy rakéta az indítóállványon, az indítóállványt pedig a cél felé fordítják.
2.: Egy indítókonténerből veszélyesebb és bonyolultabb rakétát indítani. Vagy "hideg" indítás kell, tehát sűrített levegővel vagy semleges gázzal lökik ki a rakétát a konténerből, és a hajtómű csak az után indul be, hogy a konténert elhagyta a rakéta. A "forró" indítás esetén a rakéta hajtóművei a konténerben indulnak be, viszont így meg kell oldani az égéstermékek elvezetését, vagy a rakétatestet kell úgy kiképezni, hogy ne okozzon benne kárt az égéstermék.
3.: A VLS indítóállásoknak több hely kell a fedélzeten, mint egy egy/kétkaros indítóállásnak. Utóbbi esetén a rakétatár a hajó mélyén lehet, valamennyire képlékenyen helyezhető el. A VLS-nél viszont a fedélzeten kell helyet biztosítani az indítókonténereknek. Ha megnézed a különféle 1960-as évek béli (és például az 1970-es és 80-as évekbeli szovjet) hadihajókat, akkor a sok felszerelés, radar, fegyverzet, stb. miatt kész akadálypályáról beszélünk, ahol minden négyzetméter kincset ér....