Haditechnikai Topic

Ez részben függ csak a lövegtõl, másod sorban a lõszertõl/hajtótöltettõl függ. A legtöbb nyugati 155mm-es tüzérségi tarack L/52 csõhosszúságú, hagyományos lõszerrel ~30km, nagy hatótávolságú lõszerrel ~40km, az Excaliburral pedig ~60km-es lõtávot képesek elérni. Itt most fel lehet sorolni a legtöbb ilyen rendszert, a Svéd Archer, a német Pzh2000 és AGM, az Izraeli Atmos L/52-es változatát, vagy a francia Caesart.


A német AGM az MLRS alvázán

Még mindig nem értem.

- Fr. szállított már Tajvannak.
- Próbálkozik Kínába.

- Lockheed szállított Pakisztánnak.
- Lockheed próbálkozik Indiában, de még nem szállított semmit.

Hol a difi? Csak idõbeli eltérés van, végeredmény szempontjából nincs.

De pont ezt mondom: nem azonos a két dolog. Franciaország lassan 10 éve nem szállít semmit Tajvannak. Ellenben a Lockheed és a Boeing is ott van az Indiai MCRA tenderen, miközben Pakisztánnak idén kezdenek leszállítani 18db F-16C/D Block52+ gépet...

Földobnék egy kérdést:Melyik a jelenlegi legnagyobb lõtávolságú önjáró csöves tüzérségi eszköz(értsd:SPG,SPH)?

Az h valaki a tank szót használja ebben a topikban,az azt is bizonyíthatja,hogy az illetõnek nincs türelme legépelni a sokkalta dallamosabban hangzó harckocsi szót.😊

Azért írtam, hogy nem egyedi, bár mindkét oldalon csak fél. Mert a jenki sem szállított még Indiának, ahogy franciák sem kínának.

Szerinted nem ugyanaz a helyzet, mint amikor Indiába megjelent a Lockheed az Indiai felségjelzésûre festett F-16-al és az F-35 makettekkel az Air Indián, az után pár héttel, hogy két F-16A/B MLU-III.-at szállították le a Pakisztániaknak? 😊

Mert szerintem annyiból még durvább is az a szitu, lévén hogy a franciák nem szállítanak jelenleg fegyvereket a Tajvaniaknak a Kang Ding (La Fayette) osztályú fregattoknál bekövetkezett pálfordulás óta.

Az AVIC által használt jelzés kék színû, tehát a kék adott. Hogy a sárga csillag honnan jön, nem tudom.

Azért picit gusztustalan a helyzet. Francia gyártású Mirage-2000 gépek Tajvaniaknál. Ezek után, ha francia hajtómûvet adnak el kínának akkor egy kicsit ferdén nézek rájuk. Mondjuk, hogy a franciák gátlástalanul fegyvert adnak el mindenkinek az nem újdonság és nem egyedi. Ukrán zsoldos pilótákkal repülõ MiG-29 és Szu-27 gépek remekül ellövöldöztek egymásra Afrikában...

Azt lehet tudni, hogy honnan jön a "kék alapon sárga csillagok" jelzés?

Szintén Kínai hír, hogy újraindulhat a JH-7A gyártása. Az 1990-es években gyártott kétüléses tengerészeti csapásmérõ gép elsõ sorban az ellenséges hajók ellen, másodsorban szárazföldi célpontok elleni támadásra készült, de természetesen rendelkezik légiharc rakétákkal is. A JH-7 gyártását még az 1990-es évek közepén felfüggesztették, mert a WS9 (Rolls-Royce Spey Mk202) hajtómû gyártása terén sok probléma volt, kína pedig nem rendelkezett más, a gépbe alkalmas hajtómûvel. A hírek szerint ha sikerül megegyezni egy alternatív hajtómû beszerzésérõl külföldrõl, a gyártás újra indulhat, 150 gépes mértékben. A két fõ aspiráns a Rolls-Royce, aki a Spey Mk202 egy feljavított változatát ajánlják, a másik a francia Snecma cég, amely a Mirage-2000 M53-asát ajánlja. Az ügylet elõtt persze még áll egy betonfal, mégpedig az 1989 óta élõ fegyverembargó Kínával szemben.

Személyzet: 2 fõ
Hossza: 22.32 m
Fesztáv: 12.8 m
Magasság: 6.22 m
Üres tömeg: 14,500 kg
Max. felszálló tömeg: 28,475 kg (62,720 lb)
Hajtómû: 2× Xian WS9 (Spey Mk202)
Tolóerõ: 54.29 kN / (91.26 kN utánégetõvel)
Max. sebesség: Mach 1.75
Harci hatósugár: 1,759 km
Hatótávolság: 3,700 km
Szolgálati csúcsmagasság: 16,000 m

Fegyverzet:
1× 23mm ikercsövû GSh-23L gépágyú, 300 lõszerrel
9 függesztési pont (3-3 a félszárnyak alatt, 1-1 a félszárnyak tõrvégén, 1 a törzs alatt), összesen 9,000 kg hasznos terhelés.

57mm/90mm Irányítattlan rakétablokkok
PL-5, PL-8 és PL-9 légiharc rakéták
YJ-8K és YJ-82K hajó elleni rakéták
YJ-91 anti-radar rakéta

Irányítattlan és lézer-vezérlésû légibombák

Felszállt az FL-15-01 'Falcon' kiképzõ/könnyû harci repülõgép Kínában, ez a korábban már említett FTC-2000 konkurense. A gép képes a hangsebesség átlépésére, és kis átalakítással mintegy 3 tonnányi hasznos terhet vihet magával két-két szárny alatti és egy törzs alatti függesztéi ponton. Elsõ blikkre a Jak-130-ra emlékeztet, de alulról inkább az F/A-18-ra. Az elsõ változata 2006-ban szállt fel, de azóta több ponton átdolgozták (belépõél, LERX, HOTAS, stb.).

Személyzet: 2 fõ
Hossz: 12.27 m
Fesztáv: 9.48 m
Magasság: 4.81 m
Üres tömege: 4.96 t
Max. felszálló tömege: 9.5 t
Hajtómû: 2× Progressz AI-222K-25F utánégetõs gázturbina

Max. sebessége: Mach 1.4
Hatótávolság: 3,100 km
Harci hatósugár: 550+ km
Max. repülési magasság: 16,000 m
Emelkedõképesség: >200 m/s
g-Limit: +8.0/-3.0 g

A Streetfighter Kit-el kapcsolatos kutakodásaim közben találtam két érdekes esetet. A Streetfighter Kit-et már legalább három alkalommal továbbfejlesztették.



A fent látható képen az elsõ változat látható, ami 2005-ig volt haszálatos. A torony és a test oldalán nem ERA blokkok, hanem Dorchester (a Chobham utódja) rétegelt páncél lemezek láthatóak. Az orr rész alsó harmadára ERA blokkokat szereltek, mivel itt igen vékony volt a páncélzat.



A második változat két lépésben került fel, 2007-ben egy RPG-29-es átütötte a harckocsi páncélzatát (a Daily Mail cikke szerint az ERA blokknál, de a Daily Mail kb. Blikk szintû újság, tehát fenntartással kell kezelni ezt azért), és a sofõr elvesztette három újját. 8 hónappal késõbb egy a harckocsi hasa alatt robbanó IED miatt a sofõr lábait amputálni kellett. Ezután a harckocsi hasára egy aknák elleni kiegészítõ páncél került felszerelésre, illetve a harckocsi orrára passzív Dorchester lemezeket szereltek fel. A második lépcsõben Barracuda álcahálóval látták el õket (infravörös álcázás) és belülrõl irányítható fegyverállvány került a töltõkezelõ búvónyílására.



Ez a harmadik változat, a kötényezésnél lévõ modulok láthatóan nagyobbak, vastagabbak lettek, lehet, hogy "csak" vastagabb Dorchester modulok, lehet, hogy ERA blokkok. A hírek szerint egyébként ezzel a Chally 2 tömege már eléri a 80 metrikus tonnát, ami már káros bizony a mozgékonyságra - mivel az erõforrását nem fejlesztették, az továbbra is "csak" 1200 lóerõs, így egy tonnára már csak 15 lóerõ jut...

Kellemetlen élmény. (De régen is volt már...! 😉 )

Kérdezz nyugodtan. Sokan használják az "Egyéb hülye kérdés?" féle kérdésfeltevést.
Én erre mindig azt mondtam, hogy hülye kérdés nincs, ha az ember meg akar ismerni valamit. 😉

Rendben, akkor majd megpróbálok konstruktívabb lenni, csakhát a vizsgaidõszak rosszul hat az ember türelmére. <#smile>

Az, hogy nem ért hozzá, az nem baj. Én sem értek sem a magfizikához, sem a keresztszemes hímzéshez (pedig mondják, roppant hasznos 😊 ).

Ha valaki menõsködik a sületlenségeivel, az valóban megmosolyogtató. Az olyat én is kinevetem. De ha kérdez, azt nem!
Ez a topik nem hinném, hogy azért van, hogy csak azok írhassanak ide, vagy azok kérdezhessenek, akik értenek hozzá. Szerintem nyugodtan írhat, kérdezhet itt bárki; mégha nem is ért hozzá.

"Tanulj a tegnapból, élj a mának és reménykedj a holnapban. A legfontosabb azonban, hogy ne hagyd abba a kérdezést."
/Albert Einstein/

Hallod, ha ettõl nagyobb lenne, mást sem csinálnék egész nap, csak a Guinness rekordra gyúrnék. 😄DD

Jet valóban nem lesz. Viszont a robbanás irányított, így képes átütni a páncélt, ha az nem túl vastag.
Mi is készítettünk anno plasztikból beton/páncéltörõ tölteteket, és mûködött. (Kicsit anno olyan érzésem volt, mintha óvodáben lettem volna megint. Gyurma, gyurmakés, miegymás... 😄 )
Nem volt benne bélés, hanem csak maga a robbanóanyag ütötte át a betont vagy az acélt.

Az, hogy valaki a tank szót használja egy haditechnikai topicban, az már bizonyítja, hogy nem ért a témához. Ne nagyon minõsítsük mások hozzászólásait, mert akkor a tieidet is kellene, és az nem venné ki jól magát. Ez pedig nem egy hivatásos hadsereg fóruma, hanem a Supergamezé, aminek a nevébõl adódóan maximum lelkes amatõrök seregei találkoznak itt a kisszámú hivatásossal. A hozzászólások nagy részét olvasva a legtöbb ideírkáló ember ismerete maximum is csak felületes, köztük az enyém is természetesen, az idézett forrás pedig legtöbbször a wikipedia.

Lehet hogy neked az, de nem mindenkinek. Ez egy haditechnikai topic, ahol ha valaki egy gumikerekes harcjármût tanknak nevez, azzal a nevetségessé teszi magát, de legalábbis bizonyítja, hogy nem ért a témához. Nyilván ha ez más témájú topic lenne, simán átlépnénk az ilyen órdító sületlenségeken, de mivel ez egy igen színvonalas haditechnikai topic, ezért minimum megmosolyogjuk az ilyen hozzászólásokat.

Én nem akarok érteni a haditechnikához, nem akarok típusokat, számokat, ezt meg azt...stb. fejben tartani mert feleslegesnek tartom. Jó hobbi, de én csak felszínesen de nagyon felszínesen kíváncsiskodok. Elismerem az itt lévõk tudását és ezután is csak kérdezõsködök, lehet soxor bután hangzik, de ha valaki válaszol annak nagyon örülök ^^ Ez nekem itt nem egy topik, hanem egy újság amiben néha kérdezõsködhetek... lapozgatok bele bele olvasgatok és hümmögök 😊

van, akinek ez itt "harc". hogy értelmesebbnek tûnjön, másokat a porba tiporjon, és minden ilyen taposásnál nagyobb legyen egy picivel a farka.

Ha nincs bélés, akkor nincs olvadt fémsugár (jet) ami átütné a páncélt. A robbanóanyagból nem lesz ilyesmi.

Ugyan ma már holnap van, de elõbb alszok egyet. Utána majd keresgélek képeket. 😉
(Bár nem tudom, hogy tudok-e majd berakni. Linkelni nem enged; így lehet, hogy a képfeltöltés sem fog menni. Meglátjuk ... a vak is ezt mondta.)

Ugyan ma már holnap van, de elõbb alszok egyet. Majd utána.

De mûködik. Csak nem hatékony annyira. A Faustpatrone pl. úgy tudom, nem rendelkezett béléssel (bár talán tévedek). A Panzerfaust már igen.

A rogyókúpos ugyanaz, mint a szétlapuló fejû - tudomásom szerint. (Csak nem jutott eszembe a neve. 😊 ) Viszont valóban sokszor keverik a keményfémmagvas lõszerekkel. Szerintem most te is ezt tetted. Pedig az egy külön kategória. Annk is van valami külön megnevezése az angolból, de most nem tudom fejbõl.
Másik elnevezése a "puha gránátnak": HEP (High Explosive Plastik)

Kumulatív gránát nem mûködik "bélés" nélkül, már a legkorábbi példányokban is volt (általában réz)

wow. Köszi!

Holnap még egyszer el fogom olvasni, mert kb. felét fogtam csak fel + linkek....

Ha be még képeket is be tudsz rakni..... 😊

A "puha gránátot" a Fegyver és lõszertechnikai kézikönyv Szétlapuló fejû lövedéknek nevezi (HESH-T)

Elõször azt hittem a rogyó-kúpos, vagy ballisztikai süveggel ellátott tömör páncélgránátra gondolsz, de rá kellett jönnöm, hogy nem.

TG

Jó pihenést! 😉

Ui.. Ezek csak az alapok a könnyebb megértéshez (már amennyire az én megfogalmazásomat könnnyû megérteni 😄 ). Nem tartalmazza sem a modern dolgokat, sem a speciálisabb témákat.

Kedves elmeroggyant!
Ne vedd rossz néven de most aludni térek.Az a szép hosszú leveled megérdemli,hogy kipihenten álljak neki.És hasonlóan cirádás válasszal álljak elõ.
De már most az az érzésem,h nem fogok csalódni,érdekes olvasmány lesz.
Amúgy fura,hogy a beltéri páncélleválás fõleg az öntött páncéloknál jelentkezett,pl: JSZ-2-nek típushibája volt.
Na pá!

A képet egy pdf-bõl szedtem, amit Hpasp tett közzé az egyik indexes forumon. Természetesen leírás is volt hozzá, magamtól azt sem tudtam volna milyen elven mûködõ lövedék, nemhogy a fajtáját.😊

Megelõztél a linkkel. 😊

Attól, hogy valaki nem ért hozzá, még nem kell piszkálni. Legalábbis ha kérdez, semmiképpen. Hiszen valszeg azért kérdez, mert nem tud valamit.
Ha választ adsz neki, akkor legközelebb tudni fogja. 😉

Amúgy ha tudsz oroszul(bár egy része angolul is ott van),akkortessék.Battlefield.ru.Sajna ez csak az orosz II.vh-s fegyverekrõl ad számot.

Lottóznom kéne... 😄DD

Amúgy honnan tudotad? Van a képekhez leírás?

Huhh, ez jó sok. Na rugaszkodjunk neki! 😊
(Bocsi az elgépelésekért, de gyorsan akarom írni. és rövidíteni is fogok. Ha valami nem tiszta, majd kérdezel. 😉 )

"Mi történik a lövedékkel, ha nem pattan le, de nem is üti át a páncélt?"
Erõs a gyanúm, hogy te itt a hagyományos páncéltörõ lövedékekre gondolsz. De páncéltörõ gránátoknak sok fajtája létezik. Most pár fõkategóriát veszek sorra:

1. Hagyományos páncéltörõ lõszer kétféle van. Amelyikben van robbanóanyag, és amelyikben nincs. Amelyikben van robbanóanyag, az felrobban. Ilyenkor ha elég mélyen ágyazódott be a páncélba, akkor a robbanás átütheti a páncélt, és bent elég komoly károkat okozhat. (Ha holnap szólsz, talán rakok fel pár képet ilyesmirõl - már ha új nickel lehet ilyet). Általában maga a robbanás, meg a szétrepülõ páncél-/lövedékdarabok okoznak károkat.
Ha nincs robbanóanyaggal töltve, akkor ilyen esetben csak beágyazódik a páncélba. Ilyenkor elég erõsen gyengül a páncél védõképessége, és egy másik lövedéket már aligha fog meg. Sok esetben meg is repedhet a páncél.
Régebben ilyenkor a páncél belsõ részérõl repeszdarabok "potyoghattak" (értsd: robbanhattak) le a belsõ részeken. De nem voltak jelentõsek, mivel csak egy-két darabról volt szó. (Persze sok gránáttalálatnál roppant kellemetlen lehetett.) Ráadául ma, a rétegelt páncélok korában ilyen nem fordul elõ. (Az ilyen módszerõl még írok; de az megint egy másik fajta lõszertípus.)

Ha a lövedék átmegy a páncélon:
Robbanó gránátnál szerintem el tudod képzelni. Nem robbanónál megintcsak a páncéltest darabjai, illetve a lövedék (és annak szétrepülõ darabjai) pusztítanak.

Ha lepattan:
Ilyenkor is károsodik a páncél. De ez függ a páncél minõségétõl illetve a lövedéktõl is. Elõfordult a világháborúban, hogy a korai Tigris harckocsikat akár tucatnyi találat is érte, mégsem lett komolyabb bajuk (páncélrepedés, stb.)
Míg a késõi (pl. Tigris II) páncélzatánál már korántsem tudták azt a minõséget produkálni. Így ugyan megfogta a gránátot, de sokkal jobban károsodott a páncél. Elõfordultak repedések, stb. már egy-két bekapott találat után is.
Ha lepattan a gránát, akkor bent általában igen hangos "klang"-ot lehet hallani. De nagyobb baj általában nem történik.

2. Másik típus az un. "puha gránát". (A pontos megnevezésére nem emlékszem, de ha akarod, elõkereshetem.) Említettem, hogy ha a robbanás elég "jól fekszik", akkor a páncél belsõ felületérõl darabok szakadnak le, és ez bent károkat okozhat. De mivel a hagyományos páncéltötõ, robbanóanyaggal töltött gránátok elég merevek, így nem fekszenek rá a páncélra - tehát nem adnak át elég energiaát.
Erre találták ki ezt a másik típust anno. Itt plasztik jellegû robbanóanyaggal töltött gránátról van szó. A gránát burkolata is általában valami puhább anyag (tehát nem wolframacél meg hasonlók, hanem puhafém). Belül meg gyurmaszerû plasztik van. Becsapódáskor a gránát szétlapul, ráfekszik a páncéltestre. Mintha odanyomkodnál egy-két kiló gyurmát. Ezután a hátul lévõ fenékgyújtó berobbantja a gránátot.
Mivel elég nagy a felfekvési felület, és nagy a robbanóanyag-mennyiség is (hiszen nincs vastag kemény burkolata, ezért van hely az anyagnak), így elég komoly darabot szakít le a belsõ felületbõl a robbbanás.
Ez egy idõben elég elterjedt volt. Viszont könnyû ellene védekezni; így manapság már régen nem gyártanak ilyet. Könnyen kikövetkeztethetõ, hogy mi az ellenszere:
- Elõtétpáncél, kötényezés. Ugyanis ekkor a robbanóanyag nem a valós páncéltestnek, hanem az elõtétpáncélnak adja át az energiát - ergo nem ér semmit.
- Rétegelt páncél: itt a különbözõ anyagokból (könnyûfém, acél, mûanyag, kerámia, mittudomén) készült páncéltest a benne lévõ rugalmas anyagok miatt nem károsodik. Ráadául újabban un. légrés is van benne, tehát a rétegek között van egy hézag. Így a robbanás energiája - ennél a gránáttípusnál - nem adódik át a belsõ felületre. Így nem is szakad le semmi belõle. És mivel manapság minden hk. rétegelt páncélzatú, így ez a gránáttípus kiment a divatból.

3. Kumulatív gránátok:
Itt a gránát (az elõzõhöz hasonlóan) nem megy át a páncélon. És általában ugyancsak fenékgyújtó robbantja a benne lévõ robbanóanyagot. A különbség a harci rész (robbbanóanyag) kialakításban és az idõzítésben van.
Amíg az elõzõnél az idõzítõ késleltetve mûködött (hiszen meg kellett várnia, míg a gránát rálapul a páncélra), itt pillanatgyújtót alkalmaznak. Vagy elõfordul, hogy un. közelségi gyújtót, ami már becsapódás elõtt indítja a töltetet,
Hogy miért jó ez azt a mûködésébõl fogod megtudni.
De most jut eszembe, hogy nem írom le. Itt egy link a kumulatív elvrõl, annak mûködésérõl:

http://bop.agria.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=225&Itemid=33

A kumulatív töltet hatása (nem csak harckocsiknál alkalmazzák - a páncéltörõ rakéták, gránátok mûködési elve is ez):
Régebben nem alkalmaztak a kum. töltetben betétet. Tehát a robbanóanyag tölcsére nem volt kibélelve (pl. fémmel, stb.) Így mikor a páncélt átütötte az irányított robbanás ereje, akkor gyakorlatilag olyan volt, mintha robbant volna valami odabent. Voltaképpen a robbanás ereje "befújt" a likon.
Késõbb rájöttek, hogy ha fémmel bélelik a tölcsért (mint a linken is van), akkor egyrészt megnövekszik a páncéltörõ képesség (vastagabb páncélon megy át), másrészt a képzõdõ jet (folyékony, plazmaállapotú fémsugár), miután beért a belsõ térbe:
- egy része "szétfröccsen" meggyújtva dolgokat (el lehet képzelni, hogy a folyékony fém mit mûvel a bent lévõ üzemanyaggal meg tárolt lõszerekkel)
- másik része halad tovább, amíg meg nem szilárdul (általában a másik oldalon lévõ páncélban köt ki)
- ránt magával némi anyagot is a páncélból (azok is repkednek, fröccsennek szanaszét)
- meg ugye mögötte továbbra is jön a robbanóanyag hatása.

Nah, ez volt a 3 fõ típusa a páncéltörõ gránátoknak - hatásmechanizmus alapján.


"csak a beesési szög, más is számít"
Nem csak az számít, de az a legfontosabb ekkor. Egy idõben készítettek olyan gránátokat, amelynek volt egy belsõ kemény magja, és egy puhafémbõl készült köpenye.
Ha a gránát nem 90 fokban csapódott be (ami ugye ideális), akkor becsapódáskor elõször a puha rész deformálódott; mintegy alapot adva a magnak (kicsit ráfeküdt a páncélra, és stabilizálta magát; nehezebben is pattant le). Mivel a gránát közben forgott (forgásstabilizált lövedék), így ennek a puna alapnak a segítségével a gránát magja "ráfordult" a páncélra, és nagyban csökkentette az átütési szöget. Tehát ugyan beérkezéskor mondjuk 50 fok volt a szög, de mire a belsõ mag elkezte a munkáját, ez lecsökkent. (A puha külsõ kint maradt; csak a nehéz, kemény mag ütötte át a páncélt. De az így már nem kellett oylan nagy szögkülönbséget legyûrjön.)

"kb. a következõk hátterére keresem a választ:
CMAK kézikönyvben történet: (remélem tudsz angolul)"
Sejtek valamit belõle. 😊

Igen, a Matildáról igencsak lepattantak a gránátok. Legalábis a kisebbek. Az olaszok õsrégi gránátjai nem csoda, hiszen még a német 37 mm-es gránát sem tudott kárt tenni benne. Az 50 mm-es már valamenyire igen. (Érdekesség: a II. vh. páncélátütési távolsági rekordját éppen egy Matilda nehéztank ellen érték el a németek. Egy 88-as Flak lõtte ki Görögországban 6 km-rõl.)

Az "internal armor flaking" az a már említett belsõ páncélleválás, ha jól rémlik. Tehát kívülrõl a páncélt nem üti át a lövedék, de a belül leváló páncéldarabok kárt okoznak a hk.-ban és a kez. szem.-ben. Ha meg puha lövedékkel kenik, még inkább elérhetõ a kívánt hatás.
(De azért olyan sokat ne adj a játékok adataira! 😉 )

Nah ,ennyi. Szép hosszú lett. 😊

Bár érdekes lenne,ha a tankok páncélja úgy nyúlna mint a gumi.Sokkal viccesebb lenne a harcmezõ😊

A becsapódás utáni torzulásnak (h behorpad), nem pusztán a kinematikai hatás az oka,bár nyilván az a fõ.😊

Hogy mi lesz a páncéllal ha nem pattan le,de nem is üti át?Benne marad.Ami elég kellemetlen tud lenni,még öntött páncélnál is.Pláne ha utána még megküldik HEAT-tal is.
Egyébként igen,elég brutális mennyiségû hõ is felszabadul.

100 mm-es BR-412 AP-T lövedék.

Köszi a linket, jó kis cikk!

Hmmm, olyan mintha egy 20 évvel ezelõtti szakkönyvet olvasnék, szép, szabatos fogalmazás, de a mára elterjedt dolgok akkoriban még csak gyermekcipõben járó dolgok voltak így egy-két fogalmazása, mondjuk úgy, "árulkodó", akkoriban még nem voltak ezekre elfogadott szakkifejezések. 😊

A nyakam nem tenném rá de ezek a sérülések szerintem hagyományos (teljes ûrméretû) páncéltörõ gránátoktól származnak. Az csak tipp, hogy azon belül is tompacsúcsú gránáttól.

Kinetikai lövedéknél az energia egy része a surlódás által hõvé alakul, ez megolvaszthatja a fémet, sõt, be is gyújthatja azt (nem is véletlen, hogy az aluminiumötvözet páncélzatokról eléggé letettek az 1980-as évekre). Az adott kép lehet, hogy nem kinetikai, hanem kumulatív gránáttól elszenvedett sérülést mutat. A kummulatív lövedékrõl Pintér Gábor írt egy szép kis ismertetõt.

Micsoda borzalmak történnek errefele!<#ejnye1>

Sajnos ezekre nem tudok biztos választ adni, majd valaki okosabb megválaszolja helyettem😊, de gondolom hõ mindenképp felszabadul egy ilyen nagy sebességû becsapódás során, még kinetikus lövedék esetén is.