95104
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#51622
1.: Gripen, egy "p". Ideje lenne azért már megtanulni. :)
2.: Nem kivitelezhető opció. A MiG-29-esek már le vannak állítva, komolyan kellene költeni rájuk, hogy újra repképesek legyenek, fegyverzetet venni hozzájuk, plusz a hajózó és kiszolgálószemélyzet is fogyatkozik.
Továbbá a Gripen szerződés felmondása kötbér fizetését vonja maga után, tehát valószínűleg szép kis summát kellene Svédországnak fizetni azért, hogy a lízingszerződésből kiszálljunk.
A MiG-29-esek és a JAS-39-esek nélkül viszont nincs vadászgépünk, márpedig a légierő szerepel a NATO vállalásban, amelyik országnak nincs légiereje, annak kvázi bérelnie kell azt egy másik NATO tagországtól. Szlovéniában például Olasz F-16-osok látják el a légtérvédelmet, a Balti államokban (Litvánia/Lettország/Észtország) pedig vetésforgóban, hat hónapontva váltva egymást Lengyel, Német, Belga, Holland és Cseh vadászgépek. -
donatus13 #51621 Csak, egy kérdés , felmerült bennem ,hogy van e értelme grippennek ide haza nem lenne sokkal jobb az árán légvédelmi rakétákat venni? -
BEARCAT #51620 Köszönöm én is 10 millia körüli árra emlékeztem, azt hittem már olcsóbb lett. -
#51619
Pláne, hogy a Raytheon állítólag ugyanazon a gyártósorokon gyártja az AIM-120C7, az SM-2 Block IV és az SM-6 rakátákat. ;)
Amúgy 2009-ben a Raytheon ~25 milliárdos forgalom mellett ~2 milliárdos tiszta, adózott nyereséget realizált, de ebben persze nincs benne az adótrükközések, bónuszok, stb. ;) -
#51618
Nagyon kíváncsi lennék, hogy mekkora haszonkulccsal dolgoznak a gyártók. Értem én, hogy kifejleszteni nehéz. De mi olyan drága abban, hogy ezeket le kell legyártani. És itt nem pár tucatról beszélnük, több ezer rakéta beszerzéséről van szó. Ez HT mércével gigantikusan nagy széria. -
#51617
Azt tudjuk, hogy az A2A és SAM rakéták árának cirka 70-80% az irányítórendszer. Mivel az SM-6 és az SM-3 azonos hajtóművel rendelkezik, kiszámolható, hogy amíg az SM-6 aktív radaros irányítórendszerénél az SM-3 Block IA egyszínű (egy hullámhossz tartományt érzékelő) IR érzékelője és a kinetikai harci fej (KW) bizony cirka 5 millió pluszt jelent. Az SM-3 Block IB kétszínű IR érzékelőt kap, ez tovább 2 millió dollár az árcédülán. -
#51616
Mert az 500k US$ valamikor FY05-ös körüli ár lehetett. :)
Jelenleg az AIM-120C7 ára bizony 750'000-1'000'000 US$.
A C7-es aktív radarjával felszerelt SM-6 ára előzetes becslések szerint 5 millió US$ körül alakult volna, a legutóbbi elemzésekben már inkább 5,5-6 millió dollárral találkozni. -
#51615
Egy rakéta? Mi a fene kerül ennyibe? Még inflációval is számolva ehhez képest az AIM-54A/C megkaphatja a filléres fiú becenevet. -
#51614
SM-3 Block IA: ~10 millió dollár (2010, ez már élő)
SM-3 Block IB: ~12 millió dollár (2012)
SM-3 Block II: ~15 millió dollár (2015-2017) -
#51613
Azt tudom, hogy egy saját aktív radarral bíró AMRAAM 500k $ táján van. (Mondjuk épp most vesznek dupla ennyiért a svájciak, de nem is vágtam, hogy mitől lett ennyire drága.)
Az SM-ből is van asszem aktív radaros, de tudommal a változatok nagy része TVM-es, aminek pont az a szlogenje, hogy olcsó mással összevetve. Az ész odalent van, radar sincs benne.
http://usmilitary.about.com/library/milinfo/navyfacts/blstandard.htm
Itt kb. 500 k van. Egy BGM-109 már milliós tétel. Egy manőverzeő végfázisos MRBM lehet vagy 5-6 milla szerintem. Nézd meg az Iszkander ára. Na, ez egy lépcsővel kisebb és az is millós cucc tudtommal. -
#51612
Alapvetően igen, szükséges volt a technológiai fejlődéshez, hogy megfelelő VLS konténerekből indítható rakétákat lehessen kifejleszteni. -
#51611
Abban megegyezhetünk, hogy a DF-21 elterjedésével jelentősen nagyobb a veszélyeztetettsége a hordozó csoportoknak?
A DF-21D rakétákat mindenki Tajvan esetében hozza fel, de Tajvan olyan közel van Kínához, hogy gyakorlatilag eddig is komoly veszélyt jelentettek a szárazföldről indított hajó elleni robotrepülőgépek. Tehát egy új fajta veszélyforrás, igen. Jelentősen nagyobb? Én ezt így viszont nem állítanám. Eddig is kellett veszéllyel számolni egy CBG-nek Kína partjai mellett, és ezután is kell. Ez csak egy újabb veszélyforrás, de ettől még nem beszélhetünk arról, hogy eddig háborítatlanul azt tehettek Kína partjai mentén a CBG-k, amit akartak, és most hirtelen a DF-21D megjelenése után egyszer csak lapos kúszásban kell a Csendes-óceán, a Japán- és Dél-Kínai tengerek környékén mozognia az amerikai hordozócsoportoknak.
Miért mondod a korlátozott hatótávolságot? A wiki 3000 km-t ír. Szvsz az nem kevés.
Kettős ok. Az egyik dolog, hogy nagyon sok a kérdőjel a DF-21D körül. A korábbi verzió 2000-2200km-es hatótávval bírtak, a D verzió, miközben elviekben ugyanazzal a hajtóművel bír, viszont majdnem 50%-os hatótávmövekedést mutat fel? Mindezt úgy, hogy a hasznos teher aligha lehet sokkal kisebb.
Különböző források szerint a hatótávolság inkább 1500-2000km körüli, például itt említenek ilyesmit.
A korlátozott hatótávolságot pedig úgy kell érteni, hogy egyfelől a rakéták jelenleg csak Kína közeli vizeket veszélyeztethetnek, másfelől a rakéták pontos célbajuttatásához szükséges a hordozók pontos koordinátája. Roppant komoly pályamódosítást aligha végezhet a harci fej, tehát eleve úgy kell a pályáját meghatározni, hogy a célpont közelébe csapódjon be irányítás nélkül, és ezt pontosítja a saját önirányító rendszere. Ehhez vagy "szem" kell (felszíni hajó vagy tengeralattjáró, amely képes kiszúrni a CBG-t), vagy műholdas radarrendszer, Kínának vannak űrbéli radar-műholdjai (3 darab kering fent jelenleg), de ezek nem nyújtanak folyamatos lefedettséget. Szóval azért nem olyan egyszerű a dolog, hogy holnap piff-puff indítanak egy pár tucat DF-21D-t, és hupsz, az amerikai CBG semmivé lesz. -
BEARCAT #51610 "Abban megegyezhetünk, hogy a DF-21 elterjedésével jelentősen nagyobb a veszélyeztetettsége a hordozó csoportoknak?"- szerintem igen, ez a "megszokottakon" felül egy újabb támadási mód. Az SM-3-asok meg az eddig lövészeket alkalmával -bár sikerrel jártak- a DF-21-eshez hasonló repülési profilú célpontot még nem küzdött le, ha jól emlékszem talán csak egy rövid-közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát imitáló célpontra lőttek vele.
Molni mit tudsz mennyi egy SM-3-as ára mostanság? -
#51609
Tehát lényegében modernziáció és miniaturüziácó és egyéb - mondjuk kohászati - fejlődés tette leghetővé ezt a beépítést? -
#51608
Az elterjedésnek az alábbi problémája van. Egy modern légiharc vagy légvédelmi rakéta ára töredéke egy ilyen ballsztikus rakétának. Nagyon költséges mutatvány legyártani belőle sokat és nem sok célpont van, amire megéri ellőni.
Továbbá egy közeledő BM-ről senki nem mondja meg, hogy nukleáris fej van rajta vagy hagyományos... (Mondjuk egy közeledő KSR-5 vagy Kh-22 estén ugyanez a probléma fennál.) -
#51607
1.: Az első komolyabb légvédelmi rakéták hatótávolsága elég szerény volt, 10-20km körül mozgott (pl. Tartar), és a rakéták itt ugye még jellemzően nem toloerővektor vagy reakcióhajtóművekkel voltak irányítva. A reakcióidő csökkentése tehát úgy volt lehetséges, hogy rakéta az indítóállványon, az indítóállványt pedig a cél felé fordítják.
2.: Egy indítókonténerből veszélyesebb és bonyolultabb rakétát indítani. Vagy "hideg" indítás kell, tehát sűrített levegővel vagy semleges gázzal lökik ki a rakétát a konténerből, és a hajtómű csak az után indul be, hogy a konténert elhagyta a rakéta. A "forró" indítás esetén a rakéta hajtóművei a konténerben indulnak be, viszont így meg kell oldani az égéstermékek elvezetését, vagy a rakétatestet kell úgy kiképezni, hogy ne okozzon benne kárt az égéstermék.
3.: A VLS indítóállásoknak több hely kell a fedélzeten, mint egy egy/kétkaros indítóállásnak. Utóbbi esetén a rakétatár a hajó mélyén lehet, valamennyire képlékenyen helyezhető el. A VLS-nél viszont a fedélzeten kell helyet biztosítani az indítókonténereknek. Ha megnézed a különféle 1960-as évek béli (és például az 1970-es és 80-as évekbeli szovjet) hadihajókat, akkor a sok felszerelés, radar, fegyverzet, stb. miatt kész akadálypályáról beszélünk, ahol minden négyzetméter kincset ér.... -
JanáJ #51606 Az infókat köszi.
Abban megegyezhetünk, hogy a DF-21 elterjedésével jelentősen nagyobb a veszélyeztetettsége a hordozó csoportoknak?
Mert eddig meglehetős biztonságban csónakázhattak Taiwan körül.
Miért mondod a korlátozott hatótávolságot? A wiki 3000 km-t ír. Szvsz az nem kevés. -
JanáJ #51605 Tudtam, hogy valaki beleköt abba hogy 10 rakétát írok...
Ezek szerint az indítósínes módszer hátrányai már lényegtelenek.
Keresni kerestem, nem sok sikerrel, meguntam, feladtam. Elv szempontjából lényegtelen hogy 100 vagy 200 rakéta van. -
#51604
Már régóta töprengek rajta, hogy akkor miért nem így készültek alapból...? -
#51603
Nem csak a nagyobb tűzgyorsaság, de gyakorlatilag minden téren előnyösebb a VLS (Vertical Launch System - Függőleges Indító Rendszer). A korábbi AEGIS hajók egy- vagy kétkaros indítóállásai bonyolult mechanikus rendszerek (nem csak a két tengely mentén mozgó indítóállás, de az azt utántöltő automatikus rendszer és rakétatárról is szó van), elromolhatnak, karbantartás igényelnek, stb.
Egy VLS-be berakják a rakétát, bekötik, az öndiagnosztizáló rendszer állandó felügyelete alatt van, és az egyetlen mechanikus dolog a VLS konténer zárófedelének mozgató mechanizmusa. Gyakorlatilag rá se kell nézni akár évekig. -
BEARCAT #51602 Helyesbítek a Pershing–2-es vezérlőrendszere az amiről írtam Lancer néven. Ami szintén hibás mivel Lance volt a rakéta a neve. 
Így igaz ma már az indítókonténeres megoldást használják éppen a nagyobb tűzgyorsaság miatt. -
#51601
Én azt mondom, hogy kína szépen elkezdi nagyobb számban gyártani ezeket, akkor nagyon gyorsan termelhet akkora mennyiséget, amivel túlterhelheti a légvédelmet. A már meglévő hajóknak meg korlátozott a hordózható mennyisége.
Egy Tico-n 122db VLS van, egy AB 96db-al, tehát ennyi SM rakétát tud vinni, hogy milyen arányban vegyítik a rakétákat, már csak elhatározás kérdése. Ugyanúgy az USN is dönthet úgy, hogy elkezd több tucatnyi SM-3-ast pakolni a TDM képes Aegis hajóira...
Az is gondolom olyan hogy van rajta 10 rakéta, 5 betárazva, 5 meg raktáron.
A VLS indítóknál nincs "raktáron" rakéta, annyi rakéta van, amennyi VLS indító.
Én csak abból indultam ki hogy - talán pont itt írtátok/írtad - a szovjetek tömeges rakéta indítással akarták túlterhelni a kötelék légvédelmét.
Eddig szvsz ami/kínai viszonylatban egy ami hordozó csoportnak szinte semmitől nem kellett félnie, most már igen.
Kína eddig is képes volt a szovjet "túlterheléses" hajó elleni robotrepülőgép-indításra, csak ehhez nem állt rendelkezésre jelentősebb mennyiségű modern hajó elleni rakéta/robotrepülőgép, illetve nem voltak olyan indítójárművei, mint a szovjet/orosz Oscar osztályú SSGN tengók vagy a Kirov osztályú cirkálók.
A fő gond persze továbbra is az, hogy a DF-21-esekkel csak a saját partjai közelében működhet, tehát a bevethetőség korlátozott. -
#51600
Khöm. A rombolókon Tico légvédelmi cirkálókon változattól függően olyan asszem kb. 70 vagy 120 SM-2 van vagy talán több. Az újabb Arleigh Burke osztályú hajókon is lehet reálisan 40-60.
Nem vagyok benne a témában, de mintha valamiféle standart indító / tároló rekesz lenne és célnak megfelelően lehet betárazni.
Szóval egy sima egy horodós csoport védelmének alsó hangon 200 körüli SM-2 rakétája van és úgy tánik, hogy már nem a régi indítósínes módszer, hanem mind vagy nagy része azonnal indítható.
Egyébként a kereső használata neked sincs megtiltva. -
#51599
Azért az hogy a saját partoktól 1500km-re már képes csapást mérni a hangsebesség 10x-esével közeledő fejrészekkel igazán elgondolkodtató.
A szovjetek már az 1960-as évek végén megcsinálták a Kh-22-vel, az is közel függőlegesen érkezett meg a célhoz, Mach 4+ sebességgel. Utólagos elemzések ki is hangsúlyozták az amerikai CIWS rendszerek (mind a Phalanx, mind a RAM) alapvető tervezési hiányosságát, miszerint a felső kitéríthetőségi szögük elég kicsi ilyen rakéták ellen. A "mókás" az, hogy a saját Harpoonjuk is rendelkezett "felülről támadó" bevetési programmal, mégse vették ezt a lehetőséget figyelembe... -
#51598
Akkor a "dokumentumfilm" besorolás kicsit erős lenne, nem? ;) -
JanáJ #51597 Te a jelent nézed. Én azt nem tudtam, mert ahogy utána néztem nincs semmi publikus a kínai rakétáról. Az amikról azért jóval több.
Én azt mondom, hogy kína szépen elkezdi nagyobb számban gyártani ezeket, akkor nagyon gyorsan termelhet akkora mennyiséget, amivel túlterhelheti a légvédelmet. A már meglévő hajóknak meg korlátozott a hordózható mennyisége. Az is gondolom olyan hogy van rajta 10 rakéta, 5 betárazva, 5 meg raktáron.
Én csak abból indultam ki hogy - talán pont itt írtátok/írtad - a szovjetek tömeges rakéta indítással akarták túlterhelni a kötelék légvédelmét.
Eddig szvsz ami/kínai viszonylatban egy ami hordozó csoportnak szinte semmitől nem kellett félnie, most már igen. -
BEARCAT #51596 és BUÉK (itt is a komment után ébredve) -
BEARCAT #51595 Veszély jelent a DF-21D de hogy mekkorát az pontosan még nem lehet tudni. Mindez majd kiderül ha meglesz pár éleslövészet vele. Azért az hogy a saját partoktól 1500km-re már képes csapást mérni a hangsebesség 10x-esével közeledő fejrészekkel igazán elgondolkodtató. Ha ténylegesen biztonságban akarják tudni az amik a hordozóköteléket akkor ezt mindenféleképpen figyelembe kell majd venniük. Nem hajókázhatnak már csak úgy.
Röppályája laposabb mint egy interkontinentális ballisztikus rakétáé, mivel ez "csak" középhatótávú. Éppen ezért felderítésére is kevesebb idő áll rendelkezésre. Tény hogy a hordozó kísérete számára annyival könnyebb a helyzet hogy kb. felé jön ha jön. Na de honnan indítják, milyen röppályán közeledik? Mivel önjáró ez még inkább fokozza a bizonytalanságot az amiknál.Egyes források szerint a kínaiaknak titkosszolgálati úton sikerült megszerezniük az amerikai Lancer harcászati ballisztikus rakéták vezérlőrendszerének terveit és ezt lemásolva alkották meg a DF-21D-hez hazsnáltat. A Lancer korában az egyik legjobb, ha nem a legjobb volt. Célpontját a memóriájában tárolt radarkép alapján találta meg. A beazonosítást a saját radarja által végezte ezzel a megoldással sikerült meglepően jó találati arányt (értsd nagyobb épületek ellen is használható volt a 60-70-es évekbeli technikával) elérni.
-
EnxTheOne #51594 Lehet hogy nem fogalmaztam elég pontosan. A dokumentum film nem a jelenben játszodott, hanem kb 2025-2030 körül. És ott már volt müködő CGI lézer fegyver. :) -
#51593
Az SM-3 oké, de ha van belőle 5-10 db a kötelékbe akkor az nudli egy ilyen veszélyre.
Egy CBG esetében van egy-két Tico és kettő-három AB, jelenleg ez ~10db SM-3-at jelent (nem az összes Aegis hajó SM-3 képes), ami azért elég ütős erő. A "nudli" azért erős, mert senki sem tudja, hogy hány "carrier-killer" DF-21 áll rendelkezésre. Mindenestre biztosan nem több tucat, jelenleg legfeljebb pár darab. Tehát a jelenlegi veszélyfaktor ellen bőven elég, főleg, hogy Kína és az USA nincs közvetlen háborús veszélyben.
Az SM-6 arra lehet jó, hogy multifunkciós, de a mennyiségi kérdést nem oldja meg.
Miért is? Az SM-6 váltja az SM-2 Block IIIA / Block IV rakétákat...
Az mindenesetre kicsit erősnek érzem amit az egyik okos törp mondott, hogy ezzel vége az ami dominanciának a nemzetközi vizeken. :-) Azért ilyenek már korábban is voltak.
Egész pontosan ilyen veszély eddig nem volt, ez egy teljesen új típusú fenyegetés. Viszont az ellenszer az anti-ballisztikus rakéták által rendelkezésre áll. A kérdés jelenleg a hatékonyság - mind a DF-21, mind az SM-3/SM-6 esetében. -
JanáJ #51592 Az SM-3 oké, de ha van belőle 5-10 db a kötelékbe akkor az nudli egy ilyen veszélyre.
Az SM-6 arra lehet jó, hogy multifunkciós, de a mennyiségi kérdést nem oldja meg.
Az mindenesetre kicsit erősnek érzem amit az egyik okos törp mondott, hogy ezzel vége az ami dominanciának a nemzetközi vizeken. :-) Azért ilyenek már korábban is voltak. -
#51591
Kiváncsi vagyok amik mit találtak/nak ki ellene.
Már kitalálták, az SM-3 rakétát, és már fejlesztik a Block II. változatot is...
Én meg azt mondom, hogy most hiába nem kell a "nagy" rakéta, de csak az van. Nem tudom mennyire megvalósítható a kicsi.
Lesz "egyszerűbb", az SM-6 (RIM-174) is használható lesz végfázisú (beérkező) ballisztikus rakéták ellen. Ugyanakkor az SM-6 semmivel sem kisebb, mint az SM-3, sőt, a tömege még kicsivel nagyobb is, eléri a másfél tonnát. Viszont szemben az SM-3-al, az SM-6 kettős célú rakéta, tehát elsődlegesen a légi célpontok leküzdése a feladata, és csak másod sorban a beérkező ballisztikus rakéták leküzdése. -
#51590
X-30 -> nem épült meg.
X-43 és X-51 -> scramjet (szuperszonikus áramlású sugárhajtómű) tesztgépek.
Tehát lézerfegyver nem volt ezek egyikén sem. :)
Azt nem tudom, hogy az adott esetben mire gondolhattak, de tippre az alapján, amit leírtál hibás megfogalmazást / sekélyes tudást mutattak fel. Voltak már a világűrben hagyományos fegyverek, az Almaz szovjet katonai űrállomáson a Neudelmann gépágyú, amellyel tüzeltek is.
Szvsz arra gondolhattak, hogy egy hagyományos tűzfegyver reakcióereje káros hatással lehet az űrhajóra. Ez azonban hibás érv, lévén léteznek hátrasiklás nélküli ágyúk is, ahol nincs számottevő reakcióerő, illetve a reakcióerő lehet olyan kicsi is, hogy minimális pálya korrekción túl más kárt nem okoz (az űrhajó tömegétől függ, egy nagyobb tömegű űrhajó esetében azonos erejeű reakcióerő ugye kisebb hatást vált ki).
E téren javaslom olvasd át a Hadviselés a világűrben topicot. -
JanáJ #51589 Ha jól értem, akkor te már az ellenszerről beszélsz, egy kisebb rakétáról.
Én meg azt mondom, hogy most hiába nem kell a "nagy" rakéta, de csak az van. Nem tudom mennyire megvalósítható a kicsi. -
#51588
Nem értem, hogy mit nem értesz. BM ellen nem kell nagy hatótáv, mert a rakéta úgyis közeljön, mert te vagy a célpont. Minek építesz egy 2 tonnás rakétát ami elmegy 200 km-re, ha elég 40-re előllni? Ki rakétával a tűzgyorsaság is könnyebben tarhható, mert könnyebb rakétát könnyebb utántölteni.
Ahogy írtam nem kell nagy hatótáv, mert lényegében arról van szó, hogy legkésőbb 20 km-es távban valami elé kell állítani a ballisziktus rakétának. Azért ekkora távban, hogy lehetőleg a szétrepülő törmelék ne kapjon el téged, meg nukleáris robbanófej ellen távolabbról kell védekezni.
Mi a gond? Az, hogy repcsiket viszont ajánaltos távolró lőni és a rekció kitolató azzal, hogy nagyobb az indítási táv. Ha 60 bejövő célt 200-tól 20 km gyűrsz le, akkor alacsonyabb tűzgyorsaság és indító is elég. Ha csak 20-40 km között tudsz indítani, akkor iszonyatos tűzgyorsaság kell, mert célmegvilágító képesség és számítási kapcitás a párhuzamosan célra küldött sok rakétának. Mivel a tűzgyorsaság nem fokozható végtelenségig, marad a sok indító. Ez viszont sok helyet foglal...
Itt is - mint mindenhol - az egyensúly megtalálása a cél. -
JanáJ #51587 1, Az elsőre nem is gondoltam. Bár igazából szvsz mindegy, mert nem lehet túl nagy kihívás a kínaiaknak sokat gyártani ezekből.
Kiváncsi vagyok amik mit találtak/nak ki ellene.
2, Nem értem a hatótáv dolgot. Én arra gondolok, hogy ami elkap egy ICBM-et, az egy kis ballisztikus rakéta ellen is jó. És hogy csak ez jó, a többi alváltozat nem. -
#51586
Nem a darabszám a lényeg igazából, hanem az időegységre eső tűzerő koncentráció. Nem a teljes készletet kell legyűrni, hanem "csak" a gyorsan elérhető és tölthető készletet. A CIWS pl. nem minden irányban ad azonos lefedettséget.
A nagyí ICBM-ek elfogására sem kell borzalmas hatótáv, ugyanis nem kell messzire ellőni. Az elhárítás lényege, hogy valamit a rakéta pályála elé kell állítani. Egy műhold leszedése teljes más dimenzió, mint egy feléd közeledő objektum semlegesítése. -
JanáJ #51585 Ez szebb: X-29 
-
JanáJ #51584 A wiki - bár tudom nem szentírás - de valami radaros dolgot ír, de nem értem és nuki fejeket.
A légelhárítása egy köteléknek szerintem bőven túlterhelhető. Ha nekik van x "elfogó" rakétájuk, akkor x+1 rakéta már elég. Gondolom ezeket max a nagy ICBM-ekre tervezett SM3 vagy 4-es (??) rakéta kapja el. Arra meg asszem azt írta Cifu, hogy 3-4 db van az Aegiseken.
Nekem valami olyan rémlik, hogy pont a stratégiai atom triád csökkentése miatt vált szükségessé taktikai atom fegyverek tárolása a hordozókon. Bár ez szvsz inkább a bombázó flottára lehet igaz, mármint a helyettesítés.
-
#51583
az ilyen szárnyaknak kisebb az indukállt ellenállása mivel nem a szárnyvég felé csuszik az áramlás hanem a szárny töbe ezért is kisszebb a stabilizátor rajta hátul. de szerkezetileg sokkal macerásabb az elkészitése a csavarodási hajlam miatt .Ezért nem készitettek belöle még sok ilyen gépet mert a kompozit anagok megjelenése elött hamar elfáradt az anyag.