-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#50680
Ez inkább a könnyűcirkálókra igaz (6 hüvelyk körüli tüzérség). ;)
Illetve:
Persze, ez így van, jó eséllyel. A gond ott van hogy ugye cirkálók gyorsabbak, többen is vannak általában,
Kérlek javíts ki, ha tévednék, de a flottáknak általában nem volt sokkal több cirkálójuk, mint csatahajójuk.
Pl. Kriegsmarine (ereje teljében, 1941-ben):
4db Csatahajó
*2db elavult Csatahajó (Schlesien és Schleswig-Holstein)
2db 'Zsebcsatahajó'
3db Nehézcirkáló
6db Könnyűcirkáló
27db Romboló
A két elavult csatahajót vegyük ki a képletből. A 'zsebcsatahajók' mindig vita tárgyát képezik, hogy mik is igazán, oké, ne legyenek csatahajók, hanem legyenek nehézcirkálók. Ez esetben a Csatahajók / Nehézcirkálók / Könnyűcirkálók / Rombolók aránya:
1 / 1.25 / 1.5 / 6.75
Tehát egy csatahajóra 2.75 cirkáló jutott. Nem valami impozáns.
Ilyen téren ha jól tudom a legjobban az angolok álltak.
1939:
15 Csatahajó (és csatacirkáló)
7 Repülőgép-hordozó
17 Nehézcirkáló
49 Könnyűcirkáló
184 Romboló
Az arány:
1 / 1.13 / 3.26 / 12.26
A nehézcirkálók aránya közel 1:1, a könnyű cirkálókkal együtt ~1:4.4. Ez pedig az angoloké, akik a kiterjedt gyarmatbirodalom miatt rendelkeztek ennyi cirkálóval és rombolóval.
Ettől függetlenül nem volt túl jellemző tudomásom szerint, hogy egy vagy több nehézcirkáló egy Csatahajóval keveredjen tűzpárbajba önszántából.
Azért ez nem teljesen igaz - az Ollis oldalon elég jól van részletezve a Tirpitzet ért találatok, emlékeim szerint úgy 95%-a a bombáknak szépen felrobbant a legfelső fedélzet fölött, a hajó belsejében kárt okozni nem tudott, csak a felépítményben és a légvédelmi lövegekben, a hajó túlélését meg végképp nem veszélyeztette. Az 5% (asszem 1 db 1600 fontos) meg megállt a páncélfedélzetnél.
A megállapítás ebből a szempontból jogos, de a Tirpitz egy elég speciális eset volt lássuk be, gyakorlatilag egy zárt öbölbe ücsörgött, a környező magaslatokra pakolt légvédelmi állások által fedezve.
Továbbá én a pct. bombákat említettem, ezek terén nem volt olyan rossz az arány (4-ből 1, vagyis 25%), azt gondolom te se várod el, hogy az 500 fontos légibombák vigyenek át bármilyen páncélfedélzetet. :)
A másik dolog amit az AoN alaptétel alól kirántja a szőnyeget, hogy jobban véd ahol kell. A gond csak az hogy nem.. az I vh.-ig meglévő 12-13" ágyúkra ez már igaz volt, de vh. alatt és után standarddá váló 15-16" ágyúk ellen már nem. Asszem van vhol egy német haditengerészeti doksi, kerek-perec leírják hogy ekkora kaliber ellen ésszerű vízkiszorítás ellen már nem lehet elég vastag övpáncélt csinálni, ami szépen megállítaná a cuccost a hajón kívűl, értelmes távolságon belül (illetve lehet, a japóknak sikerült is, csak egy 72 000 tonnás hajót kellett hozzá tervezni, hogy működjön az AoN elmélet). Ergo, több réteggel limitálni kell, mekkora bajt csinál mekkora területen, de mindenképp megállítani a kritikus találatokat.
Bevallom most egy kicsit elvesztem. Az AoN alapvetően azt "írja elő", hogy egyetlen fő páncélzati réteg fogja meg a támadást? Nem a páncélozott terület nagyságára vonatkozik? Az a KGV esetén egy más tészta, hogy AoN volt, egyetlen fő védelmi vonallal.