
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#50666
Ha nekimegy 3 nehézcirkáló és sikerrel elsüllyeszteni, akkor egyszerűen megéri egy nehézcirkálót elveszteni, ha egy csatahajót kikapcsolsz. A háború már csak ilyen. Melyik az olcsóbb és mennyivel?
A kérdés már csak azért is érdekes ugye, mert ugye a német 'zsebcsatahajóknak' nem akadt követője igazából. Pedig hát...
Itt szigorúan saját véleményem szerint a megalománia és a presztízs hajtotta a tervezőket az első világháborútól kezdve. Egyre nagyobb ágyúk, egyre vastagabb páncélzat, hogy az egyre nagyobb ágyúknak ellenálljon, és ezek miatt végül már 40'000-50'000-70'000 tonnás szörnyetegek kerültek a tervezőasztalokról a sólyákra. Azt sose vizsgálták szerintem, hogy erőforrás-kezelés szempontjából mi a jobb döntés, egy nagy csatahajó, vagy helyette 3-4 cirkáló. De nem is kellett. Mert első sorban nem a cirkálókat tekintették a tengeri haderő legkomolyabb erőinek, hanem a csatahajókat...
Az elv szöges ellentétben áll a gyakorlattal. A Biscmark esetén agresszíven közeledtek, hogy effektíven tüzelhelssenek. A radar előtt - de még alatta is a háború elején - 18-20 km felett szinte vaktában lövöldöztek, csak szerencsével lehetett találhatot elérni.
Egy apróságot azért tegyünk szépen hozzá: attól, hogy egy csatahajó már 18-20km-ről többé-kevésbé képes volt eltalálni egy célpontot (most ne a Bismarck-csatákból induljunk ki), egy nehézcirkálónak ez valamivel kisebb távból fog hasonló eséllyel sikerülni. Egy csatahajón jobb minőségű a fő fegyverzet tűzvezetése, mint (általában) egy cirkálónak. Nagyobb távolságmérők, nagyobb radarok, jobb tűzvezető (analóg) számítógép, több és jobban felszerelt megfigyelőállás, stb.
Ez az első komoly fegyvrtény, amit fel tud mutatni egy all or nothing hajó. :)
Nem hiszem, hogy ennek sok köze van a páncélzathoz (természetesen nem is független, hiszen a páncélzat tömege oda-vissza váltható a tervezőasztalon még a fegyverzet és lőszer tömegére). A Bismarck például 12db másodlagos 150mm-es és 16db 105mm-es másodlagos hajóágyúval bírt, igaz jóval nagyobb is volt a KGV-nél.
Naná. Csak a tüzérségi gránátot nem lehet eltéríteni, de az intelligens fegyverek néha nem feltétlen elég intelligensek, hogy mindenféle zavarásnak ellenálljanak. Rakétával is lelőhetőek, a CIWS is dolgozik.
Már akkor sem páncélozták őket, amikor a hajó elleni rakéták még igencsak gyerekcipőben jártak (1950-es és 60-as évek). A Ticonderoga és Spriance / Kidd osztály hajótestét állítólag egy .50 caliberes géppuska is képes átvinni AP lőszerrel (ami nem olyan hihetettlen, lévén a hajótest 10-15mm vastag acéllemez). Egyes hajóknál alkalmaznak kevlárt, néha kerámiát a kritikus pontokon (pl. CiC), de ez a maximum.
Nem igazán értem az első részét. Miből jön a túlélőképesség, ha egy fregatott szinte kettévág egy 2000 fontos bomba? A kárelhárítás ez bizonyos fokú sérülésen túl értelmét veszti.
A kulcsszó a "szinte". Jól megtervezett hajótestnél igenis van ráció abban, hogy egy kisebb hajó is túléljen egy komoly találatot, sőt, akár részben a harcképességét is megőrizheti, ha a sérült részbe nem tartozik kritikus elem.
Itt egy példa, USS Buchanan, RIMPAC 2000 hadgyakorlat, 3x Hellfire találat, 3x Harpoon találat és egy 2'000 fontos LGB találat után a hajó még úszóképes volt. Végül egy robbantási csapat rakott ~90kg robbanóanyagot a hajófenékbe, úgy süllyedt el.
Az USS Buchanan egy 4'500 tonnás vízkiszorítású rakétás romboló az 1960-es évekből. Ma egy átlag fregatt ekkora.
Bölcs tervezéssel (például ilyen, hogy a Zumwalt-nál az indítókonténereket a hajó oldalán helyezték el, és nem a hajótest közepén) szerintem elég sok találatig fenn maradhat egy hajó...
Nem, a HMS Sheffield nem számít. Ott valójában nem a találat, hanem az utána elszabadult tűz, illetve annak nem túl sikeres megállítása okozta a bajokat.


