-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
davidbog #50638 Köszönöm szépen, most már el tudom képzelni hogyan készült és miért tartott akár több mint 1 évig egy nagykaiberű hajóágyú elkészítése.
"...a béléscsőre ráhúztak egy felmelegített burokcsövet, amely a lehűlés után ráfeszült a béléscsőre." - Zsugorkötésnek hívják ezt a gyártási eljárást.
Az acél pontos összetétele még nem mondd sokat, ha csak azt tudod szinte nem tudsz semmit. Elektromikroszkóppal meg lehet határozni az összetételt, ha van egy kis anyagod az adott acélból. Sokkal fontosabb az hogy milyen hőkezelésen ment át az az acél. Nagyon nem mindegy mennyi szén diffundált bele, milyen hőmérsékletre melegítették és mennyi ideig tartották azon a hőmérsákleten, hogyan hűtötták le, milyen volt a csillapítása stb.
A Navweapons az "Okun maffia" része. Már csak a képek miatt is érdemes meglátogatni az oldalt. Az adatok is pontosak, részletesek. Csak valahogy az a furcsa, hogy a következtetéseknél szinte mindig az amerikaiak a legjobbak mindenben.
A KGV-osztály jobban is sikerülhetett volna, mert ezeken kívül nem nagyon volt üldözésre alkalmas csatahajójuk, talán csak a Hood. Az R-osztály nem volt felújítva és lassú volt. A Nelson-osztály szintén lassú volt és ezeknek is rengeteg baj volt a tornyaikkal és az ágyúikkal. A Queen Elizabeth-osztályt lehet még ütőképesnek mondani, de ezek is csak 24-25 csomót tudtak. Renownnak, Repulsenak gyenge páncélzata volt, ezeket tényleg nem volt ajánlatos csatahajók elleni tűzpárbajra küldeni. Védelemre és elrettentésre ezek is jók, de ellenséges kötelékek elfogására szinte esélytelenek.
Ha a német tengernagyok nem töketlenkedik el a lehetőségeket a csatahajóikkal és a tengeralattjárók torpedóit jobban megtervezik, akkor nagyobb jelentőségük lett volna KGV-osztály hajóinak. Nem maradt volna ennyire háttérben a kisebb sebességük és kicsi hatótávuk.