95104
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
remark #50657 Kíváncsi lennék, hogy mit szóltok a Prince of Wales-es írás "Nagy-Britannia 1902-ben kötött szoros szövetségi szerződést a Távol-Kelet feltörekvő új csillagával..." kezdetű részében leírtakhoz?
Konkrétan az 1921-ben még meghosszabbított japán-brit szerződés felbontásáról van szó, és arról, hogy ezzel az író szavaival élve: "az 1928-as -feltételezett- angol-amerikai háborút becseréltük a második világháborúra". -
#50656
A másik amit képtelen vagyok felfogni, hogy minden hajó felépítménye légnyegében páncélozatlan ugye? Bármilyen komoly ütközeben lényegében letarolják a felépítményt a benne tartózkodókkal együtt.
Nem igazán értem, hogy hogyan képzelték el azt, hogy egy ütközet után mikorra és hogyan lesz bevethető egy hajó. -
#50655
Igen. Magyarán tök jó, hogy ELVBEN a főtüzérség nem tesz kár a hajóban, de a nagy tűzgyorsaságú kiegészítő tüzérséggel ripityára lövik és tessék megkapaszkodi, nehézcirkálók 203-as vagy pccirkálók 280-as löveggel pillanatokat alatt ronccsá lövik a hajót.
Az elv ott sérül, amit olinál látni a Biscmarkos bejegyzésnél. Képek itt.
Egyetlen gránát félig kibelezte a hajó tatrészét. Kettő legfeljebb három találat és lényegében leválik a hajó orr vagy tatrésze. Bocs, de engem max. mosolygásra késztet ez fajta védettség.3 500 kilós vagy 1 tonnás bombatalálat kb. azonos helyen lényegében kinyírja a hajót... -
#50654
A függőleges vezérsíkot csak teljesen kitakarja a boom. Nem tudom megállapítani, hogy mire gondolsz.
A 2. pontot annyian pontosítanám, hogy az interrogator antennál. "Válaszolni" mindig tudtak az F-16 gépek, a lekérdezés lett fontos az AMRAAM integráció során. Addig a Sidwinderek miatt amúgy is vizuálisan azonosítani kellett a célokat, ha az AWACS vagy más addig nem tett meg.
A boom-os renszerben a pilót felveszi az utántöltési pozíciót és a robot ott tartja a gépet. A többit a töltőkezelő operátor megoldja a tankeron. Nagyon kényelmes módszer, mert nem a harci bevetésekre járó pilótát fárasztja ésa boom áttöltési kapacitása kb. 2-szeres a hajlékonycsövesnek. -
#50653
Semmilyen csatahajó vs. csatahajó ütközeben nem vettek részt. Surigao szorosnál a régi csatahajók voltak ott. Az újak meg lövöldöztek a repcsikre, a hordozókötelékek védelmében maradtak. (by Oli) -
JanáJ #50652 
-
Freeda Krueger #50651 Pedig a puszta eredmények és tények alapján nincs miért szégyenkezniük.
-
savaz #50650 Az all-or-nothing azon az elven alapul, hogy a nem páncélozott részeken a nagy kaliberű páncéltörő gránátok nem robbannak fel és csak kicsi lyukat ütnek (lásd a POW hídja). A defekt ott van benne, hogy nem számol a repülőbombákkal, a repeszgránátokkal és a kisebb kaliberű tüzérséggel. Az idézett kép Olinál is repülőbomba volt(jean Bart Casablanca). -
#50649
1.: Lehet, hogy hidraulikaolajjal keveredett homok/por szerintem.
2.: IFF antenna
3.: Utántöltés során a HUD utántöltés módba kerül és folyamatosan tájékozttja a pilótát a szükséges manőverekről (ahogy a tanker alján villogó feliratok is.) Plusz a Boon minimálisan mozgatható is. Pár óra gyakorlással megszokható. Nem egy etwas. -
JanáJ #50648 A függőleges vezérsíknál mi az a sárszerűség? Nem hinném hogy homok.
A plexi elött mi az a 4 dudor? Légterelő?
Hogy a ménkűben légiutántöltenek, ha a pilóta nem is látja. A töltő csonkkal "ügyeskednek"?
(Bocs a laikus kérdésekért. :-) ) -
#50647
Safety Assessment of Foreign Aircraft
Csak kereskedelmi gépeken van, a lényege az, hogy külföldön bármilyen hatóság odamehet a géphez és csinálhat rajta egy olyan ellenőrzést amiben megnézik, hogy érvényesek és megvannak-e a megfelelő dokumentációk, nem hiányzik-e vészmentő felszerelés, megvannak-e az utastájékoztató matricák, stb. A gép műszaki állapotával nem foglalkoznak. A végén ha írtak valamit akkor egy feljelentés formájában megkapja az üzembentartó :D
Ezt csak azért írtam mert a Malév 737-eseit folyamatosan feljelentik mert annyira koszos a gép törzse, hogy a külső matricák meg figyelmeztetések már nem olvashatóak. -
#50646
Az mi? -
#50645
Én valahogy nem tudom komolyan venni az 'all or nothing' páncélzatú csatahajókat. Mióta megtudtam, hogy az Iowa osztály ilyen, nagyott esett a renoméja a szememben.
Igen, sok tekintetben az a csatahajóépítés csúcsa. Burtálgyors, a kor csúcsradarja és tűzvezető rendszere volt rajta és elvben kivátló 16 hüvelykes lövegek.
Csak éppen ez mit sem ér, ha 3-4 jó helyen beköszönő gránát lényegében úszóképtelenné teszi a hajót főleg, ha viherba került a cucc. Igen nagy felületekről van szó amin lényegében védtelenek. Kb. teljes orr és a tat egy része ugyebár, mert ott nincs vastag páncélöv.
Oli oldalán van egy kép arról, hogy egyetlen gránát milyen kárt tett egy ilyen páncélozatlan részen... -
#50644
Ez szuper de a tömeg csak gyorsításkor számít.
Szerintem meg gyúrjál egy picit alapfokú aerodinamkiára mielőtt ilyen butaságot leírsz. A nagyobb töemg levegőben tartásához nagyobb felhajtó erő kell. Ehhez nagyobb állásszöggel kell repülni. --> Nagyobb légellenállás ---> nagyobb tolóerő kell ---> magasabb fogyasztás.
formában, "üzemanyagsporolos" pegasussal... már csak a tömeg marad de arról meg elmondtam a véleményem.
Esetleg adjál már fajlagos fogyasztási számokat a hajtóműről, folyamtosan egy jelzős szerkezet ismételgetése helyett. VTOL üzemmódban biztosan eszi a kerót. Viszont talán nézzed már meg, hogy az Sivatagi Vihar alatt honnan és milyen messze jártak bevetésre a Harrierek. Az elméletgyártás helyett nem kellene inkább egy tapsztalati érték...? Tudod, Murphy. Egy gramm alkalmazás felér egy tonna elvonatkoztatással... -
#50643
Jön egy SAFA ellenőrzés aztán jól megbüntetik az üzembentartót :) -
Lacusch69 #50642 "...mintha egy tömör csőből készítették volna. "
Bocs, csak kötözködöm, de tömör cső nincs. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#50641
Csak a harckocsinál max a személyzet hal meg és nem egy fél város.... A kérdés pedig uaz: Megkockáztatja?
Ez már politikai döntés. Én azonban továbbra is azon a nézeten vagyok, hogy aligha az Észak-Koreai válaszcsapás tartaná vissza az amerikai döntéshozókat adott esetben.
Ez szuper de a tömeg csak gyorsításkor számít.
??? Fogyasztás szempontjából nem? Elnézést, de ezt gondold végig még egyszer. :)
Ennél sokkal izgibb/fontosabb szempont kérdés lenne a légellenállás de áramlástan az olyan amiről ha áramlástannal foglalkozó mérnök lennék se mernék nyilatkozni.... max analógiát hozni az legalább van.
Azt természetesen elismerem, hogy a külső függesztményű AV-8B légellenállása jóval kedvezőtlenebb, mint az F-35B-é belső fegyverterheléssel, ezt bajos is lenne vitatni.
Fele annyi keró...
AV-8B belső üzemanyag menny.: 3519 kg
2x 300 gal. póttartály: 2x 925kg
AV-8B belső + 2 póttartály = 3519 + (2x 925) kg = 5369 kg
F-35B belső üzemanyag menny.: 6030 kg
A különbség ~13%. Felének nevezni egy picit túlzás...
"üzemanyagsporolos" pegasussal...
Pegasus 11-61 specifikus üa. fogyasztás: 0,76 lb/lbf-hr
F-135-PW-100 specifikus üa. fogyasztás utánégető nélkül: 0,886 lb/lbf-hr
megj.: Az F-135-PW-100 az F-35A hajtóműve, az F-135-PW-600 lenne az F-35B-é, de nem találok ahhoz sehol specifikus fogyasztási adatot. A -600 esetében egy plusz csapágy került be a főtengelyhez, és ugye eltérő a kiömlőnyílás illetve van egy erőátviteli rendszer a rotorhoz. Ezek aligha javítanak a fogyasztásán.
Nekem úgy tűnik, hogy az AV-8B+ gépeken rendszerben lévő Pegasus arányaiban bizony takarékosabb, legalábbis a fentiek alapján.
Már megent keverünk. hsz elején atomfegyver mellé bejött az ERA, itt meg a hatótávat csúszással mixeljük
Mit mixelünk? Adva volt egy forrás, mely szerint az F-35B fegyverterhelés esetén adott hatótávra képes, ez összevetve az AV-8B+ hatótávjával azonos fegyverterhelés esetén. Nem én csúsztatok tömeg vagy üzemanyag mennyiség esetén. Az általad említett Globalsec.-es adatot (kétszeres ígért hatótáv a 'legacy' gépekhez képest) kérdőjeleztem meg, mert látható, hogy nem csakhogy kétszeres nincs, de kb. egy szinten mozog a kettő.
Az, hogy az F-35B felett ott a kasza veszélye arra vezethető vissza, hogy egyfelől nem képes az előre megadott teljesítmény (fegyverterhelés/hatótáv) adatokat a valóságban is hozni. Az F-35B fejlesztése azért csúszik, mert a Lockheed-nek idő kell, hogy ezzel a problémával kezdjen valamit. -
#50640
Zsugorkötésnek hívják ezt a gyártási eljárást.
Így már csilingel valami. :D
Fémipari szakközepet végeztem eonokkal ezelőtt, de mivel nem a szakmában helyezkedtem el, a szakmai elnevezésekkel általában bajban vagyok. :)
A KGV-osztály jobban is sikerülhetett volna, mert ezeken kívül nem nagyon volt üldözésre alkalmas csatahajójuk, talán csak a Hood.
Érdekes kérdés, hogy aztán a HMS Vanguard (amely szintén kvázi kényszer szülte egység volt) meg egy elég jól sikerült kis hajó volt brit mércével. Persze nem a Jamato / Iowa-osztályhoz képest :) -
fade2black #50639 ""Egy BMD se volt/lesz 100%os. Megkockáztatod, hogy Ki partvidékre nuki fegyver(ek) potyognak csak mert NK leatomozta ROKot?
Létezik bármiféle rendszer, ami 100%-os hatékonyságot garantál? Én nem hinném. A harckocsikra sem azért szerelnek ERA blokkot vagy passzív/aktív védelmi rendszert, mert az garantáltan megóvja mindentől a harckocsit. Csak ad egy plusz esélyt a túlélésre."
Csak a harckocsinál max a személyzet hal meg és nem egy fél város.... A kérdés pedig uaz: Megkockáztatja?
"Az isten szerelmére, a belső üzemanyag-mennyiség tömegére ránézel, de a gép tömegére nem? :)
Az F-35B üres tömege 14,5 tonna. Az AV-8B MTOW tömege 14,1 tonna! Vagyis az F-35B üresen többet nyom, mint az AV-8B maximális felszállótömege nekifutás esetén."
Ez szuper de a tömeg csak gyorsításkor számít. Ellenben a pegasus folyamatosan pocsékolja a kerot. Ennél sokkal izgibb/fontosabb szempont kérdés lenne a légellenállás de áramlástan az olyan amiről ha áramlástannal foglalkozó mérnök lennék se mernék nyilatkozni.... max analógiát hozni az legalább van.
"Továbbá mutassak rá, hogy az AV-8B esetén a 2'500 font hasznos teher és az adott hatótáv egyértelműen arra utal, hogy két külső póttartállyal repül? Vagyis nem kellene leragadni a belső üzemanyag-mennyiségnél?"
Tőlem leragadhatunk, csak akkor az AV8B azonnal elvérzik. Fele annyi keró, egy lényegében 60as években megtervezett formában, "üzemanyagsporolos" pegasussal... már csak a tömeg marad de arról meg elmondtam a véleményem.
"Amikor tele vannak a szakmai oldalak az F-35B körüli problémákkal, pletykákkal arról, hogy az F-35A/C egy évvel, az F-35B 2-3 évvel tovább csúszhat, tényleg olyan hihetetlen, hogy az aviationweek-en olvashatóak esetleg igazak lennének?"
Már megent keverünk. hsz elején atomfegyver mellé bejött az ERA, itt meg a hatótávat csúszással mixeljük. Akkor már sokkal jobb molni indoka a mért törölhetik az F35Bt.
A video gondolom 67es nagyon szuper, hogy ilyet láthatok.
molni az F16ost beraktam háttérnek. :) -
davidbog #50638 Köszönöm szépen, most már el tudom képzelni hogyan készült és miért tartott akár több mint 1 évig egy nagykaiberű hajóágyú elkészítése.
"...a béléscsőre ráhúztak egy felmelegített burokcsövet, amely a lehűlés után ráfeszült a béléscsőre." - Zsugorkötésnek hívják ezt a gyártási eljárást.
Az acél pontos összetétele még nem mondd sokat, ha csak azt tudod szinte nem tudsz semmit. Elektromikroszkóppal meg lehet határozni az összetételt, ha van egy kis anyagod az adott acélból. Sokkal fontosabb az hogy milyen hőkezelésen ment át az az acél. Nagyon nem mindegy mennyi szén diffundált bele, milyen hőmérsékletre melegítették és mennyi ideig tartották azon a hőmérsákleten, hogyan hűtötták le, milyen volt a csillapítása stb.
A Navweapons az "Okun maffia" része. Már csak a képek miatt is érdemes meglátogatni az oldalt. Az adatok is pontosak, részletesek. Csak valahogy az a furcsa, hogy a következtetéseknél szinte mindig az amerikaiak a legjobbak mindenben.
A KGV-osztály jobban is sikerülhetett volna, mert ezeken kívül nem nagyon volt üldözésre alkalmas csatahajójuk, talán csak a Hood. Az R-osztály nem volt felújítva és lassú volt. A Nelson-osztály szintén lassú volt és ezeknek is rengeteg baj volt a tornyaikkal és az ágyúikkal. A Queen Elizabeth-osztályt lehet még ütőképesnek mondani, de ezek is csak 24-25 csomót tudtak. Renownnak, Repulsenak gyenge páncélzata volt, ezeket tényleg nem volt ajánlatos csatahajók elleni tűzpárbajra küldeni. Védelemre és elrettentésre ezek is jók, de ellenséges kötelékek elfogására szinte esélytelenek.
Ha a német tengernagyok nem töketlenkedik el a lehetőségeket a csatahajóikkal és a tengeralattjárók torpedóit jobban megtervezik, akkor nagyobb jelentőségük lett volna KGV-osztály hajóinak. Nem maradt volna ennyire háttérben a kisebb sebességük és kicsi hatótávuk. -
#50637
Na, így néz ki egy gép, amit használnak.
![]()
-
#50636
Ez a három semmiképpen nem jöhet szóba kettős alkalmazásra, és ott van még a BGM-109B / UGM-109B / RGM-109B Tomahawk hajó elleni robotrepülőgép is, de az is kizárólag hajók ellen volt használható. -
#50635
A KGV-osztállyal kapcsolatban egyetértek a Kurfürsttel, nem mondanám jó hajó-osztálynak.
Nem feltétlenül kellett a legjobbnak lennie. Volt nekik új csatahajójuk. Amíg a németek azonos idő alatt négy csatahajót tudtak átadni (2-2 Bismarck és Scharnhorst osztály), az angolok ugye ötöt (hatot, ha a Vanguardod is ide vesszük, nyolcat, ha a Nelson-osztályt is). Mindezt úgy, hogy eleve az angoloknak volt több hadihajójuk.
Gondolom ebben is addig ügyeskedtek amíg csak összehozták hogy az amerikai a legjobb. Van más páncéltípusra is, de azt nem néztem meg alaposan.
Nekem rémlik valami, hogy a Navweapons is az "Okun maffia" része, de mások szerint nem. Mindenestre ha összeesküvés-elméletet akarunk gyártani, akkor ez megmagyárázná a dolgot. ;)
Az egyik fórumon olvastam olyat, hogy a mai ipar nem lenne képes legyártani a csatahajók ágyúit és páncélzatait, mert már nincs meg a technológia. Tehát nem tudnának reprodukálni 100%-osan egy 2. vh-s csatahajót.
Ez így nem igaz. Ma már valóban nincsenek olyan méretű fémöntőművek, gőzkalapácsok és hengerlőgépek, amelyek képesek lennének leggyártani olyan méretű fémlemezeket, hajógerinceket, ágyúcsöveket olyan módszerrel, mint amik azokhoz a hadihajóknál még kellettek. Egyszerűen azért, mert nincs rájuk igény. Ettől még ha valaki ilyesmit szeretne, megvalósítható, hiszen sokkal, de sokkal nagyobb hajókat építenek, csak más gyártási eljárásokkal, más, jobb technológiákkal.
Úgy tudom a csatahajók ágyúinál volt egy külső és egy belső rész (betét?). A külső több darabból állt, de a belső az nem?
Akkoriban a hegesztés még nem járt olyan színvonalon, hogy azzal gyártsák őket (ill. ugyebár a XIX. században még nem is létezett a technológia). A csöveket a csatahajók klasszikus idejében (XIX. század vége, XX. század eleje) több rétegű cső megoldásával hozták létre általában. Ez mindig legalább két csőből állt, a belső (általában huzagolt) cső az un. béléscső.
A cső rétegelése lehetett olyan megoldású, hogy a béléscsőre burokcsövet húznak, és azt (ill. egyes esetekben, ahol a béléscső hosszabb, mint a burokcső, ott a béléscső nem burkolt részére) erősítő gyűrűk kerültek fel (tehát a gyűrűkkel együtt három rétegről beszélünk). Ennek lényege, hogy a roppant szoros illesztéssel történik, így a lövéskor fellépő feszültség eloszlik közöttük, így nagyobb nyomást képes elviselni egy ilyen cső, mintha egy tömör csőből készítették volna.
Másik gyártási eljárás volt, hogy a béléscsőre ráhúztak egy felmelegített burokcsövet, amely a lehűlés után ráfeszült a béléscsőre.
A több rétegű cső másik előnye, hogy nem kellett egyetlen darabból előállítani a csövet, béléscsövet. A finom illesztések miatt a béléscső és a burokcső is állhatott több darabból, csak persze a darabok illesztései megfelelően kellett ellhelyezni (aféle átlapolást kell elképzelni).
A gyártási eljárásnál a huzagolást általában a részdaraboknál végezték el (elég macerás lett volna egy 20m-es ágyúcsövet egyben esztergálni :)).
Itt a gyártási anyagoknál a keménység és a rugalmasság egyaránt fontos. A csövet úgy kell méretezni, hogy a feszültségcsúcs ne legyen nagyobb a cső anyagának rugalmassági határánál. A rugalmassági határ azt jelenti, hogy az ez alatti terhelések esetén az anyag visszatér eredeti állapotába, felveszi eredeti méretét. Az e feletti terhelésnél maradandó alakváltozás következik be.
Egyébként voltak az I.Vh idején is monoblokk (egy tömör csőből kialakított) ágyúcsövek, sőt, azt hiszem tán ekkoriban már alkalmazták a Frettálást, ami azt jelenti, hogy csövet legyártják (monoblokk esetén egy darabból ugye), majd a cső belsejében hatalmas nyomást hoznak létre, amitől a cső belseje maradandó alakváltozást szenved. A külső rész, amely rugalmas alakváltozáson ment csak át, vissza akar térni eredeti helyzetébe, és ettől a cső belső részében húzófeszülség jön létre. A végeredmény olyasmi, mintha egy bélés és egy burokcső lenne, csak éppen egyetlen munkadarabból (ami miatt ugye olcsóbb a gyártása). A módszer hátránya volt viszont, hogy az így gyártott csövek élettartama kevesebb lövés volt általában. Azt mondjuk nem tudom, hogy a nagy kaliberű hajóágyúknál alkalmazták-e a Fretállást, de érdekességként megemlítettem.
A gyártástechnológiához tartozik, hogy huzagolást lehet melegkovácsolásra is létrehozni, amikor a felforrósított félkész csövet egy "tüskére" (negatív forma) húzzák, majd és tüskén lévő hornyok hozzák létre a cső huzagolását és ekkor kapja meg a végleges űrméretét is. Ennek az eljárásnak az előnye az egyszerűbb gyártás megint - viszont ismét nem tudom, hogy csak a szárazföldi tűzérség kisebb ágyúinál, vagy a nagyobb (hajó)ágyúknál is alkalmazták-e ezt az eljárást.
Az, hogy pontosan milyen acélból készülnek ezek az ágyúcsövek szerintem hétpecsétes titok manapság, de nyilván erősen ötvözött nikkelacélokról (?) lehet szó. -
#50634
Az első videó atomdurva. Elég beszédes arról, hogy az IAF milyen szinten mozgott. -
#50633
Főleg a Kh-31/41, Harpoon és '80-as évekre vonatkozóan érdekelne. -
BEARCAT #50632 Nézd meg az RBS-15 Block III-ast!(bár mondjuk ha szigorúak vagyunk az robotrepülőgép) -
BEARCAT #50631
-
#50630
Az Angliai csata nem egy nagy döntő csata, amit egyértelműen megnyertek ekkor. A Graf Spee pedig nem mérhető egy Bismarck szintű csatához. -
#50629
Kicsit más téma. Az egyik fórumon olvastam olyat, hogy a mai ipar nem lenne képes legyártani a csatahajók ágyúit és páncélzatait, mert már nincs meg a technológia
Ez kettős természetű kijelentés lehet. Az az acél ma szemmel valszeg röhejesen elavult. A mai szuperacélokból valszeg sokkal jobb páncél jöhetne ki és a kohászati technológia is fejlődött. Viszont az ára elég húzos lenne.
Tehát ugyanazzal a technológiával valszeg nem menne, mert annyira elavult, hogy az elavultat újra fel kellene találni. Viking hajóépítés is ilyen.
Egy mellékzönge ezen a téren. -
#50628
Nem jellemző. A hajó elleni robotrepülőgépek és rakéták általában sea-skimming típusúak, tehát a tenger felett 10-15m-el (a szuperszonikusak 25-50m-el) repülnek. Terepkövető rendszerük nincs. Most hirtelen nem rémlik olyan, amelyik egyaránt képes hajó elleni és szárazföldi célok elleni használatra. A Harpoon és a SLAM között is alapvető eltérés van az irányítórendszerben, az egyik nem alkalmas a másik feladatának elvégzésére. -
davidbog #50627 Végre olyan táma amiben hozzá tudok szólni. :)
Oli cikke ismét informatív lett. Utálom Churchillt, de kicsit én is túl soknak találtam a vele és a történelmi dolgokkal való foglalkozást. A KGV-osztállyal kapcsolatban egyetértek a Kurfürsttel, nem mondanám jó hajó-osztálynak. A Lion-osztály valamivel jobb lett volna. De az se győzött meg igazán.
A páncélzattal kapcsolatban: A navweaps.com -on vannak páncélátütési adatok. Több ágyúnál két táblázat is van: egy az ágyút rendszerbe állító nemzet táblázata, ami a saját páncélzatára vonatkozik és egy amerikai táblázat ami az amerikai páncélzatra vonatkozik. Valamelyest biztosan eltérnek a szabványok. Nyílván nem lesz pontos, de ezekből közelítőleg meg lehet tudni melyik volt ellenállóbb. A német és angol táblázatokban kevesebb a páncélátütési érték a hasonló távolságoknál mint az amerikai táblázatban, tehát ezek jobbak lehettek mint az amerikai.
Szintén a navweapons.com-on van egy összefoglaló páncélzatrokról, metallográfiai szempontból. Nem nagyon tudok angolul, de az összeítést körülbelül értem. Függőlegesen beépített, 4" vagy annál vastagabb páncéllemezek (tehát az övpáncél) minőségi szórzóját is tartalmazza. Az angol 0,928 az olasz 0,98-as szórzót kapott, német és az osztrák a két érték között, japán 0,83. Ternészetesen az amerikai kapott 1-es szorzót. Gondolom ebben is addig ügyeskedtek amíg csak összehozták hogy az amerikai a legjobb. Van más páncéltípusra is, de azt nem néztem meg alaposan.
Kicsit más téma. Az egyik fórumon olvastam olyat, hogy a mai ipar nem lenne képes legyártani a csatahajók ágyúit és páncélzatait, mert már nincs meg a technológia. Tehát nem tudnának reprodukálni 100%-osan egy 2. vh-s csatahajót.
A WoT-os topikban is volt szó a harckocsi ágyúk gyártásáról, de ott se derült ki, hogy azoknak az lövegeit hogyan gyártották.
Úgy tudom a csatahajók ágyúinál volt egy külső és egy belső rész (betét?). A külső több darabból állt, de a belső az nem? A harckocsiágyúknál is külön volt egy külső és egy belső rész? Huzagolást hogyan csinálltak bele? Milyen hőkezelésen ment át? Nitridálás vagy cementálás, vagy valami máson? Összességében azt szeretném tudni milyen technológiával gyártották a csatahajók nagy kalieberű huzagolt ágyúit és milyennel a harckocsik páncéltörő huzagolt ágyúit? Az idegen nyelvtudásom kevés volt ilyen témához, magyarul pedig nem sok mindent találtam (konkrétan semmit). -
#50626
Angliai csata...? Graaf Spee? -
#50625
mert ugye Churchill szerint preztízsokokból elsüllyeszteni egy német felszíni hajót fontosabb, mint megvédeni egy stratégialag rendkívűl fontos szigetet.
Preztizs volt azért, lássuk be, hiszen gyakorlatilag a Bismarck elsüllyesztése volt kvázi a fordulópont a háborúban. Addig ilyen jelentős harctéri győzelmük nem volt. Másrészről pont alant írtam, hogy Churchill pontosan tudta, mennyire veszélyes a Bismarck és a Prinz Eugen Anglia számára. -
BEARCAT #50624 Oroszország a jövőben lehetővé teszi külföldiek számára, hogy szolgáljanak a hadseregében. A jelentkezőknek tudniuk kell oroszul, büntetlen előéletűnek kell lenni a fizikai alkalmasságon túl. Az így szerződtetett személy öt éves szerződés aláírás után vonulhat be. Jelenleg mintegy 400 főnyi a külföldek száma az orosz hadseregben. Legtöbbjük a néhai Szovjetunió tagköztársaságából származik, mellettük még pár Németországból és Izraelből érkezettet találni. A fegyveres erők létszámát még mindig a sorozott állomány teszi ki Oroszországban. A sorkatonai szolgálat idejét már lecsökkentették egy évre, azonban a sorozásra behívottak egyre nagyobb száma nem alkalmas a katonai szolgálatra.
A dél-koreai kormány 1,2 milliárd amerikai dolláros plusz költségvetési keretet hozott létre az elkövetkező évre. Ebből a pénzből 100 darab K-9 önjárótarackot és további nyolc-kilenc 88 millió dolláros F-15K harci repülőgép beszerzését hajthatja végre a Védelmi Minisztérium. A kormány azonban hozzátette, van lehetőség a nemzeti védelmi költségvetés összegét még ennél is magasabbra emelni, ha Észak-Korea tovább folytatja a déli területek támadását.
A Dél-Afrikai Légierő 41,28 millió eurót szán a szolgálatban álló Denel M1 Oryx közepes szállító helikopterek élettartamának meghosszabbítására. Az Onyx megszületését az ENSZ embargót kijátszva Portugáliából és Romániából becsempészett alkatrészek tették lehetővé. Így jött létre egy tulajdonképpeni hibrid a Aerospatiale, később Eurocopter, AS330 Puma és az AS332 Super Puma később a Cougar helikopterek összetevőiből. Az Oryx törzse hosszabb, mint a Pumáé, de rövidebb, mint a Super Pumáé. Hajtóműve, erőátviteli rendszere és a faroktartó a Super Pumán alkalmazott. Ebből a turmixból egy olyan helikopter jött létre melynek nagyobb hasznos terhelhetősége van, mint egy Pumának és a teljesítmény-tömeg aránya magasabb a Super Puma / Cougar gépeknek. Ennek következtében az Oryx ideális szállító helikopter a meleg hőmérséklet és a nagy tengerszint feletti magasságon, ezek a körülmények sűrűn előfordulnak Dél-Afrikában. A típus fejlesztése 1984 márciusában indult meg és az első felszállására 1987. szeptember 18-án került sor. Az első példány 1989 májusában lett átadva. Az élettartam közepén esedékes nagyjavítási program 2006-ban indult. Az ötvenegy leszállított Denel M1 Oryx közepes szállító helikopterből napjainkra 42 maradt szolgálatban.
Oroszország az eddig 2,2 millió dolláros kölcsönön felül további 4 milliárd dolláros kölcsönt nyújt Venezuela számára. Az összeget természetesen fegyvervásárlás fordítja majd a Közép-Amerikai ország, pusztán önvédelmi célból. A beszerzendő fegyverek típusát és darabszámát még nem döntötték el.
-
Freeda Krueger #50623 Egy sérült csatahajót azért ki lehetett volna javítani,mármint a Bismarck ot ha hazatér.
Krétának miben volt a stratégiai jelentősége? -
Lacusch69 #50622 Ha már Churchillt rugdossuk, egy párbeszéd közte és CdG között:
"A riadókészültségbe helyezett Royal Air Force készen állt a repülőtereken. A nép soraiból már sokan türelmetlenül sürgették, hogy az ellenség kockáztassa meg a támadást, így akartak megszabadulni a szinte már elviselhetetlen feszültségtől. Churchill az elsők között türelmetlenkedett a várakozás miatt. Szinte látom még, amint Chequersben, egy augusztusi napon öklét az égre emelve kiáltja:
- Hát, mikor jönnek már?!
- Annyira fontos Önnek, hogy romba döntött városokat lásson? - kérdeztem.
- Értse meg - válaszolta -, hogy Oxford, Coventry, Canterbury bombázása az Egyesült Államokban olyan felháborodást keltene, hogy azonnal belépnének a háborúba! " -
#50621
A mai hajók elleni rakéták szárazföldi célok ellen is vehethetőek, ha kellően nagyok? Gonodolok itt mondjuk repülőtér méretű célokra és hasonlókra. -
Kurfürst #50620 Fasza kis cikk, szakmailag is.
Én személy szerint az a KGV osztályt a leggyengébb második világháborús csatahajó konstrukciónak tartom... kitaláltak egy kompromisszumos tervet a 35 000 tonnás korlátozás betartására, és azt sem igazán tudták sikeresen megvalósítani. Majdnem minden eleme a hajónak (nagy- és közepes kaliberű tüzérség, hatótáv, páncélozás stb.) vmi defektől vérzett.
Gyakorlatilag sikerült egy olyan konstrukciót létrehozniuk, amely az ellenséges csatahajókat üldözni/elfogni nem tudta mert lassabb volt náluk és előbb fogyott volna ki az üzemanyagból, olyan meglehetősen primitív páncélozási sémát követett ami "csak" a leggyakoribb távolságokból nem védte a hajót, olyan egyébként is gyengén védett főtüzérséggel ami mindenféle külső behatás nélkül is, műszaki hibák folytán a papíron meglévő tűzerő 50%-át tudta hozni; és egy olyan közepes tüzérséggel, megspékelve, ami mennyiségben és tűzgyorsaságban, tüzelési szögekben sem igazán felelt meg a légvédelmi célokra...
Churchillt tényleg osztja de talán nem érdemtelenül.. ;) Ha már Prince of Wales, nekem azért eszembe jut hogy kinek a parancsára/mániájára kellett az angol hordózoknak és kíséretüknek Gibraltárból kihajózni 1941 májusában, párhuzamosan a krétai csatával, egy gyakorlatilag már mission-killed (felfedezték, megsérült, amúgy is húzott haza) német csatahajót kergetniük az Atlanti óceánon.. közben légifedezet híján a Royal Navy elvesztett vagy vagy két tucat hadihajót Kréta mellett, az ott rekedteket sem lehetett evakuálni - lett is belőle úgy 17 000 főnyi hadifogoly... mert ugye Churchill szerint preztízsokokból elsüllyeszteni egy német felszíni hajót fontosabb, mint megvédeni egy stratégialag rendkívűl fontos szigetet.
re: angol páncélzat minősége, én Okunnál azt olvastam hogy alapvetően a brit páncéllemezek - konstrukciójuknál fogva - nagy kaliberű lövedék/nagy vastagságú páncéllemezt talál el (=csatahajók tüzelnek egymásra) felállásban adott jobb védelmet, a cirkálóknál (nagy kaliberű lövedék/közepes vastagságú páncéllemezt talál el) pont fordított volt a helyzet, arra a célra az amerikai/német lemezek voltak jobbak, épp fordított sorrendben. -
#50619
A páncéllemezén nem minőségi, mennyiségi probléma volt.
Most nem állok neki másodszor is elolvasni, de mintha valami olyat is írt volna, hogy az, hogy nem építettek csatahajókat, az a fémiparra is nagy kihatással volt, minőség terén is. Aztán lehet, hogy csak félreértettem.
A hajók hatótáv problémáinál seggereültem. Így viszont világossá vált, hogy miért volt akkora gáz a Biscmark üldözésénél.
Hozzá kell tenni, hogy hasonlóról sok más esetben is lehetett olvasni, a tervezett hatótáv nagyon sok esetben nem volt azonos a valóságossal. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a fogyasztási adatok "optimista" megközelítése nem a mostani autóipar találmánya. :D
Churchillt tényleg kiosztja. Én bizony jogosnak érzem. Talán nem ilyen szinten, de most őszíntén milyen világraszoló húzása volt...? Nekem egy sem jut eszembe. Véltelenül ő volt a minelnök a háború alatt. Ennyi.
Emlékszem még arra, amikor Churchill-t, mint államfőt méltattad. ^^
Churchill világszóló húzása? Ő volt az, aki kvázi 'kitalálta' és végrehajtatta Németország blokádját az I. Vh elején. Ezen 'húzása' nagyban hozzájárult ahhoz, hogy négy évvel később a kiéhezett és kivérezett Németország végül bedobja a törülközőt. A blokád jogilag illegális volt, eredményét tekintve pedig embertelen, több százezer német halt éhen és az egész német civil lakosság szenvedett miatta. Churchill pontosan emiatt volt tisztában a Német flotta által támasztott veszéllyel, amellyel Angliát fenyegették - kvázi a saját fegyverét fordították ellene (még az I.Vh idején először, persze).
Másodszor, azért nem "véletlenül" lett ő a miniszterelnök. El kell ismerni, hogy karizmatikus figura volt, és képes volt arra, hogy lelket öntsön az angol társadalomba. Kifelé nem omlott össze a felelősség súlya alatt, nem adott lehetőséget arra, hogy gyenge jellemnek tartsák.
Ettől függetlenül persze akárcsak Hitler és Sztálin, Churchill legnagyobb hibája (háborús szempontokból) még is az volt, hogy politikusként túl sok kontrollt akart a katonai döntések felett, és ezek csaknem az angolok vesztét okozták a háborúban. Némileg persze itt ellentmondás, hogy a két leghíresebb katonai melléfogását (Dardanellák elleni hadművelet az I. Vh idején és a Norvégiai hadművelet a II. Vh idején) nem is miniszterelnöksége alatt vétette. -
#50618
A páncéllemezén nem minőségi, mennyiségi probléma volt.
A hajók hatótáv problémáinál seggereültem. Így viszont világossá vált, hogy miért volt akkora gáz a Biscmark üldözésénél.
Churchillt tényleg kiosztja. Én bizony jogosnak érzem. Talán nem ilyen szinten, de most őszíntén milyen világraszoló húzása volt...? Nekem egy sem jut eszembe. Véltelenül ő volt a minelnök a háború alatt. Ennyi.
