Informatika és tudomány

10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!

[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • [NST]Cifu
    #50380
    A harrier is. Mind a mai napig. Ha jól emlkészem a legeslegrosszabb statisztikával rendelkeznek, néz akár az elmult 15évet is amikor már igencsak kifort az üzemletetés, repülése....

    A Harrier alapvetően az 1980-as éveket képviseli (Gr.7/Gr.9, AV-8B). Viszont mindkét esetben az egész koncepció és fő technikai megoldások az 1960-as években kidolgozottakra épül.

    Az F-35B esetén az elvárás az volt, hogy STOVL gépként a némileg kisebb hatótávon túl más téren ne szenvedjen hátrányt a szárazföldi üzemeltetésű gépekhez képest. Ezt az eredeti elvárást ma már alaposan lefaragták.

    Én anno Combat radiusból indultam ki és itt av8bhez képest 2*es előrelépésre emlékszem. Ja kevés. Mihez képest? Tu-95?

    Javaslom olvasd el ezt.

    Tömören:

    AV-8B 2'500 font hasznos terheléssel és gépágyúval hi-lo-hi operational radius: 508nm (922km).
    F-35B: 2'670 font hasznos terheléssel, gépágyú nélkül 450nm (817km).

    A CAP-et azért említettem, mert az AV-8B CAP standard szerint 2 póttal és 2 AMRAAM-al 450km-es hatósugárral rendelkezik. Igen, erre lehetne azt mondani, hogy az F-35B is képes lehetne ennyire külső póttartállyal. Csak az a gond, hogy amennyire én követem a dolgokat, az F-35B esetén a külső függesztmény nem szerepel komolyan a tervekben (a mai napig nem repült az F-35B proto külső függesztménnyel).

    A JCt már az F35Bhez építették a Spanyolok. Amúgy is a végét járja a harrier flottájuk. Olaszok szintúgy. Arról nem is beszélve, hogy mi mást látunk hasonló képességgel? Semmit? Ha ROK akar vmit a jelen/jövőbeli helihordozóira szintén nincs más mit az F35B. Japán? Ausztrália? ...

    Pontosan erről van szó. Azokra tervezték, de mindegyik esetben az eredeti JSF általi elvárásoknak megfelelően, STOVL alkalmazáshoz. Ahogy ugye korábban említve lett, az új elképzelés szerint STOL alkalmazásra térnek át, hogy valahogy megoldják a forró égésgázok problémáját. A Juan Carlos I. például 202m hosszú fedélzettel rendelkezik, a Dokdo 199m-essel, az USS America viszont 257m-essel fog rendelkezni. Nem vagyok 100%-ig biztos, hogy az eredeti JSF elvárásoknak megfelelően kialakított hajók tökéletesen alkalmasok lesznek-e adott esetben a STOL alkalmazáshoz. Nem azt mondom, hogy alkalmatlanok lesznek rá, csak azt, hogy azoknál mind függőleges leszállásra készültek a tervek.

    Amíg nincs véglegesítve az F-35B alkalmazási metódus, addig nem zárható ki az a lehetőség, hogy át kell alakítani a hajókat az új metódushoz, vagy adott esetben nem is lesznek képesek üzemeltetni az F-35B-t. Itt jönne képbe az, hogy ha mondjuk a Spanyolok aktívan részt vennének az F-35B programban, megrendelésállománnyal rendelkezve, akkor már most meghatározhatnák, hogy kérem, nekünk ekkora és ekkora fedélzetünk van, erre kell letenni a gépet. Jelenleg viszont ez nincs figyelembe véve, az F-35B eredetileg az America osztályhoz van tervezve, illetve volt figyelembe véve még a Queen Elizabeth-osztály, amely viszont jóval nagyobb a Harrier-hordozóknál - de mostmár a QE is kihullott.

    Élek a pergyanúval, hogy az America-osztályhoz kidolgozott leszállási eljárás nem lesz zökkenőmentesen átültethető egy átlagos Harrier-hordozóra, mint a Juan Carlos I.,