Informatika és tudomány

10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!

[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • [NST]Cifu
    #49574
    Az exportverziók butítása bevett dolog. A lényege az, hogy X állam kifejleszti nagy pénzekért a harceszközt, majd felmerül, hogy exportálni is akarja. A gond az, hogy ha egy-az-egyben átadnák másnak ugyanazon fegyverrendszert, akkor az alapján már fel lehet készülni az X állam fegyverrendszere ellen. Ezért az export változatok általában gyengébb képességű radart kapnak (kisebb teljesítmény, kevesebb üzemmód, butább szoftver), gyengébb képességű önvédelmi rendszert (más ECM (elektronikus ellentevékenység) és/vagy ECCM (az ECM-ek kijátszására szolgáló rendszer) rendszerek), gyengébb fegyverek (például egy levegő-levegő rakétából hiányzik vagy gyengébb képességű az elektronikus zavarás kiküszöbölésére szolgáló egység) és így tovább.

    Így ha valaki rá is teszi a kezét az adott fegyverrendszerre, hogy azt alaposan átvizsgálva felkészülhessen belőle, X ország még mindig biztonságban érezheti magát, mert az ő ilyen fegyverei többet/jobbat nyújtanak, tehát aki az exportált fegyverből készült fel, azt a harctéren csúnya meglepetés érheti. Hozzá kell tenni, hogy a vásárló ország "megbízhatósága" és a lojalitás faktora alapján elképzelhető, hogy az exportverziók között is eltérés van, vannak, akik gyengébb, silányabb verziót kapnak (akik nem elég megbízhatóak), mások meg közel olyat, mint az gyártó ország hadserege (a leglojálisabb csatlósállamok).

    Tipikus példa az F-35 kapcsán már sokat emlegetett dolog, hogy az F-35-ös amerikai verziójának radarkeresztmetszete hozzávetőleg 0,01 m2, az exportverzióé viszont egy nagyságrenddel nagyobb, tehát mintegy 0,1 m2 (a valós számok titkosak, a fenti adatok becslésre alapozottak).

    Mint említettem ez teljesen bevett dolog, az USA-tól az Európaiakon át az Orosz fegyverekig mindegyiknél jellemző. Éppen emiatt a feltörekvő nagyhatalmak, mint India és Kína a saját gyártásra, vagy legalábbis a saját részegységekkel való feljavításra áttérni, így az Indiai Szu-30MKI például a legjobb képességű Szu-30 változatként szokták emlegetni, mivel a HUD-ja, a lézeres célzókonténere és zavarókonténere Izraeli (Elbit, Rafael illetve Elta), a kijelzői és azok szoftvere illetve a radarbesugárzásjelzője Indiai (Samtel és DRDO), a navigációs rendszere francia (SAGEM) és így tovább...