Informatika és tudomány

10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!

[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • [NST]Cifu
    #49000
    Ahol meghúzod. :))

    A legtöbb helyen viszont valahogy így sorolják be őket (ebben is sok eltérés van):

    I. Világháború, az "Tank" korszak":

    A technológia életképességének vizsgálata, megoldáskeresés. Jellemzően a páncélautókból, páncélvonatokból, hadihajózásból átvett megoldások (pl. kazamatás lövegbeépítés).

    A két világháború közötti, illetve a II. világháborús "Könnyű / Közepes / Nehéz harckocsi" korszak:

    Kialakul egy hármas tagozódás, a könnyű felderítő harckocsi, a gyors, erősen felfegyverzett, de általában gyengén páncélozott közepes, illetve az erősen páncélozott, nehézfegyverzetű nehézharckocsi. Általánossá válik a forgótoronyban való fegyverelhelyezés. A II. Vh előtt elkezd kihalni a több tornyos elhelyezés, jellemzően csak egy fegyvertorony van már csak a harckocsikon.

    A II.Vh alatt kialakul egy "ideális harckocsi" szemlélet, amely közepes tömegű, erősen fegyverzet, közepes védett, mozgékony harcjárművet takar. Ilyen az úttörő T-34, félig-meddig a Panther (lásd közepes/nehéz harckocsi besorolás) és a Sherman.

    A II.Vh vége, az "MBT" (Main Battle Tank) koncepció első generációja:

    A II.Vh végére jellemzően kettőre olvadt a harckocsi feladatkör, a könnyű harckocsik felderítő feladatkörét célirányos járművek vették át, így ez az osztály megszünt. A közepes harckocsikból elindul az "ideális harckocsi" ideológia, nemzetekre lebontva eltérő megközelítésben. A szovjet T-34 -> T-44, majd T-54/55 (az olcsó gyárthatóság, nagy tűzerő és a mozgékonyság fontosabb, mint a páncélvédettség), hasonló az amerikai Sherman -> M46/M47/M48 Patton széria, illetve ellenoldal a páncélvédettség terén is fajsúlyos Centurion. Egyesek ide sorolják a Leopard 1-est is.

    Ezek kiegészítésére megmaradnak a nehéz harckocsik, "áttörő" feladatkörben, nagy űrméretű nehézfegyverzettel és erős páncélzattal, ilyen a szovjet JSz széria, majd a T-10, az angol Conqueror, illetve az amerikai M103.

    Az "MBT" jellemzően csak abban tér a II.Vh végi harckocsiktól, hogy erősebb lövegeket kezdenek alkalmazni.

    A második "MBT" generáció, az 1960-as évektől kezdve:

    Kikopik a nehéz "áttörő" harckocsi, de a feladatkör egyes szinten még kísérletképpen megmarad -> M60A2 152mm-es tarackjával és lövegcsőből indítható rakétájával, vagy a szovjet kísérleti IT-1 prototípus. Ám ezek ebben a formában kudarcot vallanak.

    Megjelennek a kompozit páncélzatok, a nagyobb űrméretű huzagolt, de egyre inkább sima csövű lövegek (115, 120 és 125mm), megjelenik a lézeres távolságmérő, továbbá az APFSDS lőszerek térhódítása megkezdődik.

    Ilyen a T-62/64/72/80, az M1A1, a Leo2A4, vagy az Ariete.

    A harmadik generáció, a "Digitális MBT":

    Passzív éjjelátó berendezés, adatkapcsolat, második generációs kompozit páncélzatok, ERA páncélzat elemek, stb.

    Ilyen az M1A2 SEP, a Leclerc, Leopard 2A6, stb.


    De nagyon sok eltérő osztályozás van. Van, ahol a második generáció az APFSDS lőszer, a harmadik a 120/125mm-es löveg, és kompozit páncélzat, a "digitális harckocsi" pedig a negyedik generáció.

    Az is besorolásfüggő lehet, hogy milyen lövegstabilizátort alkalmaznak (mozgás közben tüzelés nagy találati eséllyel), és így tovább...