-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#47700
<i>A légiharc fegyverzetének a minősége amúgy azonos a Szu-27/30 szériával, tehát a problémás R-77est leszámítva a nyolcvanas évek technikai színvonalát képviseli.</i>
Ez azért ez nem teljesen igaz. Adatkapcsolat biztos, hogy van a gépen. Ez nagy takikai előny, bár közevetett, nem fegyverzetről van szó. Viszont az R-73 tuti, hogy nem sisakcélzós, mert a kilátás a gépből az F-111-est idézi...
A radarja sem légiharcra optimalizált, valószínűleg nem éri el az Szu-35 szintjét. Szerintem a Szu-34 koncepciója hibás. Olyan távolságú repülésekhez alkották meg, ami már-már stratégiai bombázót igényel. Rohadt drága gép, viszont nem annyire multirole, mint egy Szu-30/35. A csapásmérő fegyverzete lényegében pont ugyanaz, mint a többi gépé. Az "fegyverzet köré épülő" avionika a más, de nem vagyok meggyőzve, hogy ekkora áldozatot megért a gép.
<i>És akkor az olyan "elhanyagolható" "apró" problémákról még nem is ejtettünk szót, mint a gazdaságosság. A nyugatiaknál jóval kisebb élettartamú orosz hajtóművek, gépenként rögtön kettő, vinnék a pénzt rendesen, igazi üzembentartási horror lennének.(hiszen már a MiG-29esekkel is ez volt a helyzet, nem véletlenül váltottunk nyugati, egyhajtóműves típusra)</i>
Azért a mai orosz hajtóművek elvben régen túlléptek a '80-as évek színvonalán és megbízhatóságán.
<i>Természetesen akkor már a Szu-34 földi célpontok elleni fegyverzetét képező rakétákat és bombákat is rendszeresíteni kellene, hiszen sohasem álltak rendszerben a magyar légierőnél.</i>
De, csak indítósín nem volt. (Kh-29 + Szu-22 kínos este.)