Informatika és tudomány

10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!

[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • [NST]Cifu
    #47279
    Nem kell mindenben O-ról indulni. Vannak megvásórlható haditechnológiaák, ahol licensz alapján teljes gyártási információ kerül az ember birtokába.

    Ezt említettem a Török példánál. Ám ez valahol fals dolog, hiszen hiába lesz meg a technológia, a mögötte lévő szükséges tudás továbbra se lesz meg. Vagyis újat kifejleszteni nem lesz könnyebb ez után sem. Ez nem sokban különbözik a fejlesztés szempontjából attól, mintha külföldről vennéd meg őket, legfeljebb a gyártás fog hazai földön zajlani.

    Továbbá a technológiai átadás korlátozott, például a Kínaiak Szu-27SzK licence, a J-11 esetén a radar, az avionika egy része és a hajtóművek továbbra is oroszországból érkeztek (a J-11B esetén ezeket hazai gyártmányokkal cserélték le, több-kevesebb sikerrel). Az indiai T-90Sz esetén szintén voltak olyan részegységek (tűzvezető rendszer, ERA blokkok), amiket készen kaptak. Az F-35 esetén pedig az izraeliek és az angolok is amiatt háborogtak, hogy a fedélzeti számítógép forráskódját nem kapják meg, így új fegyvereket és fedélzeti rendszereket csak az amerikaiakon keresztül lehet a gépbe integrálni.

    Olyat senki sem csinál, hogy kompletten átadja a tervrajzokat, teszteredményeket, forráskódokat, stb. a vásárlónak, legalábbis a komolyabb eszközök terén.

    tudtommal az F-117 kisebb a radarkeresztmetszete mint egy F-22-nek, de még a B2-nél is

    Nem, a legkisebb radarkeresztmetszettel az B-2A rendelkezik jelenleg, aztán jön az F-22A és utána jött az F-117A. Az F-117A volt az első a lopakodók közül, így sok téren még kiforratlan technológia volt, a B-2A és az F-22A illetve az F-35 már sokkal érettebb, nagyobb tapasztalattal a hátuk mögött készült. Ettől függetlenül például a méteres hullámhosszon működő radarok ellen a B-2A féle megoldások hatékonyak igazán.

    Az F-117-est egy az S-400-nál, vagy az Antej 2000-nél két generációval fejletlenebb Sz-125 Nyeva-val lötték le. (magyar csávó). Kitalálom a nyugati sajtó azt állította, hogy valami "üzemzavar" lépett fel az F-117-nél. Pedig gondolom azóta sem vetettek be egyet sem. Csak felvetem: nem lehetséges, hogy a Nyeva hardverjeihez nem nyúltak, csak egy modernebb jelfeldolgozó rendszert ami a csekély de mérhető jelszintből is ki tudta szűrni, hogy az ott egy gonosz NATO-gép?

    Többszörös tétel:

    0.: A legfontosabb: lelőhetettlen repülőgép nincs. Ahogy kilőhetettlen harckocsi vagy elsűllyeszthetettlen hajó se.
    1.: Az F-117A útvonalának meghatározásakor több hibát is vétettek, a gépek többször is ugyanazon az útvonalon repültek, így ezen az útvonalra lett telepítve egy üteg, próba-szerencse alapon.
    2.: Második hiba a részükről a rádióelektronikai zavarás akkor valamiért nem volt biztosítva.
    3.: Az üteg parancsnoka ügyesen alkalmazta az erőforrásait, megfigyelőket küldött minden felé telefonokkal, hogy a repülőgépek mozgását figyelje.
    4.: Máig nincs pontosan tisztázva, hogy is érte el a találatot. Több rakétát indított, ennyi biztos. Maga az üteg parancsnoka (az a bizonyos Dani Zoltán szerbiai magyar) sem fedte fel, hogy csinálták. Egyes feltételezések szerint optikai úton, a hold által megvilágított égháttérben látták a gépet, és így vezették célra. Mások szerint több radarral "világították meg" a célpontot, és mivel a lopakodó kialakítás lényege, hogy a beérkező radarjeleket NE a sugárzó radar irányába, hanem más irányba szórja szét, ezért ezekből a más irányba visszavett jelekből sikerült elegendő jelet "gyűjteni" a rávezetéshez.

    Az F-117A-t egyébként két éve kivonták a rendszerből.

    Simán el tudom képzelni, hogy pld. többmagos olcsó!!! számítógépprocesszor és támogató hardverekkel, Magyarország oda tudna píritani az amcsi és Indiai Taiwani cégeknek.

    A katonai fejlesztések nem mérhetőek a civil elektronikai fejlesztésekhez. Sokkal ellenállóbbaknak kell lenniük (például az elektronikus feszültség ingadozásokkal, kisülésekkel szemben, ezért használnak a katonai és űriparban is sokszor elavult, de strapabíró 386-os, 486-os processzorokat - a mai modern procik ilyen körülmények között pillanatok alatt elhaláloznának), és a fejlesztés is általában sokkal több rétűbb és speciálisabb, ezért ne ess abba a hibába, hogy a civil rendszerekre próbálsz építeni.