Informatika és tudomány

10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!

[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • [NST]Cifu
    #47270
    India: hány is zuhant le eddig? 12-3??

    Ahogy lent is írták, összesen egy darab. A Szu-30MKI esetén mindössze az elhúzódó rendszerbe állítás/fejlesztést lehet felróni nekik igazából.

    Ausztia: nos igen ez attól is függ, hogy egy ország mire rendezkedik be. De azt nektek is be kell látni ha non stop 24 órás több napi esetleg hétig tartó folyamatos csapást kell mérnünk, egy külső ellenségre, nagy számú gépre van szükség, mert a leszállást követően valamelyiken a karbantartás TMK néha 17-20 órát is igénybevesz. B1 bombázonk nincs (hála isten) de asziszem annak minden bevetése után vagy 30 repült óra szinte teljesen kibelezik a gépet.

    Kicsit más a helyzet békeidőben és harci helyzetben. Harci helyzetben a gépeken csak szükségszerű javításokat végeznek el, hiszen a cél az, hogy minél hamarabb újra felszállhasson.

    Ausztria példája pedig nem félresöpörhető, egy légierő esetén mindenképpen figyelni kell a gazdasági oldalra is. Ahogy említettem, 30-40 gépes flottához nagyságrenddel nagyobb költségek járulnak. Ráadásul ennyivel megemelni a hajózószemélyzet (pilóták) és a karbantartók számát hosszú, sok éves munka lenne. Jelenleg a Gripen-ekre is éppen elegendő pilóta van, a Szu-34 pedig ugye két fős személyzettel bír, vagyis alsó hangon kellene 60-80 aktív hajózó, akiket egy teljesen új gépre kellene kiképezni. Hajózónként számolj durván 2 millió eurós költséggel. Vagyis ennyi pilóta kiképzése annyiba kerül hozzávetőleg, mint három Szu-34 ára, durván 50 milliárd forint.

    Várom a Gripenjeink első bevetését mit tudnának felmutatni egy vagy 2 db ukrán szu 27-el szemben.

    Most volt ugye vendégségben Kecskeméten egy ukrán Szu-27Sz. A gép egy An-26-ossal repült alakzatban, mert a pilótája nem beszélt angolul (vagyis a légi irányítással az An-26-os társalgott, a Szuhoj pedig őt követte), és idén összesen 5 (öt) repült órája volt. Viszonyításképpen a magyar vadászpilótáknak van jelenleg 50-70 repült órája.

    Ugyan kétlem, hogy Ukrajnával harci érintkezésbe lépnénk, de ezek alapján én erősen esélyesnek tartom, hogy a Gripen minden szempontból győzedelmeskedni (az ukrán Szuhoj pilóták ugye kevés gyakorlattal bírnak, a gépeik az 1980-as évek végi színvonalon vannak, ezzel szemben a magyar gépek modernebbek, a pilóták gyakorlottabbak és a légiharc fegyverzetük egy generációval fejlettebb).

    Én magyarországot (Jobbikos vagyok) mini Izraelnek szeretném felfejleszteni. saját vadászgép gyártását hagyjuk, de saját nehézharckocsi, kézifegyverek, közepes és ki hatótávolsági légvédelmi eszközök, robbanóanyagok, sorozatvetők gyártását megoldhatónak tartom. Csak ezek legyártása után nyilván használni is kell őket, tanulva mások hibáiból.

    Izrael speciális helyzetben van, állandó fenyegetettségben él, és az elmúlt 50 évben, de még az elmúlt 10 évben is több háborút látott, mint egész Európa együtt véve. Izrael GDP-je hasonló Magyarhoz (~200 milliárd US$), ám 4x annyit költ a hadseregére, mint mi (vagyis ~1500 milliárd forintnak megfelelő összeget), és ebben még nincs benne a katonai segély, amit az USA-tól kap, ez némileg nehezen kibogozható, de további évi mintegy 300-400 milliárd forintnak megfelelő összeg. Vagyis hozzávetőleg, hogy hasonló szintű hadiipart tudjunk életben tartani, évi cirka 1800 milliárd forintnak megfelelő összeget kellene a Honvédelmi Minisztériumnak adni. Ezt csak úgy lehet kivitelezni, ha valahonnan elveszel, különben úgy járunk, mint Észak-Korea vagy Pakisztán - a hatalmas katonai kiadások miatt a nép iszonyatosan elszegényedik.

    Azt meg ne mond már hogy az oroszoknak nincs teljesen "lőj és felejsd el LL rakétájuk" ugya már ugyan már.

    Nem azt mondtam, hogy nincs, hanem azt, hogy az AIM-120C-5/-7, Mica ER esetleg Meteor szintű nincs. Az R-77-esükkel sok gondjuk van, sem az Indiaiak, sem a Kínaiak nem teljesen elégedettek velük, orosz gépen is alig-alig látni. Az R-77M program fel lett függesztve, jelenleg az oroszok az R-77M1-en dolgoznak, ami a Meteorhoz hasonlóan torló-sugárhajtóműves lesz, ám amíg a Meteor már finisben van (már éles rakétaindítás is volt, Gripenről is), addig az R-77M1 még a fejlesztés korai stádiumában van csak.

    Lopakszik az persze... csak az S-400-as rendszer, (vagy annak kínai megfelelője) (és itt csak a radarra gondolok nem tudom a kódját) elől már nem fog ellopakodni, ahogy nem lopakszik el az Su-34-es vagy MIG 35 radarja elől sem.

    Lopakodni annak a radarja elől is tud, hiszen a lopakodás nem láthatatlanságot jelent, hanem azt, hogy kisebb távolságból lehet érzékelni, vagyis kisebb a radarkeresztmetszete (egy felületi érték, amely azt mutatja, hogy a radarsugárzás mekkora felülettel egyenértékű területről verődik vissza a radar irányába). Az F-22A radarkeresztmetszete durván százada ill. ezrede a Szu-27Sz-nek (függően a radar működési hullámhossztól), de ez persze nem azt jelenti, hogy az észlelési távolság terén is hasonló az eltérés. A pontos észlelési távolság természetesen nem ismert, de a becslések szerint nagy magasságban olyan 400km-ről képes érzékelni egy Szu-27Sz vagy F-15E szintű gépet, és olyan 70-100km-ről az F-22A-t. Ez azt teszi lehetővé, hogy olyan hullámhosszon működik a "lopakodó-felderítő" Nebo SzVU radar, amely kevésbé volt figyelembe véve a Raptor tervezésnél, nevezetesen a hosszú, méteres hullámhosszon. Kontrasztként a B-2A hiába nagyobb, a kialakítása sokkal kevésbé kedvez ennek a hullámhossznak, így a B-2A-t még az Sz-400 rakétakomplexum egy Nebo SzVU vagy Nebo M radarral sem képes 50-60km-nél messzebbről észlelni.

    Ami a Szu-34-es V004-es PESA (Passzív Elektronikus Rádiónyaláb Eltérítésű) radarja nem kifejezetten a légi célok ellen készült, hanem a feladatkörének megfelelően inkább a szárazföldi és tengeri célpontok nagy távolságból való felderítésére van optimalizálva.
    A MiG-35 Zsuk-AE radarja 3 m2 radarkeresztmetszetű légi célpont ellen bír 160km-es észlelési távolsággal a hivatalos brossura szerint, az F-22A-hoz hasonló lopakodó célpontok ellen azonban szerintem legfeljebb 20-30km-es észlelési távolsággal bírhat.

    A Nebo SzVU által alkalmazott megoldás a repülőgépeken nem igen jelenhet meg, mert a méteres hullámhosszon működő radarnak nagyon nagynak kell lennie, értelemszerűen ezt nehéz megoldani egy vadászgépen. Persze a radargyártással foglalkozó cégek dolgoznak a problémán, ám rövid távon nem várható áttörés. Ahol inkább meg lehet fogni a lopakodó gépeket az az Infravörös tartomány, illetve az optikai (látható fénytartomány), ám ezeknek ugye van egy olyan gondja, hogy az időjárás befolyásolja az észlelési távolságot, illetve csak korlátozott távolságon (IR: 30-40 ("forró" célpontnál több) km, optikai: 40-60km) belül működhet.